Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-17 / 217. szám
6 GAZDASÁG 2007. SZEPTEMBER 17., HÉTFŐ Milliósra nőhet a bírság szigorítás Drasztikus eszközökkel a feketegazdaság ellen Jövőre szigorúbban büntetik azokat is, akik nem adnak bizonylatot Közbeszerzés adótartozás nélküli cégekkel HESllSSBHI Egyre kevesebb a hamis bor A VÁMHATÓSÁG tavaly 650 millió forint értékű szeszt, ezen belül 60 millió forintnyi bort foglalt le, idén az első hét hónapban 700 millió forint, illetve 52 millió forint a lefoglalt áru értéke. A bírság 2006-ban 70 millió forint volt, az idén augusztusig már 100 millió. Nem szeretnek kockáztatni a nők A nők főleg azokba a vállalkozásokba kezdenek bele, amelyek alacsony kockázatot jelentenek, és viszonylag későn, negyven év fölött indítanak céget - mondta Sóti Judit, az Együttműködő Női Vállalkozók Dél-alföldi Egyesületének társelnöke. SZDSZ: igazságtalan a vasárnapi boltszünet KÉT SZDSZ-ES POLITIKUS azt tervezi, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a vasárnapi munkavégzésről szóló népszavazási kezdeményezést. Gusztos Péter és Wittinghoff Tamás szerint nem világos, miért kellene, hogy kisebb védelmet élvezzenek a rendőrök, a tűzoltók vagy a buszsofőrök, mint az áruházi alkalmazottak. AHÍrsávota ■aamffli támogatja. Jövőre akár egymillió forinttal is büntetheti az APEH azt a vállalkozást, amely nem ad bizonylatot az értékesítésről, vagy feketén foglalkoztatja az alkalmazottait, illetve igazolatlan eredetű árut forgalmaz. Duplájára nő a mulasztási bírság is. Dutka Noémi Veres János pénzügyminiszter még a nyáron bejelentette, hogy keményebb szankciókkal próbálja meg visszaszorítani a kormány a feketegazdaságot. A kilátásba helyezett szigor több ponton is visszaköszön a Pénzügyminisztérium honlapján is nyilvánosságra hozott adótörvénymódosítási csomagban. A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása a legdurvább és legdirektebb módjai az adóelkerülésnek, így egyértelműen a feketegazdaság körébe tartoznak. Ezért ezeket a mulasztásokat kiemelt összegű, egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jövő évtől az APEH. A nyugtaadás elmulasztásáért az üzlet alkalmazottját is megbüntetheti az adóhatóság tízezertől ötvenezer forintig terjedő összegre, ha a mulasztásért A közbeszerzésen elnyerhető közpénzből csak olyan cégek részesülhetnének a jövőben, amelyeknek nincs adó- vagy járuléktartozásuk. A tervezett módosítás szerint a fővállalkozók csak akkor fizethetnének ki havonta százezer forintnál nagyobb összeget az alvállalkozóiknak, ha utóbbiak öt napnál nem régebbi adóhatósági papírral igazolják, hogy nincs köztartozásuk. Ha a do kumentum szerint van adótartozásuk, akkor az államkasz- szából hiányzó összeggel csökkenteni kellene a nekik járó megbízási díjat. egyértelműen a magánszemély okolható. Egyre rizikósabb lesz a feketefoglalkoztatás. A bírság összege ugyanis szorzódik a be nem jelentett alkalmazottak számával. Akár több millió forintos büntetést is kiszabhat a jogsértésért az APEH. Ráadásul legalább három hónapra visszamenőlegesen megbecsülik, hogy a vállalkozásnak mekkora közterhet kellett volna az alkalmazott után megfizetnie. A második alkalommal pedig az első és a következő ellenőrzés között eltelt időszakra állapítja meg a fizetendő adót és járulékot az APEH. Jelentősen emelkedik a mulasztási bírság összege is. Magánszemélyeknél a jelenlegi 100 helyett 200 ezer, más adózóknál pedig 200 helyett 500 ezer forintra. Ez vonatkozik egyebek között arra az esetre is, ha az adózó nem, vagy hibásan tesz eleget bejelentési kötelezettségének, nem őrzi meg az iratait, vagy akadályozza az ellenőrzést. Jobban oda kell figyelniük a magánszemélyeknek arra, hogy helyesen töltsék ki az adóbevallásaikat, ellenkező esetben ugyanis a jelenlegi dupláját, akár 20 ezer forint bírságot is fizethetnek. A vállalkozásoknak továbbra is legfeljebb 100 ezer forintjukba kerülhet a fi- gyelmeüenség. Fontos kitétel, hogy az adóhatóság továbbra is mérlegelheti, hogy ténylegesen mekkora bírságot ró ki a vétkes adózóra. Külföldi munkavállalás: nem árt az óvatosság Ismét felhívta a Külügyminisztérium a figyelmet arra, hogy ha valaki külföldön szeretne dolgozni, csak érvényes munkaszerződés birtokában induljon el. Egyre több magyar munkavállaló került ugyanis bajba. Sokan bedőltek olyan hamis állásajánlatoknak, amelyekben nyelvtudást nem igénylő, kétkezi munkát ígértek. Ez főleg Nagy-Britanniában és Írországban, valamint a skandináv államokban fordult elő. ■ Öt fontot kapott négy hónapra egy magyar egy londoni pizzásnál. Nemrég nyolc elbocsátott magyar munkavállaló érdekében lépett fel a T&G Unite szakszervezet Angliában. A szakszervezet szerint a Domino’s Pizza láncnál dolgozó magyaroktól különböző jogcímeken önkényesen fizetést vontak le. Az egyik pizzafutár például négyhavi munka után mindössze öt font (1850 forint) fizetést kapott. A T&G szerint a magyarok a „modern rabszolgaság áldozatai”. A külügyi tárca arra is figyelmeztet, hogy a külföldön munkát vállalóknál mindig legyen annyi készpénz, amennyi a hazajutásukhoz szükséges. Ugyancsak fontos, hogy a magyar munkavállalók külföldön ne adják ki a kezükből az útlevelüket, és csak alapos megfontolás után adjanak pénzt az állítólagos munkaadónak vagy a közvetítőnek. ■ T. M. /frnoi......... . ' /1 * -fi HIR DETÉS Lehet sajat mMi tudjuk, hogy Ön más, mint a többiek. Egyéniség, aki a saját útját járja. A telekommunikációban is. Ha szeretne különb lenni, az egyetlen a sok között, válassza Magyarország alternatív távközlési szolgáltatóját, az Invitelt, amely most újult lendülettel kínál megoldást mindazoknak, akik tudják: kilógni a sorból ugyanazt jelenti, mint nyitott szemmel járni a világban. s 1288 www.invitel.hu inv/itel az alternatíva a távközlésben
