Új Néplap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-05 / 155. szám

KOZELET HIRSAV Nem nyomoznak újra Maiina Hedvig ügyében NEM NYOMOZ TOVÁBB a Szlo­vák rendőrség a Maiina Hedvig-ügyben. A hatóságot a tavaly augusztusban állítá­sa szerint brutálisan meg­vert lány mellett tanúskodó férfi, Zdeno K. vallomása is hidegen hagyta. Közömbös­ségüket azzal magyarázták, a férfitól nem tudtak meg olyan információkat, ame­lyek indokolnák az ismételt vizsgálatot. A Maiina Hedvig elleni eljárás tovább folyik. Rekord méretű fidesz- előnyt mért a TARKI A BIZTOS SZAVAZÓK KÖRÉBEN a Fidesznek 62, az MSZP- nek 25, az MDF-nek 6, az SZDSZ-nek pedig 2 százalé­kos a támogatottsága a TÁRKI júniusi felmérése szerint, a legnagyobb ellen­zéki párt előnye a szocialis­tákkal szemben így már 37 százalékpont. A teljes né­pesség körében az MSZP a voksok 17, a Fidesz 34 szá­zalékát kapná meg. Kiszabadult az elrabolt BBC-tudósító Gázában csaknem négy hónapig tartó fogság után szerdára virra­dóra visszanyerte szabadsá­gát Alan Johnston, a BBC brit^vétársaság Gázai öv§-m zetben palesztin fegyvere­sek által elrabolt tudósítója. Johnston szabadulását a Hamász palesztin radikális mozgalom jelentette be, mely közvetített a tudósító szabadon engedésében. Johnston kiszabadult Kistérségek: új kör jön sólyom Nemet mondott az államfő a besorolások újraírására Sarkad marad: a parlament koalíciós többsége - bár azt az érintettek közül senki sem kérte - megszüntette volna a sarkadi kistérséget Nem ért egyet a köztársa­sági elnök a kistérségi társulások „fentről jövő” átalakításával - a vonat­kozó törvényt visszadobta a parlamentnek. Tibay Gábor Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök a települési önkormányzatok többcélú kis­térségi társulásáról szóló tör­vényt. Az államfő által aggályos­nak talált anyag a fenti jogsza­bály mellékletét módosítja, amely a kistérségeket, a kistér­ségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit rögzíti. A melléklet módosításáról az Országgyűlés június 18-án ho­zott döntést. Ebben a többi között a sarkadi kistérség megszünte­tése és településeinek más kis­térséghez csatolása szerepelt. A törvény mellékletének módosí­tásához egyébként az ország 168 kistérségéből 51 kérelem érke­zett tavaly október, vagyis az ön- kormányzati választások után: ezek részben új kistérségek meg­alakításáról, valamint a térség­határok eltolásáról, azaz egyes települések más-más térséghez csatolásáról szolTak - éppen csak a sarkadi kistérségből nem kez­deményezett senki változást. Márpedig a kistérségi társulá­sok átalakításának a vonatkozó törvények értelmében alulról jö­vő kezdeményezésekkel kell tör­ténnie. Mindezt maguknak az érintett településeknek kell kez­deményezniük, ehhez be kell sze­rezniük a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, továbbá a közigazgatási hivatal véleményét. Az államfő a parlament koalí­ciós többségének döntését a fen­tiek miatt találta a jogszabályok­kal ellentétesnek. Az érintett te­lepülések kezdeményezése hiá­A helyiek egyetértenek a vétóval kollektív sikerként értékelte a köztársasági elnök döntését Tóth Imre, Sarkad polgármes­tere, a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. „A helyes jogérzés, jogértelmezés győzedelmeske­dett a parlamentben többség­ben lévő MSZP-s jogorzás fe­lett” - mondta. A polgármes­ter szerint az Országgyűlés az alkotmány, az önkormányzati törvény, a területfejlesztési tör­vény, illetve a többcélú kistér­ségi társulásokról szóló jog szabály szellemével ellentétes döntést hozott, durván sértve ezzel az önkormányzati auto­nómia, a szabad társulás és az önkéntesség elvét. aczél GÁBOR, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) sajtó­titkára lapunknak azt mond­ta: a TÖOSZ elnökségének állásfoglalása gyakorlatilag megegyezik a köztársasági elnök döntésével. nyában beterjesztett és elfoga­dott módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Ország- gyűlés által saját maga számára szabott eljárási rendet - írta. „Különösen aggályos a sarkadi kistérséggel kapcsolatos döntés' Ez ugyanis egy teljes.kistérséget szüntet meg anélkül, hogy más kistérségbe való átsorolását egyetlen érintett önkormányzat is kezdeményezte volna, és anél­kül, hogy a kistérség megszünte­téséről a jogszabályban előírt szakmai és közigazgatási véle­mények megszülettek volna” - olvasható a közleményben. A má­sik elfogadott módosító javaslat Mikepércs és Bocskaikért átso­rolására tett javaslatot a debrece­ni kistérségbe, holott az