Új Néplap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-19 / 167. szám

Emlékkönyv jelent meg egy szolnoki tanárról Abból a szép és ízléses, vala­mint gazdag tartalmú emlék­könyvből való az alábbi néhány mondat, amelyben az egykori tanártársak mondják el, mi tör­tént Boronkay György igazgató úrral. Aki a szolnoki egykori Gépipari Technikumban csak­nem harminc évet töltött el, előbb mint kiváló tanár, nem­zedékek nőttek fel a keze alatt, majd igazgatója is az intéz­ménynek 1957-ig. Biber József írja le emlékezésként azt a döb­bent pillanatot, amikor az igaz­gatót ért ledorongoló szóáradat végleg elnémított mindenkit a rendkívüli testületi ülésen. Az 1956-os forradalom után meg­vádolták, hogy az iskola tan­műhelyében javították a forra­dalmárok gépkocsiját. Vácott a hajdani diákok és ta­nártársaik emléktáblát állítot­tak neki, és most emlékköny­vet adtak ki. Szolnokon - így ír a kötet másik szolnoki emléke- zője, Illyés Mózes, Boronkay volt kollégája - sem a város, sem az iskola nem őrzi megfe­lelően az emlékét. Adósai va­gyunk Boronkay Györgynek az igazsággal. A most kiadott em­lékkönyv alakját, munkásságát mutatja be, a Szolnokon töltött időkét is. Érdemes belelapozni minden egykori, volt gépiparis diáknak. V. M„ Szolnok 4 A Tisza-part kellemes helye „ a városunknak Szép, virágos lett Szolnok né­hány utcája. Üdítő színfolt a Ti- sza-parton lévő park. Az árnyas fák alatt megpihenni a szabad levegőn, kellemes időtöltés. So­kan kritizálják a város külle­mét, pedig ez a terület csak di­cséretet érdemel. Remélem, a vandálok elkerülik. Nagy Istvánná, Szolnok A levelekből válogatunk. Az írá­sokat rövidítve közöljük, tiszte­letben tartva a levélíró monda­nivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha ne­künk arról esetleg más a véle­ményünk. Névtelen vagy címhi­ányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná A települések vezetői a jó példát vegyék át Jászárokszálláson ezer álláshely létesült nemrég - írta az Új Nép­lap. A település fejlődéséről több alkalommal olvastam: munka­helyek létesültek, kerékpárutat, körforgalmat alakítottak ki, megélhetést, kulturált környeze­tet teremtettek az ott élőknek. Úgy látszik, az árokszállásiak jó vezetést választottak, mert előre­látó döntéseikkel a város élete pezsdül, fellendül. Jó lenne, ha így történne más településeken is. Talán néhány fejlődést segítő, hasznos ötletet más polgármesterek is átvehet­nének megyénk északi csücské­ből. K. A. „a Tiszazugból” A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL UJ NÉPLAP - 2007. JULIUS 19., CSÜTÖRTÖK «MB * W ^ Törökországban vendégszerepeltek, A Szolnoki Mazsorett és Zászlóforgató Csoport, valamint a Szolnoki Ifjúsági Fúvószenekar a közelmúltban Török­országban, Bodrumban járt egy fesztiválon. Az első magyar meghívott egy ilyen találkozón a szolnoki együttes volt. Műsorukkal nagy tetszést arattak vendéglátóik körében, és a csoport minden résztvevője élményekben gazdagon térhetett haza. Péli Ildikó művészeti vezető Mindenki takarítson a saját háza előtt szomszédság Senkinek sem illik más portája elé tenni a szemetet Szolnok családi házas övezeté­ben az egyik szomszéd naponta kilép a kapun a felmosóvödör­rel, kiemeli a rongyot a vízből, és a szennyes vizet az utcára zúdít­ja. Az végigfolyik az úttest asz­faltján, jut belőle a szemközti szomszédnak is. A víz megszá­rad ugyan, de esetleg szaga is van, a foltjai az aszfalton viríta­nak. Egy másik szomszédnál az ablaka előtti kis fának az ágait letörték, azokat fel­tűnően a főidre dob­ták. Vagy csak „dísz­nek” otthagyta az il­lető a csupasz fa­csonknál, hadd lás­sák mások is. Egy újabb szom­széd a letört gallyakat a nyíló vi­■ Mindenki a sa­ját háza előtt söpörjön, sehol se szemeteljen. néhány hét teltével is még ott száradnak. Rágógumi, csikkek, műanyag flakon, napraforgómag héja ke­rül naponta az utcára, járdára és a mellé, a szomszéd háza elé. Jó lenne, ha senki sem szemetelne, és mindenki a saját háza előtt rendszeresen söpörne. Kádi Márkné, Szolnok Rendhagyó időtöltés. A milléri szabadidőparkban vidáman töltötték az időt nemrég a szolnoki, rákóczis kisdiákok. Gyermekek, szülők, nevelők versenyekben, tréfás játékokban együtt vettek részt, kellemesen, jó han­gulatban töltve egy napot a szabadban. Tasi Ferencné, Szolnok Jászladány és környékére több rendőr kellene Olvastam az Új Néplapban nem­rég, hogy összetűzés volt jászla- dányi búcsúban. ■ Mintegy 200 személy került akkor vitába, de szerencsére nem tört ki tömegverekedés. Megtörténhetett volna pedig a te­lepülési búcsúban, mert a több­ezres tömeg biztosítására csak egy rendőr és egy polgárőr állt rendelkezésre. A 3227-es úton este hat óra tájban körülbelül száz gépkocsi torlódott össze, mivel az említett tömeg a vitáját a közút közepén tartotta. Ezért úgy egy órát állt ott a forgalom. A környékről riadóztatott rend­őri erők csillapították a felbő­szült tömeget, majd irányították a forgalmat. Mi, ladányiak nem várhatunk csodát a rendőröktől, hiszen mostanában egy járőrkocsival látják el egyszerre öt község biz­tonsági feladatát. Csak remény­kedhetünk, hogy mielőbb válto­zik a helyzet, és többször látunk járőröző rendőröket a települé­sen és környékén. Gulyás Ottó, Jászladány A szoljon.hu internetes oldalra írták olvasóink A www.szouon.mu internetes oldalunkra írt olvasói vélemé­nyeket szerkesztett formában adjuk közre. A közöltek semmi­lyen formában nem tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. A Hajléktalanoktól hemzseg­nek a játszóterek című cikk kap­csán írták: CRissY: Nem csak a játszóte­reken hemzsegnek... gőzikei Sajna a tetveik is hem­zsegnek, jó lenne, ha az ÁNTSZ többet tehetne... csiLLAGHUNYOR: A hajlékta­lannak joga van a játszótéren lenni, ott, a közterületen(l) alko­holt fogyasztani, maga alá csi­nálni, ápolatlan kutyákkal kö­rülvenni magát. A gyerekeknek miért nincs joguk a közterüle­ten lévő játszótéren félelem és undor nélkül játszani? Engem már rúgott meg hátulról, orvul egy hajléktalan, teljesen kiszá­míthatatlan módon. Ki vállal ar­ra garanciát, hogy mindegyik beszámítható állapotban van? név nélkül: Aki az adózók pénzéből (is) felújított játszóté­ren a saját piszkában fetreng, emberi jogaival túlságosan tisz­tában van... Sajnos az a baj, hogy nem akarunk-merünk foglalkoz­ni az ilyen dolgokkal. X: Akik vágynak a normális életbe, és dolgozni is szeretné­nek, azokon mindenképpen se­gíteni kellene. Aki pedig nem akar dolgozni, azt tiltsák ki a ját­szóterekről és a belvárosból! csiLLAGHUNYOR: Sajnos a haj­léktalanok többségét nem érdek­li, ha segíteni akarnak nekik. De aki nem fogadja el, az ne a gye­rekek játszóterein tartózkodjon! Megoldást kell erre találni! SIMONNÉ HOLLÓSI DANIELLA: Felháborítónak tartom, hogy hajléktalanok vannak a játszó­tereken. Van olyan önkormány­zat, amely rendelettel tiltja ki őket a közterületekről. Ezt itt mi­ért nem lehet megtenni? A Mik­száth úti játszótéren a bokrokat használják WC-nek. Tavaly már jeleztem az ÁNTSZ-nek, egy fényképet mellékelve az ott lévő emberi székletről. A kisgyere­kek meg belelépnek. Nem igaz, hogy ezzel a helyzettel nem lehet csinálni semmit! Emberi jogok ide vagy oda, máshol is vannak padok, nemcsak játszótéren. Mi­ért kell nekik odatelepülniük? Az a gyerekek érdekeit sérti. És ki tudja, milyen betegségeket terjesztenek! ■ A Feszty-körkép történelmünket idézi kirándulás Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban jártunk A rendezvény nagyon zavarta az ott lakókat A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete Ópuszta­szeren járt nemrég. Nyolc nyug­díjasklub képviselői utaztak együtt a Nemzeti Történeti Em­lékparkba. Anonymus krónikája szerint Árpád és vezérei a honfoglalást követően e helyen tartották az első törvénykező gyűlést, itt ej­tették szerét az ország közös dol­gainak. Helyén ezer évvel ké­sőbb Árpád-emlékművet emel­tek. A magyar királyok, fejedel­mek szoborparkja, monostora, világmagyarság hajléka, közel kétezer éves, 4,7 méter átmérő­jű óriási fatörzsmetszet, jurták és még számos látnivaló jelzi ezt a nagy értékű történelmi helyet. A kirándulás fénypontja Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című körkép megtekintése volt. Az 1800 négyzetméteres fest­mény sok hányattatás után ke­rült a Nemzed Történeti Emlék­parkba. Feszty Árpádot a körkép elkészítésében Mednyánszky László és Vágó Pál festőtársai se­gítették. A felbecsülhetetlen ér­tékű, világhírű körképnek 1995 óta több mint kétmillió látogató­ja volt. Magyarország egyik gyöngy­szemének meglátogatásáról gaz­dag élményekkel tértünk haza. Deák Jánosné, Szolnok Szolnokról érkezett, kiránduló nyugdíjasok csoportja Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban, az Árpád-emlékmű előtt A Szolnoki Művésztelepen nem­rég néhány napos kulturális ren­dezvényt tartottak. Sajnos ezzel együtt járt a hangos zenés, éj­szakai program is. A művészte­lep környékén lakók, élők azon­ban nehezen viselték el a szóra­kozni vágyók reggel öt óráig tar­tó, fülsiketítő zenével járó igé­nyét. Ráadásul úgy tapasztaltuk a szomszédaimmal, hogy csu­pán néhány résztvevő élvezte e szokatlan helyre szervezett programot. Reméljük, hogy jövőre az idős emberek, gyermekek nyugalmát is figyelembe veszik hasonló rendezvény szervezésénél. Sz. I. a Gutenberg térről rágok fölött a szemközti ház ab­laka elé dobálta a járdára. Ezt a harmadik szom­széd is látta, ahogy repültek a letört ágak az ablak elé. Majd a gallyak visz- szakerültek az el­pusztított kis fához, mementó- nak. Azóta (levelem írásakor is),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom