Új Néplap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-18 / 193. szám
6 ÜNNEP ÚJ NÉPLAP - 2007. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT HÍRSÁV A katolikus és az ortodox egyház is szentté avatta ISTVÁNT HALÁLA Után, 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20- án emelték oltárra Budán szent ereklyéit. Koronázása millenniumán, a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek. Intelmeiben készítette fel Imrét az örökségre A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Intelmek című, latin nyelvű műve. Ebben többek között a katolikus hit megőrzésére, az igaz ítélet és türelem gyakorlására, az országba beköltözők befogadására és védelmére, az elődök szokásainak és az imádságnak megtartására oktatja fiát. Törvénykönyvekben védte a kereszténységet szent Istvánnak két törvénykönyvét ismerjük. Ezekben a kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett. Második törvénykönyvének első törvénycikke rendelkezik arról, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie. Ezenkívül kötelezővé tette a misére járást vasárnaponként. István törvényei megváltoztatták az öröklődésre vonatkozó addigi magyar szokásokat, védve ezáltal a magántulajdont. Erőszakkal harcolt a pogányság ellen uralkodása elején rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy a trónt elfoglalja és István özvegy anyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István győzelmet aratott felette. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit kifüggesztették az ország négy legfontosabb várának kapuja felett — Győrben, Veszprémben, Esztergomban és Gyulafehérváron. A Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Szent István, megyénk alapítója emlékezet Az abádi révben temettette el élve a király a besenyő vezért? Errefelé nem bővelkedünk olyan emlékekben, melyeket az államalapítás, Szent István királyunk idejéhez köthetnénk. Szűkebb hazánk akkori dolgairól pusztán az írásos utalások adnak némi eligazítást. Dr. Bagi Gábor, a Damjanich János Múzeum történésze szól ezekről. Szathmáry István- Van egy Szent István nevéhez fűződő, sok vitát keltő itteni esemény, amiről Anonymus írt néhány évszázaddal később. Az ő híradása szerint nem messze, az abádi révnél temették el élve annak idején azt a besenyő vezért, aki nem akarta felvenni a keresztény hitet: „...midőn Szent István király az Élet igéit hirdette, és a magyarokat keresztelte, akkor Tonuzoba hitben gyenge lévén, nem akara lenni kereszténnyé, hanem nejével együtt élve temettetett az abádi révbe”. No, ez a híradás máig élő viták forrása lett. Az nem állapítható meg a régi szövegből - többféle fordítása létezik —, hogy önmaga temetkezett el élve, vagy eltemették. Biztos, hogy az utóbbi értelmezésnek ellentmondanak mind a Szent István-i törvények, mind a keresztény lelkiség. Egyes vélemények szerint, mivel a Tonuzoba vagy Tonuz-aba név jelentése a vaddisznó apa, a történet Szent Imre herceg, István fia halálának körülményeire utalhat. Ez a „vadkan” ölhette meg a király fiát, s ezt bosszulta meg a király ilyen kemény módon a gyilkoson. Vagyis a herceggel nem vadkan végzett, ahogyan ma tudjuk, hanem az abádi révben eltemetett vezér volt halálának oka.- Magáról az István-kori megyéről mondanak-e valamit az írásos források?- Szolnok megyét a 12. században említik elsőnek. István alatt bizonnyal viszonylag békés, biztonságos területe lehetett az országnak. Ugyanakkor feltételezik, hogy a később a pogányság érdekében felkelő békési Vata miatt voltak bizonyos feszültségek a‘vidéken. Itt egy érdekes kérdéssel szembesülünk. Lehetett-e köze a kialakuló Szolnok megyének a fejedelf'*l< ‘lift Dr. Bagi Gábor kandidátus a Damjanich Múzeumban az egykori titokzatos Visegrád vármegye feltételezhető itteni részét mutatja mi szállásterülethez? Valószínű, hogy a fejedelmi törzs a Du- na-Tisza közének felső szakaszát szánhatta meg, majd az ország hatalmi központja fokozatosan tevődött át Esztergom- Székesfehérvár környékére. Ezen a törzsi területen később rövid időre feltűnik egy máig sem azonosítható Visegrád vármegye. Nem kizárt, hogy annak területe lenyúlhatott a mai megyénk Duna-Tisza-közi részére is, egyik végpontja lehetett Szolnok. Azt tudjuk, hogy a történelem során Szolnok megye erdélyi részeket is magába foglalt. Biztos, hogy a szolnoki is pánoknak komoly szerepük volt az erdélyi sóbányák kezelésében, s ez fontosságukat mutatja. 1263-tól a szolnoki ispán és az erdélyi vajda tiszte egybe is olvadt. A pogánylázadás idején mártírhalált halt Zounuk ispán egyes német krónikák szerint a korabeli Magyarország legA mai szolnoki várfőplé bániát még Szent István alapította előkelőbb személyiségei közé tartozhatott.-Járhatott-e Szent István vagy valamelyik családtagja térségünkben?- Pusztán azt tudjuk, hogy itt több királyi birtok is volt, ahol megfordultak az Árpád-házi uralkodók. Elég a Szolnokhoz közeli Tiszavárkonyban lezajlott eseményre, a „korona vagy kard” történetére utalnunk. Ezenkívül van egy érdekes utalás, ami Szent Istvánt másodikként követő király, Aba Sámuel, esetleges sógora történetével hozható esetleg összefüggésbe. Aba Sámuelt a ménfői csata után meggyilkolták, és a hagyomány szerint az általa alapított sári apátságban helyezték örök nyugalomra. Ugyanakkor egy század végi oklevél szól egy Fegyvernek melletti helynévről, amit „Aba regis ytme”-ként említ. Jelentése Aba király ytméje. Az utolsó szó érteimé rejtett pillanatnyilag előttünk, s lehet, hogy tisztázása új vonásokkal gazdagíthatja a Szent István halálát követő idők krónikáját. Mint ahogy várhatunk még számos új ismeretet a megye Szent István-kori történetéről az itt folyó régészeti ásatásoktól és ismert, esetleg ezután felbukkanó írásos források megismerésétől vagy újraértelmezésétől is. Egy gazdag, de embert próbáló életút: Vajktól I. Istvánon át Szent Istvánig I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, kb. ~9.70., Esztergom -1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esz- tergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. Apja Géza fejedelem, anyja, pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megke- resztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból 997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán (más értelmezések sze rint 1001. január Íjén) koronázták királlyá Esztergomban, a magyar Szent Koronával, amit II. Szilveszter pápától kapott II. Szilveszter pápa őt füg getlen keresztény királynak ismerte el Ezzel megalakult a ke resztény, ßggetlen Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt Utódaként végül unoka- öccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15én halt meg Székes- fehérváron, ott is temették el. A hosszú idő nagyon megrostálta az István-kori emlékeket ezüstpénz Egyelőre csak ezt köthetjük hitelesen az államalapítóhoz, de még kerülhetnek elő újabb leletek A honalapító korából nem sok tárgyi emlék maradt errefelé. Egy általa veretett kis ezüstpénz köthető teljes bizonyossággal hozzá, ami Kunhegyesen került elő sírleletként. Tulajdonosa bronzkori halom oldalában aludta végső álmát, onnan hozta napvilágra csekély vagyonával együtt a régészek ásója. Valójában nem állunk egyedül ezzel a szerény hagyatékkal. A Szent István kora óta eltelt ezredév alatt sok mindent elemésztett az idő, mást új formára alakítottak. Elég a szülőhelyén, Esztergomban állott Szent Adalbert székesegyházat említeni, amiről már csak az emlékezet szól. Ma ott a Bazilika koronázza a várhegyet. Ugyanígy tekinthetünk a szolnoki Vártemplomra is, aminek mai épülete ugyan jóval fiatalabb a nagy király koránál, de egyházát maga Szent István alapította, s így mindig nevéhez fogjuk kötni. Teljesen hiteles emlékünk róla pusztán a koronázási palást, amit életében szőttek, hímeztek. Minden valószínűséggel ugyancsak az a Szent Jobb, és feltehetően a prágai Szent Vitus A kunhegyes! sírlelet Szent István király egykori ezüstpénze Székesegyházban őrzött kard is. Külön érdemes szólni a Szent Koronáról, aminek valós koráról, a szent királyhoz fűződő kapcsolatáról könyvtárnyi írás született az évszázadok során. Kevés olyan különös megbecsüléstől övezett emléke van Európának, amit akkora érdeklődés övezne, annyi találgatás fűződne hozzá minden oldalról. Kétségtelen, hogy a nemzet tudatában, emlékezetében örökre összeforrott a korona Szent István személyével, bármit is mondjon róla a tudomány. Természetesen ennél jóval több emléket hagyott napjainkra az államalapítás kora. Van, ami még lappang valahol, akár a föld mélyén, mást ugyan ismerünk, de még nem tudunk pontosan olyan rövid időhöz kötni, amit egy emberélet átfogni képes. Legyen akár olyan hosszú, mint amit első királyunk töltött közöttünk. így van ez a megyénkben található örökséggel is. Ahogyan a halálát követő évekből már jelentős itteni pénzleleteket ismerünk, úgy előbb utóbb ránk mosolyoghat a szerencse az ő emlékeivel is. ■ Sz. I. 4