érintett települések szintén nem kérték átsorolásukat. A településekről és a kistérsé­gi átsorolásokról az Országgyű­lés legkorábban szeptemberben hozhat új döntést: nem lehetet­len, hogy a kérdésben rendkívü­li paralmenti ülésnap összehívá­sát kezdeményezik. Rossz szálon: mégsem találták meg Fenyő János ilkosát Nem egyezik a Szerbiából hozott és a Fenyő-gyilkosság helyszí­nén gyűjtött DNS-minta - jelen­tette be tegnap az országos rend­őrfőkapitány. Bencze József az InfoRádióban beszélve elmond­ta: ennek alapján nem az a Szer­biában őrizetbe vett férfi az elkö­vető, akitől a minta származik. A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) munkatársai június végén kapták meg annak az albán szár­mazású 32 éves férfinak a min­táit, akit más bűncselekmények miatt Belgrádban tartóztattak le. Az NNI két éve azonosította a fér­fit, mint az 1998-as merénylet le­hetséges elkövetőjét. Fenyő János médiavállalkozót 1998 februárjában lőtték le Bu­dapesten. Gyilkosa közvetlen kö­zelről adott le rá sorozatot. A tet­tes ruháját és sapkáját a közel­ben találták meg a nyomozók, eb­ből származnak az azonosítására alkalmas DNS-minták is. ■ Az NNI azt állítja, hogy Kármán Irén nem mondott igazat Kármán Irén valótlant állított a Nemzeti Nyomozóiroda (NNl) bi­zonyítékai alapján. „Kármán Irént nem ott, nem akkor és nem úgy bántalmazták, ahogy koráb­ban vallomásában elmondta” - közölte szerdai sajtótájékoztató­ján Csizner Zoltán alezredes, az NNI bűnügyi főosztályának ve­zetője. A nyomozó szerint a be­szerzett adatok egyértelműen cáfolják a sértett elmondását, így az elkövetés helye és ideje, a vég­rehajtás módja bizonyíthatóan eltér a sértett által előadottaktól. Az újságírót - aki az kilencve­nes évek olajszőkítési ügyeivel is foglalkozik - június 22-én, éj­szaka összekötözve találták meg a Duna-parton. A bántalmazott újságíró állítása szerint ismeret­lenek megtámadták, egy autóba tuszkolták és összekötözték. A mentők életveszélyes sérülé­sekkel vitték kórházba. ■ Sólyom László megvétózta Horn Gyula kitüntetését születésnap Az államfő szerint a volt kormányfő nézetei 1956-ról összeegyeztethetetlenek az alkotmányos értékrenddel Sólyom László nem írja alá a Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésére vonatkozó minisz­terelnöki előterjesztést. Az állam­fő döntését azzal indokolta, hogy Horn Gyula mostaná­ig fenntartott és kép­viselt nézetei az 1956-os forradalom­ban játszott szerepé­ről és ezen keresztül a forrada­lomról összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmá­nyos értékrendjével. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök korábban azt javasolta az államfőnek, hogy 75. születés­napja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát, külügyminiszter­ként és miniszterelnökként az Sólyom: Horn nézetei és múlt­ja aggályos. ország érdekében végzett tevé­kenységéért, s kapja meg a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tago­zatát. Sólyom László ta­valy márciusban kérte az Alkotmány- bíróságot, hozzon ar­ról döntést, meny­nyire kap szabad kezet az állam­fő a kitüntetések odaítélésében. A taláros testület keddi határoza­ta szerint az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitünteté­sek esetén az arra vonatkozó elő­terjesztést ne írja alá, annak ado­mányozását megtagadja. Hornt már Medgyessy Péter is kitüntette volna: akkor Mádl Ferenc vétózott „Sokkal fontosabb az út, ame­lyet az ember bejár, mint az út kiindulópontja” - reagált Só­lyom döntésére Gyurcsány Fe­renc. A miniszterelnök arra emlékeztetett, Horn Gyulát életútja ismeretében választot­ta miniszterelnökké az ország, és az Országgyűlésben a képvi­selők több mint kétharmada adott programjához felhatalma­zást. Varga László MSZP-s honatya szerint az államfő döntése csak pártpolitikai alapon értelmezhe­tő. „A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság és a köz- társasági elnök döntését” - kö­zölte Szíj jártó Péter, a párt szóvi­vője. ■ Éber Sándor Horn és '56: hamisítják a történelmet „Az ország tele van problémák­kal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kér­dés” - jelentette ki maga az érintett. A 75. születésnapját ma ünneplő Horn szerint 1956. kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez. In­terjújában elmondta, hogy ha­tározottabban kellene vezetni az országot, vissza kellene von­ni a vizitdíjat, az SZDSZ időn­ként felesleges konfliktusokat kelt, a Fidesz pedig agresszívan politizál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom