Új Néplap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-26 / 147. szám

HÍRSÁV Gyurcsány a reformokkal tenné naggyá a nemzetet „naggyá tenni a nemzetet csak az ország polgárainak közös erőfeszítésével lehet” - mondta Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben. A kormányfő ezúttal is részben üres pad­sorok előtt beszélt: a Fidesz és a KDNP képviselői most is ki­vonultak az ülésteremből. „A kormánykoalíció pártjai és maga a kormány is a következő években nyugodtabb, de hatá­rozott, a fennálló igazságtalan viszonyokat megváltoztató poli­tikával tovább fogja vinni az or­szág ügyét. Hogy naggyá tegyük Magyarországot” - mondta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint az elmúlt évben a kor­mány minden lépését egy gon­dolat hatotta át: naggyá tenni a nemzetet. A miniszterelnök kijelentette: ez pedig csak egy­féleképpen, közös erőfeszítések árán sikerülhet. A MINISZTERELNÖK OZ ígCIZSág- talanságok eltörlése kapcsán többször is szóba hozta a vizit­díjat és az egészségügy problé­máit, mondván: az igazi szé­gyen nem a fizetendő három­százforint, hanem a gyakran több tízezres hálapénz. NAVRACSics Tibor Fidesz-frak- cióvezető ügy reagált Gyur­csány szavaira: erős Európa csak erős Magyarországgal létezhet, „Magyarország azon­ban ma megosztott és gyenge”- tette hozzá. Olyanok a jöve­delmi különbségek, amelynek eredményeként a magyar tár­sadalom szociálisan az egyik legmegosztottabb társadalom a világon, és ilyenkor „súlyos hiba bevezetni a piaci elvet az egészségügyben” - mondta a politikus. A parlament tavaszi üléssza­kának utolsó napján több mint harminc törvény zárószavazá­sát tartották, elfogadták többek között a körbetartozások fel­számolását szorgalmazó jog­szabályt, illetve a rendőrségi törvény módosítását is, így lehe­tővé válik a határőrség és a rendőrség összevonása. Letette miniszteri esküjét a kormány két új tagja, Bajnai Gordon ön- kormányzati és területfejleszté­si, és Draskovics Tibor, a köz- igazgatási reform végrehajtását irányító tárca nélküli miniszter. HÖOK: elfogadhatatlan törvénymódosítások A hallgatói Önkormányza­tok Országos Konferenciája (HÖOK) nem támogatja a felsőoktatási törvényt, a tár­ca vezetője ugyanis szava­zás előtti módosító indítvá­nyában olyan alapvető módosításokat javasol, ame­lyek elfogadhatatlanok - kö­zölte a HÖOK. Megdőlt az országos és a fővárosi melegrekord HÉTFŐN MEGDŐLT az OTSzá- gos és a fővárosi melegre­kord, a hőség a Baranya me­gyei Sátorhelyen volt a leg­nagyobb, 35,3 Celsius-fok. Ezzel az 1962-ben Békéscsa­bán és Túrkevén mért 34,6 fokos hőmérsékleti rekord dőlt meg. Új rekord szüle­tett a fővárosban is, ahol 33,3 fokot mértek. Eddig 33,2 fok volt ezen a napon legmagasabb mért érték, amelyet 1984-ben mértek. Batiz tanácsadó cége tréningezik a MeH-nél A miniszterelnöki Hivatal Batiz András tanácsadó cé­gével megbízási szerződést kötött: a volt kormányszó­vivő a miniszterelnöki kabi­netiroda vezetői számára tart tréningeket - közölte tegnap Daróczi Dávid kor­mányszóvivő. A június 7-én kötött megállapodás keret- szerződés: év végéig szól, és legfeljebb 160 órára - mondta Daróczi. Az óradíj nettó 49 900 forint - ezért a munkatársak prezentációs készségeit javítják. Batiz: a jobb kommunikációért Megszavazták. Végül heten szavaztak igennel és hárman mondtak nemet mind a három kérdés esetében az Országos Választási Bizottság tagjai Az Országos Választási Bizottság többórás szak­mai vita után hitelesítette a Fidesz három népszava­zási kérdését hétfőn. Vég Márton A kórházi napidíj és a vizitdíj ügyében annak ellenére bonta­kozott ki végeláthatatlan jogi vi­ta, hogy az Alkotmánybíróság jú­nius első hetében egyértelműen a kérdések hitelesítésére utasí­totta az OVB-t. „Új elutasítási in­dokot nem találtunk, mert az Al­kotmánybíróság elvágta a jogi okság fonalát” - fogalmazott Szi­geti Péter. Az OVB elnöke hozzá­tette: a korábbi elutasítási indo­kokat - amelyek szerint a tandíj a költségvetés részét képezi, te­hát alkotmányilag tiltott kérdés - fenntartják, de az Alkotmány­bíróság hitelesítésre utasító ha­tározata kötelezte a testületet. Már a tandíj kérdéséről is hosz- szadalmas vita alakult ki. Az el­utasítás mellett érvelők - az SZDSZ, az MSZP delegáltjai, va­lamint Halmai Gábor - szerint addig nem is lehetne népszava­zást tartani az országban, amíg az Országgyűlés nem orvosolja alkotmányos mulasztását. „Az Alkotmánybíróság június elején kimondta, hogy a törvényhozás nem teljesítette szabályozási kö­telezettségét, amikor nem dön­tött arról, hogy egy sikeres nép­szavazás kimenetele meddig maradhat érvényben. Tehát a kérdés nem hitelesíthető addig, amíg az nem tartalmaz valami­lyen kötőerőt, mondjuk tíz évet” - érvelt az elutasítás mellett Hal­mai Gábor. A Fidesz, a KDNP és az MDF képviselői szerint azon­ban ezt az érvrendszert egyrészt mindig csak vészeseiben húzza elő tarsolyából az OVB, másrészt az Alkotmánybíróság is kimond­ta, hogy az Országgyűlés alkot­mányos mulasztása és egy nép- szavazási kérdés hitelesítése kö­zött nincs semmilyen összefüg­gés. így végül 7:3 arányban sza­vazták meg a tandíjra vonatkozó kérdés hitelesítését, a korábban elfogultsággal és pártossággal vádolt Szigeti Péter is igennel voksolt. „Örülünk, hogy végre az OVB is figyelembe vette a min­denkire kötelező érvényű alkot­mánybírósági utasítást. A jog- államiságnak és a demokrá­ciának megfelelő döntés szüle­tett” - fogalmazott Bordás Vil­mos, a Fidesz delegáltja. Lap­zártánkkor a kórházi napidíj és a vizitdíj kérdését is hitelesítet­ték 7:3 szavazási arányban az ülés résztvevői. Ebben a három kérdésben is dönthet a nép-iEGYETÉRT-E ÖN AZZAL hog)' a háziorvosi ellátásért, fogá­szati ellátásért és a járóbeteg­szakellátásért a jelen kérdés­ben megtartott népszavazást követő év január lfétől ne kell­jen vizitdíjat fizetni?” „EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, hogy a fekvőbeteggyógyintézeti ellátá­sért a jelen kérdésben meg­tartott népszavazást követő év január l-jétől ne kelljen kór­házi napidíjat fizetni?” „EGYETÉRT-E ÖN azzal, hogy OZ államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallga­tóknak ne kelljen képzési hoz­zájárulást fizetniük?” OVB: hitelesített kérdések vita Közel három órán keresztül győzködték egymást a tagok Többen támadják Horn kitüntetésének tervét Bár az Alkotmánybíróság csak a jövő héten dönt arról, milyen be­leszólása lehet a köztársasági el­nöknek az állami kitüntetések adományozásába, addig sem csitul a vihar Horn Gyula ex-miniszterelnök tervezett kitünteté­sével kapcsolatban. Sólyom László köztársasági elnök koráb­ban nem értett egyet Gyurcsány Ferenc kormányfő ez irányú elő­terjesztésével, közölve: Horn Gyula 56-os tevékenysége és er­ről azóta is vallott nézetei aggá­lyossá teszik állami elismerését. Míg Hiller István, az MSZP al- elnöke tegnap a parlamentben Horn Gyula nemzetközi kitünte­téseit például állítva megvédte frakciótársát, addig az SZDSZ-el- nök Kóka János szerint Horn ki­tüntetésével a probléma az, hogy nem kellene egy parlamenti képvi­selőt felterjeszteni. Thürmer Gyula szerint Horn Gyula nem érdemli meg, hogy kitünte­tést kapjon. A Magyar Kommu­nista Munkáspárt elnöke szerint nem Horn 56-os tevékenysége és karhatalmista múltja a problé­ma, hanem kormányfői tényke­dése. így például az, hogy belép­tette az országot a NATO-ba, vagy hogy eladta a „magyar áramelosztási rendszert a kül­földi tőkének”. ■ Z. M. ■ Thürmer és Kóka is nemet mondott. Kiegészült 3 kormány. Átadta a Gyurcsány-kabinet új tagjainak kinevezé­sét Sólyom László (jobbra). A köztársasági elnök Kiss Pétert kancellária- miniszternek, Szilvásy Györgyöt titokminiszternek, Lamperth Mónikát szociális és munkaügyi miniszternek, Bajnai Gordont területfejlesztési és önkormányzati miniszternek, Draskovics Tibort pedig a közigazgatási reform végrehajtását irányító tárca nélküli miniszternek nevezte ki - utóbbi kettő eddig még nem volt tárcavezető. Iváncsik Imrének és Vadai Ágnesnek államtitkári kinevezést adott át az államfő a Sándor-palotában. Ötmilliós vérdíjat fizetnek az újságírót megverőkért „Nem szeretném, ha politikai pár­tok felcsimpaszkodnának az ügy­re, a személyes tragédiámra, már csak azért sem, mert az MDF-nek és a Fidesznek jelen­tős szerepe van ab­ban, hogy a Pallag László-féle olajbizott­ság munkáj át ellehe­tetlenítették” - jelent meg a hét végén brutálisan összevert ok­nyomozó újságíró, Kármán Irén internetes naplójának tegnapi be­jegyzésében. A szöveget az újság­író a kórházi ágyán fekve diktál­ta. „Kifejezetten álszent a Fidesz magatartása, és meg kellene néz­ni azt is, hogy az MDF milyen politikát folytatott annak idején” - tette hozzá Kármán. Egy lehetséges verzió szerint az újságírónőt a kilencvenes évek olajügyeinek feltárása so­rán végzett nyomozómunkája miatt bántalmaz­ták. A Kármánt megverők utáni nyomozást - azzal a magyarázattal, hogy korábban a szervezet jog­elődje folytatta az olajügyek vizs­gálatát - a Nemzeti Nyomozó Iroda vette át (NN1). Ötmillió forintos vérdíjat tű­zött ki az Országos Rendőr-fő­kapitányság (ORFK) annak, aki „az eljárás sikeréhez vezető in­formációt szolgáltat” a rendőr­ségnek - adta közre tegnap a rendőrség. ■ T. G. ■ Kármán Irén nem kér a politikusokból. A Rába babzásával és a tervezett ausztriai, heiligenkreuzi szemétégetővel kapcsolatban tett fel kérdést Alfred Gusenbauer osztrák kancel- íárnak Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője. A kancellár úgy reagált: osztrák részről törekednek a megoldásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom