Új Néplap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-09 / 133. szám

POSTÁNKBÓL Inkább itthon boldogulnánk A pénz csábít külföldre című, Új Néplapban megjelent írás­ból kiderül, hogy nem egysze­rű a külföldön történő talpon maradás. Igaz, az ott, megha­tározott ideig végzett munka anyagilag valószínűleg kedve­ző. Azonban az ottani megél­hetés, a lakhatási feltételek biztosítása, az időnkénü haza­utazási költségek számítgatá- sa után azért meggondolandó a határainkon túli álláskere­sés. Persze sok előnye van: csábítónak tűnő fizetés, szak­mai tapasztalatszerzés, nyelv- tanulás és gyakorlás. Mégis mindenkinek alapos megfon­tolásra javaslom. Az a szomo­rú, hogy Magyarországon a munkavállalási lehetőségek nagyon szegényesek. Ha ez változna, sok százezer fiatal diplomás, szakmunkás nem hagyná el országunkat. Sem időlegesen, sem véglegesen... NAGY EMESE, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG SOOl SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz •" 1948-ban születtem, 32 éves közalkalmazotti munkave szony után 1999-ben 67 ^zú­zalékra leszázalékoltak. Véglegesen, nem kell éven­ként felülvizsgálatra jár­nom. Van-e lehetőségem öregségi nyugdíjra áttér­nem? - érdeklődik egy olva­só. Az 1997. évi, a társadalom- biztosítási nyugellátásról szóló LXXXI. törvény 15. §- a értelmében a rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíj­ra nem jogosult. Tehát nincs lehetősége öregségi nyugdíj­ra áttérni. Van kérdése? írjon! Levélcí­münk: Új Néplap Szerkesztő­sége, 5001 Szolnok, Pf. 105. Kérdését felteheti a velemeny@szoyon.hu internetes címre is! MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2007. JÚNIUS 9., SZOMBAT Lenyúlták a szolnoki találmányt tömlőgát Amíg magyar ötlet volt, gyakorlatilag senkinek sem kellett Két szolnoki feltaláló több mint tíz esztendeje, hogy a homokzsákokat kiváltó tömlőgáttal állt elő. Akkor a találmány itthon nem kellett senki­nek. Ma több folyó menti település vásárolná meg a rendszert, de már mint német terméket. Teleki József — Néhány éve Pesten rendeztek egy ár- és belvízvédelmi kiállí­tást. Ott egy német cég is bemu­tatta a mobil árvízvédelmi rend­szerét. A standjukon legnagyobb meglepetésünkre a mi tömlőgá­tunk volt kiállítva a tervrajza­inkkal, gazdasági számításaink­kal — mondja Földi József. A szol­noki vízépítő mérnök társával, Berta Andrással még 1994-ben állt elő találmányával. A tömlő­gát a homokzsákoknál könnyeb­ben és gyorsabban alkalmazha­tó gátszakadásoknál és töltésma­gasításra. A találmány lényegé­ben egy különleges műanyag tömlő, amit vízzel töltenek fel. A gát lebontható és szükség ese­tén felállítható, többször is. Élet­tartama 17 év. Mivel ezzel ol­csóbb a védekezés, mint a ha­gyományos homokzsákos mód­szerrel, így az ára már az első ár­víznél megtérülhet - állítják a feltalálók, akik ötletükkel 1994- ben Belgiumban, Brüsszelben, az Euréka találmányi kiállításon bronzérmet nyertek.- A kiállításra készítettünk egy fotómontázst, melyen a mi gátunk védi a kölni dómot. Ezen állítólag megsértődtek a néme­tek, ezért nem lett fényesebb az érem — mondja Földi József. A Nemzeti Innovációs Köz­pont szerződést kötött a feltalá­lókkal a világban való hasznosí­tásra. Nem sokkal később egy angol szaklapban meg is jelent a találmány ismertetője. Am ezt \ GYORSSZAVAZÁS | ■ Ön szerint mennyi magyar találmány lesz végül sikeres? Szavazzon honlapunkon hol­nap 16 óráig: s' www.szolion.hu Földi József szerint az ő találmányukat mutatta be a német cég. A töm­lőgát a homokzsákoknál könnyebben alkalmazható. követően bárhova is fordult a két szakember, rendre zsákutcába jutott. Három évvel később az­tán arról értesültek, hogy Né­metországban egy találmányuk­kal azonos mobil gátrendszert gyártanak, sőt már azt a tűzoltó­ságnál rendszeresítették is. Ezt Szinte már a vérükben van az újítás földi József okleveles vízépítő mérnök, vízügyi vezetőtervező. A Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságon másfél évtize­den át dolgozott, ez idő alatt huszonhét újítása volt A saját vállalkozását a 90-es évek ele­jén indította el, azóta is több találmány fűződik a nevéhez, így például a szennyvíziszap újrahasznosításának egyik módja, vagy egy talaj- és talaj­vízszennyezés kárelhárító eljá­rás. E módszerrel végeztek kárelhárítást Kalocsán, Kecs­keméten, Szolnokon is. És az országban máig sokfelé hasz­nálják. A feltaláló szerint né­ha jogtalanul ts. Berta András szakmája sze­rint vasútépítő. Az ő nevéhez is több tucat találmány fűző- dik. már így például a rugal­mas biztonsági védőfal, fz az út menti szalagkorlátokat vált­hatná fel. Azoknál biztonságo­sabb megoldást jelentene, mi­vel elnyelik az energiát, így az autók nem törnének össze egy esetleges ütközéskor. Vagy éppen a tűzoltó vízbomba, mely az erdő- és más, nagy ki­terjedésű tüzek oltását teheti hatékonyabbá. Illetve az autó lökhárítójába építhető „lég­zsák”, mely baleset esetén ki­nyílik, és eg\’ plusz gyűrődési zónát képez. Az árvizek már több jó ötletet is eredményeztek AZ ELMÚLT időszak nagy tiszai árvizei sokakat ösztönöztek újítás­ra. így például a megyénkben alkalmazták először a megcsúszott töltések megtámasztására a bige bageket. Ezek gyakorlatilag óriá­si homokzsákok voltak, melyeket helikopterekkel emeltek a he­lyükre. Ennek köszönhetően sikerült megállítani már a 2000-res árvíznél a tiszasülyi gátcsúszást, de a Köröszugban is alkalmaz­ták ezt a módszert a tavalyi árhullámnál. látták később a saját rajzaikkal, és számításaikkal a pesti kiállí­táson. Azóta cikkek foglalkoztak a „német mobil gáttal”. Egy szak­lapban felmerült, Szegeden ez­zel oldanák meg az árvízbizton­ságot. A parlament előtt is tartot­tak bemutatót a németek, ahol meg is fogalmazódott, milyen jól lehetne használni a rendszert a Duna-rakparton. —Ezt már évekkel ezelőtt meg­írtuk a főpolgármesternek, aki­nek tetszett is a találmányunk. Ám a főváros árvízvédelméért felelős víz- és csatornaműveknél elutasítottak bennünket - emlé­kezik vissza a feltaláló. A két szolnoki férfi találmá­nya ma már nincs szabadalmi oltalom alatt. A védelem fenntar­tását szolgáló díjat egy árvíz vit­te el. Az 1999-es tiszai árvíz ide­jén ugyanis Földi József vállal­kozásának a Tiszaligetben vol­tak az irodái. Munkatársaival éjt nappallá téve dolgoztak a gáta­kon, ingyen. Az irodáikat azon­ban az árhullám levonulta után sem tudták még hónapokig használni. A cég csaknem csőd­be ment, így nem volt pénz az ol­talom fenntartására. A két szolnoki férfi azóta is újabb találmányokon töri a fejét. Berta András éppen azon fárado­zik, miként lehetne a mainál könnyebb, gyorsabb módszerrel megállítani az árvizek idején elő-előforduló gátrepedéseket. A jogszabály miatt nem tölthette be az állást Rég! tárgyak. Szőke Tibor, a szolnoki Damjanich János Múzeum dolgozója most készíti vizsgamunkáját a restaurátorműhelyben. A festészetéről is­mert fiatalember manapság a régi tárgyak újjávarázsolásával foglalkozik. Mint azt tegnapi, Van munka öt­ven felett? című cikkünkben ír­tuk, egy hölgy azt panaszolta el lapunknak, hogy nem kapott meg egy állást. Nevezetesen a megyei büntetés- végrehajtási inté­zet segédelőadói munkakörét nem tölthette be. Véle­ménye szerint azért, mert 52 éves. A megyei büntetés-végrehajtási intézet péntekre ígért választ. Hafen- scher Csaba Zoltán megbízott in­tézményparancsnok válaszában kifejtette, hogy a segédelőadói ál­lásra is vonatkozik az a jogsza­bály, amely szerint hivatásos szolgálati viszony önkéntes je­A tájékoztató anyagok tartal­mazták a felté­teleket. lentkezés alapján azzal létesít­hető, aki a tizennyolcadik élet­évét betöltötte, de harmincöt évesnél nem idősebb.- Kollégáim az állásbörzére tájékoztató anya­gokkal érkeztek, melyek minden ér­deklődő rendelkezé­sére álltak - közölte a parancsnok. - Ez tartalmazta a meghatározott fel­tételeket. Az érintett hölgynek kénytelenek voltunk azt a tájé­koztatást adni, hogy életkora mi­att nem tudjuk foglalkoztatni a választott beosztásban. Azt azonban egy kollégámról sem feltételezem, hogy mindezt bán­tó módon tette volna. ■ H. Zs. Az elnök színjátéknak tartja az ellenzéki vádakat — Egyre inkább az az érzésem, hogy színjáték folyik - kezdte Fejér Andor, a megyei közgyű­lés elnöke pénteki sajtótájékoz­tatóját. Ezen az MSZP-frakció képviselőinek elő­ző napi vádjaira vá­laszolt. Mint isme­retes, Tokajiné De- mecs Katalin és Elek Sándor a csü­törtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a megyei önkor­mányzat intézményvezetőinek sorsáról nem szakmai, hanem politikai döntések születnek. Fejér Andor kifejtette; nehéz lenne politikai döntésnek minő­síteni, hogy nem fogadták el a homoki igazgató pályázatát, amikor ő maga is két és fél olda­las intézkedési tervben sorolta fel a szükséges feladatokat. A területfejlesztési tanács ügynök­ségvezetője maga jelentette be, hogy politikailag el­kötelezettnek tartja magát, s így nem tud egyszerre két irányba dolgozni, míg az ellátó szerve­zet vezetőjét értelmetlen lett vol­na megtartani, miközben a szer­vezet megszűnt. A Hetényi kór­ház igazgatójáról szólva az elnök elmondta, hogy hamarosan való­ban teljes körű átvilágítás kezdő­dik az intézményben, előre azon­ban felesleges lenne találgatá­sokba bocsátkozni. ■ Sz. Zs. ■ Hamarosan át­világítás kezdő­dik a Hetényi kórházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom