Új Néplap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-29 / 150. szám

13 ÚJ NÉPLAP - 2007. JÚNIUS 29., PÉNTEK IPARKAMARA Másfél ezernél is többen bővíthették szakismereteiket EU-támogatással Remekeltek a mesterjelöltek vizsga A hagyomány, az elismertség és a tudásvágy miatt jelentkeznek a szakik Az álláskeresők képzését renge­tek program segíti, ám az alkal­mazásban állók szakmai isme­reteinek bővítésére kevesebb le­hetőség kínálkozik. Ezen kívánt változtatni a kereskedelmi és iparkamara, mikor útjára indí­totta programját. — A munkavállalók figyelmé­be 30—120 órás tanfolyamokat ajánlottunk. Ennyi időre még el­engedik a munkáltatók az alkal­mazottaikat, ugyanakkor már megfelelő ismereteket is lehet nyújtani - mondta el kamara osztályvezetője. ■ A tanfolyam költségei­nek húsz százalékát kellett fizetni. Szabó Károlytól megtudtuk: igyekeztek feltérképezni mind a felnőttképzők kínálatát, mind a munkáltatói, dolgozói igényeket. Ennek érdekében a megyében 84 képző és 180 gazdálkodót kérdeztek meg. Az esetek ki­lencven százalékában találko­zott is a kínálat az igényekkel. Az érdeklődők ugyanis 150-200 képzés közül választhattak. A kamara sikerrel pályázott a Regionális Operatív Programra, így a képzésekre jelentős euró­pai uniós támogatással jelentkez­hettek az érdeklődők. Az alkal­mazottaknak a képzési és vizsga­költségeknek mindössze húsz százalékát kellett fizetniük. A munkáltató pedig hatvanszáza­lékos támogatást kaphattak. Ez­úttal nem csak a tanfolyamok dí­jához, hanem az alkalmazott he­lyettesítési költségeihez is. A munkavállaló persze nem jelentkezhetett akárhány tanfo­lyamra. Egy fő ugyanis legfel­jebb 250 ezer forint támogatást kaphatott. Persze voltak, akik ezt a keretet nem használták ki, hiszen csak egy képzésen vettek részt. Mások azonban sikerrel végeztek el több tanfolyamot is. A kamarák azt vállalták, hogy országosan tízezer munkaválla­lót segítenek hozzá szakmai is­mereteik bővítéséhez. A megyei kamara 454 fő segítését vállalta. Szőkébb hazánkból azonban en­nél jóval több, 1600 munkaválla­ló élt a kínálkozó.lehetőséggel. ■ ■JtSlvKl REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Rangot, elismertséget ad a mestervizsga — vélik a szakemberek. Nem csoda, ha idén kilenc szakmában közel százan jelentkeztek a megyei kereskedelmi és iparkamara képzésére. Teleki József- Szeretnék egyszer majd tanu­lókkal foglalkozni - mondta Var­ga Gábor. Az abonyi Kossuth Ven­dégház cukrásza kezében azon­ban csak egy pillanatra pihent meg a keverőkanál. Nem is csoda, hiszen ezúttal valóban egy mes­terremeknek kellett kikerülnie sütőjéből. Varga Gábor ugyanis egyike azon tizenkét cukrásznak, aki a napokban tett mestervizs­gát a megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében.-Aki megkapja a jogosítványát, az még nem tud igazán kocsit ve­zetni. Valódi sofőr több évnyi gya­korlat után válik belőle. Ugyanígy van ez a mi szakmánkban is—ma­gyarázta a mestervizsga-bizottság elnöke. Gara Gyula szerint az kü­lönbözteti meg a szakmunkások­tól a cukrászmestereket, hogy ugyanazt a süteményt szebben, jobban tudják elkészíteni. Éppen ezért a mestervizsgára jelentke­zők öt-, tíz-, húszéves gyakorlattal rendelkeznek. De egy tanfolya­mon is részt vehetnek, ahol tovább mélyíthetik szakmai ismereteiket. Erre és a rutinra nagy szükség is van a vizsgán, hiszen háromféle süteményt, egy