Új Néplap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-28 / 175. szám
Dordogne megye a francia gazdaságot is bemutatta Csak a kormány döntésére várnak négyes út Tiszapüspöki térségében tervezik az új Tisza-híd építését Július közepén nyílt meg a Francia Gazdaság Éve Magyarországon. A nyitórendezvényen megyénket a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat képviselte, francia testvérrégióink közül pedig Dordogne megye mutatkozott be - tudtuk meg dr. Ürmössy Ildikótól, a megyei önkormányzat térségfejlesztési és külügyi irodájának vezetőhelyettesétől. Kézművesek vására is színesítette a több napos programsorozatot A cégek bemutatkozása és partnerrendezvény mellett kétnapos vásár színesítette a programsorozatot. Megyénk kiadványokkal, valamint kézművesbemutatóval mutatkozott be Derecskéi Magdolna és Hornyákné Sila Katalin mezőtúri fazekasoknak köszönhetően. A magyar stand mellett kapott helyett Dordogne megye, ahol francia főiskolás fiatalok ízletes francia kacsamájpástétomot, halkonzervet és gesztenyét kínáltak. Dordogne megye képviselői rövid látogatást tettek Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében is, tárgyaltak a Szolnoki Főiskola mezőtúri fakultásán az együttműködés lehetőségeiről. Felmerült, hogy az Interreg 4C program keretében a két térség közös projektet valósítson meg a következő években. A legkésőbb jövő év elején induló ökoépítészeti projektbe várhatóan olasz és spanyol partnereket is bevonnak. ■ Amennyiben a kormány döntése kedvező lesz, végre megkezdődhet az M4-es út tervezése. Munkatársunktól Térségünk honatyái lobbiztak a törvénymódosítás érdekében a 4-es út fejlesztésével kapcsolatos elgondolások azt kővetően rendeződtek, hogy a térség ország- gyűlési képviselőnek indítványára a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséről szóló törvény kiegészült azzal, hogy az M4est Üllő(kelet)-Szolnok(észak)-Berettyó- újfalu között, 190 km hosszon, 2x2 sávos gyorsforgalmivá fejleszthető főútként kell megvalósítani. A 2007-2013-as időszakban a szolnoki északi elkerülő kivételével megvalósul a 4es út bővítése, megépül az M8-as 2x1 sávos főútként Kecskemét és Szolnok között, valamint a 8. számú főút gyorsforgalmivá fejlesztése is megindul Ezek - a napokban átadott dunaújvárosi Pentele-híddal együtt-az új közlekedési folyosót, az M8-M4 vonalat jelölik ki Ebből egy nagyobb elem, a Szolnok feletti Tisza-híd hiányzik. Amennyiben a kormány döntése kedvező lesz, 2013-ig legalább a tervek elkészülhetnek, s 2013 után a fejlesztés azonnal indítható lesz. A 4-es tervezett továbbfejlesztései a megyében a Közlekedési Operatív Program kétéves akciótervének elfogadása után, 2008-ban indulhatnak. önkormányzat által kezdeményezett elgondolás, amely egy Graz-Nagyvárad tengely keretében kívánta az M8-M4-es gyors- forgalmi utat megvalósítani. Az előkészítésre még 2005. július 21-én írtak alá az érintett országos szervek és önkormányzatok az együttműködési megállapodást. A Nemzeti Autópálya Rt megbízásából időközben közbeszerzési eljárás nyomán a Roden- Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szolnok város közlekedésföldrajzi pozíciója egyértelműen kedvező - mondja Kovács Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke. - Azonban a rendszerváltás után a gazdasági kapcsolatok földrajzi irányaiban és a szállítási módozatokban bekövetkezett változások hátrányosan érintették a térséget A Balkánról Nyu- gat-Európába irányuló folyamatosan növekvő közúti tranzitforgalom levezetésének máig nem jöttek létre az optimális feltételei. A ’90es évek elején ugyan megépült a 4-es számú főút Szolnokot elkerülő szakasza és a Szent István-híd, továbbá megkezdődött a 4-es lassú kapacitásbővítése, de ez nem volt elég az ország második legjelentősebb mértékben terhelt főútja problémájának kezelésére. Flárom megye összefogásával még 1999-ben elkészült az M4-es autópálya megvalósíthatósági tanulmánya, ami a megyében egyértelmű nyomvonalat rögzített. Ezután dolgozta ki a közlekedési tárca a 4-es út ütemes kapacitás- bővítését, amelynek keretében települési elkerülő utak építése és a települések között 2x2 sávos főút építése szerepelt. Ennek megvalósítása jelenleg is folyik, hiszen ennek része a közelmúltban forgalomba helyezett Törökszentmiklós-Fegyvernek közötti 2x2 sávos bővítés. 2013 -jg elkészül a Tisza-híd terve is — mondja Kovács Sándor A négyes út bővítésének legújabb eleme a nemrégiben elkészült, Törökszentmiklós-Fegyvernek közötti szakasz A Közlekedési Operatív Programba is lényegtfoen ennek alapján került be a 4-es Szolnok-Püspökladány közötti négynyomúsítása, beleértve Kenderes és Kisújszállás elkerülését 55 milliárd forint költséggel, illetve a Közép-Magyarországi Operatív Programba a Pilis-Monor elkerülő megvalósítása és a négynyomúsítások további folytatása mintegy 40 milliárd forint költséggel. A 4-es főút fejlesztését teljesen új távlatba helyezte az a megyei Mérnöki Iroda Kft elkezdte az M4-es számú gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti sza- - kaszának és a Tiszapüspökinél megépítendő új Tisza-hídnak a tervezését. A korábbi elgondolások alapján egyértelműnek tűnő tiszai átvezetéssel kapcsolatban természetvédelmi és környezetvédelmi gondok merültek fel, amely újabb lehetőségek és nyomvonalváltozatok vizsgálatát tették szükségessé. Részben ezek miatt is maradt ki a Közlekedési Operatív Program projektjei közül a szolnoki északi elkerülő. A több körben lefolytatott egyeztetések után, 2007. januárjában az érintett önkormányzatok és a megyei önkormányzat lényegében az eredeti nyomvonal megvalósítása mellett foglaltak állást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint a mérnöki iroda benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre az M4- es gyorsforgalmi út Abony- Fegyvernek közötti szakaszának előzetes vizsgálati dokumentációját. Ez kilenc nyomvonalváltozat várható környezeti, természeti, illetve vízügyi hatásait vizsgálja. A hatósági eljárás a napokban lezárult és kiválasztották a környezeti hatás szempontjából legkedvezőbb nyomvonalat. Ez közvetlenül érinti Abony, Zagyvaré- kas, Szolnok, Besenyszög, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Örményes, Fegyvernek településeket, a tiszai keresztezés után felhasználva a meglévő törökszentmiklósi elkerülő szakaszt. Ezt követően kerülhet sor a konkrét tervezési munka megkezdésére. A tervezés mihamarabbi megindítása érdekében a megyei önkormányzat a megye és a régió kiemelt projektjei közé sorolta a M4-es gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti szakaszának tervezését,-ennek költsége 2 milliárd forint. A stratégiai fontosságú fejlesztési, beruházási elképzelésekről a kormány nem pályázatok útján, hanem egyedileg dönt. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács májusban döntött az ágazati operatív programokba kiemeltnek javasolt projektekről, melyben támogatta a gyorsforgalmi út tervezését. Ezt követően a szakmai zsűri július eleji ülésén támogatta az M4-es út Abony-Fegyvernek közötti szakaszának tervezését, így ennek megkezdése már csak a kormány döntésére vár, ami két fordulóban - július 25-ét követően augusztus 8-án - történik meg. Akár milliárdokkal gyarapodhatunk fejlesztések A következő évek feladatairól határozott a regionális tanács Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács döntött a 2007- 2013-as időszak feladatairól. Elfogadták az Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2008-ra szóló akciótervét. Véglegessé vált, hogy a hét évben rendelkezésre álló 310,8 milliárd forint 14,4 százaléka gazdaságfejlesztésre, 18,2 százaléka turizmusra, 17,4 százaléka közlekedési feladatokra, 20,6 százaléka humáninfrastruktúrára és 25,8 százaléka pedig város- és térségfejlesztésre fordítható. A tanács kialakította véleményét a kiemelt, kormányzati döntésre javasolt projektekről is. Eszerint 63 projektjavaslat az ágazati programokból, míg 26 a regionális operatív programból támogatható. A gazdaság- és a turizmusfejlesztési keret harmadát fordítják e célra. Megyénk 23 ágazati projektet nyújtott be 122,7 milliárd forint értékben. Kiemelendő az Alcsi- Holt-Tisza és a Tisza-tó rehabilitációjára, a Hetényi Géza Kórház és a karcagi kórház fejlesztésére, az új szolnoki Tisza-híd építésére és az M4-es út északi elkerülő szakasza tervezésére vonatkozó elképzelés. A regionális operatív programból két gazdaság- fejlesztési - a szolnoki.es a jászberényi innovációs központok - és két turisztikai - a tiszaligeti fürdő fejlesztése és 6 Tisza-tó környéki település termálturisztikai fejlesztése - szerepel, 18,8 milliárd forint értékben. A kormány július 25-ei döntése alapján a jászberényi Beszállítói Tudásközpont és a szolnoki tiszaligeti fürdő a támogatott, de még további előkészítést igénylő projektek közé került. A regionális tanács szintén egyedi projekt keretében kívánja megoldani a 4 és 5 számjegyű utak rekonstrukcióját. A rendelkezésre álló 23 milliárd forintból a mellékúthálózat hossza alapján 5,6 milliárd forint jut a megyébe, amely 19 mellékút felújítását teszi lehetővé 140 km hosszon. 50 milliárd forint fordítható önkormányzati humánfeladatok intézmény- rendszereinek fejlesztésére. A megyéből 262 elgondolás konkretizálódott 13,9 milliárd forint támogatási igénnyel. Az előzetes elgondolások szerint 30 milliárd forint fordítódik belvízrendezésre a régióban. A megyeszékhelyek település rehabilitációs feladatainak megoldására egyenként 4 milliárd forintos támogatást használhatnak fel. Ezek előkészítésére 292,5 millió forintos támogatást kapott a három város. A megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács a régiós szinten összefogott ivóvízminőség-javítás mellett a szennyvízkezelés, a hulladék- gazdálkodás, a turisztikai vonzerőfejlesztés és az iparterületek kialakítása terén tervez közös munkát. ■ Gyémántdiplomás. Dr. Bozsó Péter (jobbra) megyei főjegyző köszöntötte a napokban Patkós Gyulát, a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézet nyugalmazott igazgatóját gyémántdiplomája átvétele alkalmából. Az oldal a kiadó és az önkormányzat együtmőködésével jött létre. A költségeket az önkormányzat viseli.
