Új Néplap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-13 / 188. szám
2007. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ £ 7 GAZDAS Á G Brüsszeli döntés az intervenciós raktárakban tárolt magyar kukoricáról Kérdőjelek a krumpli körül burgonyapiac Az importon múlik, hogy mit ér a hazai termés / Az elmúlt héten összesen 240 ezer tonna, magyarországi raktárakban tárolt intervenciós kukoricára fogadott el vételi ajánlatot a gabonairányító bizottság Brüsszelben. Az árak 190,07 és 220,1 ezer euró között mozogtak tonnánként. Két héttel ezelőtt 332 ezer tonnát értékesítettek, korábban pedig kétszer félmilliót. A mostani ügyletekkel tehát összesen több mint egymillió tonna talált vevőre. Akik az intervenciós kukoricából szándékoznak vásárolni, pályázatukat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba kell benyújtaniuk. ■ Akik az intervenciós kukoricából szándékoznak vásárolni, az MVH- nál pályázhatnak. Az ajánlattételi időpontok szerdánként 13 órakor zárulnak le, hogy csütörtökön dönteni lehessen, de a kiírásban néhány hét más időpontokkal szerepel. Ajánlati biztosítékul tonnánként 10 eurónak megfelelő összeget kell letétbe helyezni forintban, az Európai Központi Bank által a hónap első napját megelőző napon közzétett árfolyamon számítva. Az uniós testület a döntését úgy hozza meg, hogy az árajánlatokat sorrendbe teszi, és meghatározza azt a minimálárát, amelyen még kielégíti a pályázók vételi szándékát. A nyerteseknek egy hónapjuk van arra, hogy az árat kifizessék, így juthatnak kukoricához. A vásárlók kilétéről az MVH nem adott tájékoztatást. ■ A bioetanolhoz ennél olcsóbb tengeri kell A bioetanol előállítása ma Magyarországon 30 ezer forintos tonnánkénti kukoricaár esetén éri meg a termelőknek - nyilatkozta az elmúlt héten Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A jelenlegi 40-50 ezer forintos tonnánkénti jegyzés túlságosan magas a bioüzemanyaghoz. A gazdaságosság attól is függ, hogy az egyes országok milyen adópolitikát folytatnak a bioetanollal kapcsolatban. ■ Az éves magyar krumplitermést mindig alapvetően befolyásolja, hogy a sok kistermelő és családi gazdaság mekkora területen vet A burgonya őszi és téli áráról egyelőre csak fel- tételezések vannak, a piac az európai terméshez igazodik majd. Miklay lenő___________ A gazdasági kutatóintézetek az év második felében felfelé módosítják idei inflációs prognózisukat. A feltételezett drágulás oka elsősorban a Közép-Európát sújtó szárazság. Az idényáras élelmiszerek, a zöldségfélék, gyümölcsök esetében év közepén 3,4 százalékos áremelkedéssel számoltak az elemzők. Ám ha ezeknél a terményeknél valóban bekövetkezik a 15-25 százalékos áremelkedés, az több tized ponttal is emelheti az inflációt. Kopik Tamás, a GKI kutatásvezetője szerint az aszály piaci hatásai érezhetők jövőre is. A krumpli tavasszal 0,1 százalék körül rontotta a forint vásárlóerejét. Az új termés őszi, téli áráról egyelőre csak feltételezések vannak, de a mező- gazdasági elemzők abban egyetértenek, hogy a tavalyi árakhoz képest 50 százalékos áremelkedés tovább nő, mivel a szokásosnál jóval kisebbek a hozamok. A csökkenés veszteségessé teheti a hazai termesztést. Több okból ísí A termelői árak nagyjából 80 százalékkal emelkedtek az utóbbi két évben, ugyanakkor nőtt az önköltség is. Farkas Zoltán, az FvM Bács-Kiskun megyei hivatalának vezetője azt mondja, hogy jelenleg hektáronként egymillió, azaz kilónként úgy 40 forint a ráfordítás. Ezt csak az étkezési piacokon lehet érvényesíteni, az ipari krumplit termesztőknek 20 forint körül kell tartaniuk az összköltséget ahhoz, hogy gazdaságosan jöjjenek ki. A burgonyatermesztés intenzív technológiával, öh- tözésés gazdálkodással éri csak meg. Az idei nyár abban kivételes, hogy most a vízpótlással sem lehetett egészségben tartani a növényállományt. A Kiskunságban csaknem megfőttek a guMennyit kémek a krumpliért? (Ft/kg) r Piacok Szupermarketek 1 Budapest 130-150 180-210 Kecskemét 90-110 160-200 Békéscsaba 100-150 140-190 FORRÁS: PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER mók, ráadásul a növényvédelemre is többet kellett költeni. Azok a kistermelők jártak jobban, akik a visszaültetésre alkalmas fajtákkal dolgoznak, mert így az önköltséget leszoríthatták 14-15 forintra. A szüret előtti állapotokból nem mertek komoly következtetéseket levonni a piaci elemzők. Főleg azért, mert az őszi, téli burgonyaárakat a hazai krumplitermés mennyisége ma már lényegesen nem befolyásolja. A nagykereskedők érthetően nem helyhez, hanem piachoz kötik a beszerzést, vagyis az számít, honnan tudják a legolcsóbban megvásárolni. A következtetésekhez mindössze annyi információnk van, hogy a nagy krumplitermesztő ukránok és lengyelek elég jó termést emlegetnek. Az átlaghozamok kisebbek a szokásosnál farkas Zoltán arról tájékoztatott, hogy a megyében ismert 35-40 tonnás hektáronkénti átlaghozamok helyett most csupán 25 tonna körül lehet számítani az öntözött területeken is. Ez abszolút hozamban is fél termés, mert nem változott lényegesen a vetésterület A megyében 3500 hektáron vetettek a nagy krumplitermesztő gazdaságok, a kiskerti termesztést 600-800 hektóira becsülik. Országosan sem módosult sokat a krumpliágazat, a nyilvántartott összesen 25 ezer hektár mindössze 3 százalékkal több, mint az előző évben. ■ Az idei nyáron vízpótlással sem lehetett egészségben tartani az állományt. Módosult a határidő a regisztrációra VKSZi Október 31-re módosult a fiatal gazdák regisztrációs határideje, amit az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézeténél (VKSZ1) kell megtenniük, ha december 31-ig igénybe kívánják venni a tízszázalékos többlettámogatást. Megnyílt az iroda a vidékfejlesztésre tápiógyörgye Az elmúlt héten megnyílt az országban az első Helyi Vidékfejlesztési Iroda. A hálózatnak ösz- szesen 160 irodája lesz, amelyeknek meghatározó szerepük lehet abban, hogy a vidék az agrárium mellett más megélhetési lehetőségeket is nyújtson. Szakmai konferenciák a Farmer-Expón DEBRECEN AugUSZtUS 29. és szeptember 1. között tartják az idei Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakkiállítást Debrecenben, amelyhez zöldség-gyümölcs szakkiállítás is csatlakozik. A kertészeti ágazat iránt érdeklődők mindennap konferencián is részt vehetnek, de lesz kacsa- és libaúsztató verseny is. Traktorral vonulnak át az országon gépek Az olasz mezőgazdaságigép-gyártók szövetsége mozgó kiállítással és vásárral mutatkozik be Közép- Európában. Magyarországra szeptember 5-én Rédicsnél lépnek be, és Salgótarján érintésével Szlovákia felé szeptember 7-én lépnek ki. Élelmiszer-biztonsági kampány Kínában Peking Az országban gyártott élelmiszerek minőségével kapcsolatos aggályokat a pekingi olimpia közeledtével el kellene oszlatni, ezért a kormányzat nagyszabású ellenőrzési és tájékoztatási kampányt indított az országban. Pannon Folytatódik a repce diadalmeneté az ElHun vetésszerkezet A cukorrépa egyre inkább háttérbe szorul az unióban Elsősorban a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslet az oka, hogy évről évre jelentősen nő az őszi káposztarepce területe az uniós tagállamokban. Cukor- iépával ezzel szemben egyre kisebb területen foglalkoznak. Az Eurostat előzetes adatai szerint idén már 6,1 millió hektáron vetették el az olajos növény magját, ami majdnem 14 százalékos területnövekedés 2006-hoz képest, és harmadával több, mint az utolsó öt év átlaga. Az ez évi becsült repcetermés 17,6 millió tonna. A legnagyobb repcetermelő országok: Franciaország, Németország és Lengyelország. Hazánk, ahol megduplázódott a vetésterület, hatodik a sorban. A gabonafélék jelentősége is nőtt valamelyest, területük ugyanis másfél százalékkal, megközelítően 58 millió hektárra emelkedett a múlt évhez képest. Az össztermést 281 millió tonnára becsülik Brüsszelben. Búzát 22 miliő hektáron arattak, mégpedig átlag 5,5 tonnát. termésátlagok az ElHban (t/ha) 2006 2007 I Búza: 5,3 5,5 Árpa: 4,1 4,6 Rozs: 2,8 3,0 Kukorica: 6,5 6,8 Rizs: 6,8 6,8 Repce: 3,0 2,9 Cukorrépa: 51,2 60,1 FORRÁS: EUROSTAT A legnagyobb búzatermelő változatlanul Franciaország, ahol ötmillió hektárról takarították be, de Németország, Spanyolország, Lengyelország és hazánk is a legjelentősebb piaci szereplők között található. Az árpa szerepe kicsit visszaesett Európában, miközben a rozs területe kismértékben növekedett. Az előbbit majdnem 14 millió, utóbbit pedig 2,6 miiló hektáron termesztették ebben az esztendőben. A szemeskukorica területe három százalékkal gyarapodott és elérte a 8,8 millió hektárt, ahonnan 60 millió tonnányi termést vártak az uniós szakemberek egy hónappal ezelőtt. A több országot is sújtó példátlan aszály miatt azonban valószínűsíthető, hogy korántsem lesz ennyi. Tengeriből egyébként legtöbbet a franciák és az olaszok vetnek, a harmadik helyen pedig az EU- újonc Románia szerepel a maga 2,5 millió hektárjával. A cukorrépa mélyrepülése folytatódott tavalyhoz képest három százalékkal, így kevesebb mint kétmillió hektárra csökkent a vetésterülete. A tendenciát jól érzékelteti, hogy az édesgyökeret 2002-höz képest 13 százalékkal kisebb területen termesztik az idén. Különösen számottevő, 24 százalékos a csökkenés hazánkban. ■ Laczi Zoltán Szélhámosok ellenőrnek adják ki magukat vidéken A tavalyi hasonló esetek után idén is hír érkezett a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz arról, hogy csalók tévesztik meg a gazdálkodókat. Magukat ellenőrnek kiadva jelennek meg a gazdánál, azzal, hogy a földterületen vizsgálják az agrár- és vidék- fejlesztési EU- projektek végrehajtását. Csongrád megyében az egyik megtévesztett idős gazdától munkadíjként tízezer forintot is kicsaltak. A helyszíni ellenőrzés az MVH feladata, amit az EU előírásainak megfelelően kell végezni. Mivel hasonló szélhámosságok az ország más tájegységein is előfordulhatnak, a hivatal felhívja az érintettek figyelmét, hogy az ellenőröket kellő elővigyázatossággal fogadják. Az MVH helyszíni ellenőrei emblémával ellátott műanyag azonosító kártyával igazolják magukat, előtte azonban a gazdálkodók levélben kapnak értesítést az ellenőrzés időpontjáról. Az elvégzett vizsgálat fejében a hivatal ellenőrei soha nem kérhetnek semmiféle ellenszolgáltatást, így pénzt sem. Akik a fentiektől eltérő, rendellenes körülményeket észlelnek, azokkal valószínűleg szélhámosok próbálkoznak. ■ ■ A gazdák mindig előzetes értesítést kapnak az ellenőrzésről.