dísztortát és kétfaj­ta napi édességet kell készíteniük, időre. Átadni a tudást mesternek hívják egy-egy szakmán belül a szakmun­kástanulók a szakoktatóju­kat, de még a sportolók is edzőjüket. Vagyis azt a taní­tót, nevelőt illetik mester szó­val, aki tapasztalatát, tudá­sát szakmai kultúráját át tudja adni tanítninvainak. Egy szakterület igazi mestere is az, aki szakmáját magas színvonalon képes gyakorol­ni, és elsajátította a vállalko­záshoz, valamint a szakmai tudás átadásához szükséges ismereteket. Mindezen isme­retekből figgetlen vizsgabi­zottság előtt számot adott. Utolsó simítás a mesterremeken. A vizsgára készített torták, sütemények mindegyike valóban ingere volt szemnek és szájnak.- Legnehezebb, hogy idegen konyhában kell dolgozni. Itt nem áll úgy minden kézre, mint otthon — mondja Varga Gábor, miközben kezei között formát ölt a gesztenyés alagút. Az elmúlt napokban azonban nem csak cukrászmester-jelöl­tek sürögtek-forogtak a vizsga- bizottság előtt. A megyei keres­kedelmi és iparkamara a Regio­nális Operatív Program kereté­ben, nyolcvan százalékos euró­pai uniós támogatással kilenc szakmában szervezett mester- vizsgákat. — Évek óta foglalkozunk mes­tervizsgáztatással. Ám míg az előző években 20-30 jelentkező volt, idén már közel százan tet­tek, illetve tesznek mestervizs­gát. Ősszel indul gázvezetéksze­relő, szobafestő, karosszéria laka­tos képzésünk — mondja a me­gyei kamara szakképzési vezető­je. Szabó Károly szerint ugyan­csak eltérő, hogy ki miért kíván mesterré válni. Van olyan szak­ma — például az autószerelő, a pék —, melyet a törvény szerint mestervizsga nélkül nem is lehet végezni. Ezen szakmák jellemző­je, hogy életvédelmi vagy élelme­zés-egészségügyi szempontból bizottság előtt. Itt csak megfelelt, illetve nem megfelelt minősítést lehet szerezni. Ösztályzatok nin­csenek. Kettessel átcsusszanni nem lehet - mondta Szabó Ká­roly. A kamara osztályvezetője szerint a szigorra azért van szükség, mert a vásárlók vagy a mesterek szolgáltatásait igény­be vevők is így minősítenek: vagy jó a szolgáltatás, amit kap­nak, vagy nem megfelelő. Átme­net nincs. ■ A kereskedelmi és iparkamara által szervezett mestervizsgák Szakma Létszám A képzések helyszínei Asztalos 6 fő Varró István SzKI. Karcag, llléssy Sándor SzKI Asztalos Tanműhelye Kisújszállás Cukrász 12 fő Sípos Orbán Szakképző Iskola Tanműhelye Szolnok, Tünde cukrászda Szolnok, Édes Titok cukrászda Szolnok, Cuk-Hor Kft. Cukrászati üzem Kisújszállás, Marcipán cukrászda Szolnok, Fodrász 6 fő Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola Fodrász Tanműhelye Húsipar 7 fő SZOLE-MEAT Kft. Szolnok, Nagykun-Hús Kft. Kunhegyes, Dónáth Élelmiszer Kft. Nagykőrös. KO-BOR HÚS Kft. Jászszentandrás Kereskedő Ufó Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Szolnok, Klapka György Szakközép- és Szakiskola Tagintézménye Jászberény, INTERSPAR ZRT. Szolnok, COOP STAR ZRT. Jászberény Kozmetikus 5 fő Fodrász és Vegyesipari Szövetkezet Tanműhelye Szolnok Kőműves 6 fő Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola Szolnok, MANUÁL’3000 Kft. Szolnok Szakács 20 fő Klapka SzKI Tankonyha Jászberény, Sportfogadó étterem Szolnok Villanyszerelő 5 fő MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Szolnoki Tanműhelye Autószerelő, autóvillamossági szerelő 12 fő Gépipari SZKI Baross Gábor Tagintézmény Szolnok FORRÁS: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Hiánypótló képzés a kereskedelemben Elleshették a németek szakmai titkait tanulmányút Lipcsében bővítették tudásukat az asztalosok és a hentesek Kereskedőmester: még a szó is szokatlan. Eddig ugyanis a ke­reskedelemben mesterképzés nemigen volt. Néhány éve ugyan Ti­szafüreden volt egy ilyen kezde­ményezés, ám a folytatás elma­radt. A kereskedelmi és iparka­mara szervezésében azonban a közelmúltban tizenegyen ismét megszerezhették ezt a kereske­dőmester címet. A 120 órás tanfolyam kereté­ben a hallgatók a teljes kereske­delmi folyamatra rálátást kap­tak. A cél az alapszakmában va­ló jártasság erősítése volt. Ennek megfelelően az elméleti és gya­korlati részből álló képzésen sze­repeltek vállalkozói és számító­gépes ismeretek, számlakezelés, megrendelések lebonyolítása, áruátadás és -átvétel, sőt még díszcsomagolások és akciós hir­detések készítése is. A legtöbb hallgató áruházláncoktól érke­zett, de a mesterjelöltek között voltak kisüzletek egyéni vállal­kozói, sőt akadt szakképző isko­la oktatója is. A tervek szerint hamarosan újabb csoportot indít a kamara. A hiánypótló képzésbe pedig szeretnék beépíteni az előző tan­folyamon részt vett hallgatók kezdeményezéseit is. így az üz- | leti kommunikáció, a felügyele­ti hatóságokkal való kapcsolat, sőt a reklám is helyet kaphat a képzésben. ■ Asztalosok, majd húsipari mes­terjelöltek is részt vehettek egy németországi tanulmányúton. A kereskedelmi és iparkamara ál­tal szervezett szakmai progra­mot a Tempus közalapítvány Le- onardo-programja is támogatta. Az asztalosmester-jelöltek, - oktatók egy hetet töltöttek Lip­csében. A résztvevők bekapcso­lódtak a fogadó intézmények na­pi tevékenységébe. Megismer­kedhettek az ottani képzési rendszerrel. Gyakorlatban pró­bálhatták ki az oktatásban hasz­nált korszerű gépeket, eszközö­ket. Alkalmuk nyílt elsajátítani azokat a szakmai újdonságokat is, melyek magas költségeik mi­att még nem terjedtek el hazánk­ban. Részt vettek ugyanakkor a lipcsei kézművesvásáron is, ahol megtapasztalhatták, mi­lyen megbecsülésnek örvende­nek Németországban a mester­emberek. Hasonló tapasztalatokat gyűjt- hettek a hentesek is. Hiszen kö­zülük is hét mesterjelölt és egy felkészítő tanár vehetett részt a lipcsei szakmai továbbképzésen. Megismerkedhettek a magas szinten gépesített és az egészsé­ges táplálkozást is szem előtt tar­tó német húsipari technológiá­val. Dolgoztak számítógép-vezé­relte füstölővel, a tanműhelyben készítettek frisshús-alapanyagú, gyümölccsel, zöldséggel díszített hidegtálakat. ■ Az asztalosok a vizsgán is kamatoztatták a Lipcsében szerzett tudást Az oldal a kiadó és a kamara együttműködésével készült. A költségeket a megyei kereskedelmi és iparkamara viseli. biztosítékot kell adni a fogyasztó­nak. Néhány szakképesítésnél a szakmai előmenetel legfel­sőbb szintjét jelenti a mesteri cím. Ilyen a fodrász, kozmetikus szakma, melyet főis­kolán nem oktatnak, de még a technikus , szint is hiányzik a ' képzési kínálatból. A mesterek harmadik cso­portját alkotják azok, akik­nél a családi hagyományok vagy éppen a szakmai önképzés igé­nye készteti a mesterje­löltet a megméretés­re. Ilyen szakmák a hentes, a cuk- rász is. — Régen a | mesterek vá­jt lasztmánya előtt kellett számot ad­ni a tudásról, ma pedig a mestervizsga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom