Új Néplap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-31 / 125. szám

HMM 4 Elfogadták a vízmű éves beszámolóját túrkeve képviselő-testülete elfogadta a városi vízmű 2006. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját. A cég a tavalyi évet ötmillió forint nyereséggel zárta, mely ösz- szeget fejlesztési tartalék képzésére kell felhasználnia. Hamarosan elkészül a létesí­tési vízjogi engedélye egy új szennyvíztelepnek, azonban a megépítéshez szükséges pénz egyelőre nem áll a vá­ros rendelkezésére. Lengyelhonba készülnek a zeneiskolások az utóbbi években a test­vérvárosi kapcsolat nyomán szorosabb kulturális együtt­működés jött létre az Egressy Béni Zeneiskola és a lengyel- országi Porabka művészeti csoportjai között. Május köze­pén a IX. Kevi Juhászfesztivál alkalmából a porabkai gyer­meknéptánccsoport járt Túr- kevén. A jól sikerült találkozó után a lengyel küldöttség vi- szontlátogatásra invitálta a túrkeveieket, akik június kö­zepén utaznak Porabka nap­jának rendezvényeire. Elmaradt a tavaszi lomtalanítási akció A KÉPVISELŐ TESTÜLET dönté­se értelmében idén a költség- vetésbe nem tervezték be a lomtalanítási akció pénzügyi fedezetét Az összegyűlt hul­ladékot tavaly még a helyi hulladéklerakóba lehetett el­helyezni, ez évtől viszont a sojdcal drágább kétpói lera-__ kóba kellett volna szállítani. A megnövekedett szállítási. ■ és elhelyezési költségek mi­att az önkormányzat nem tudta felvállalni az akciót. Labdarúgótornával emlékeztek az edzőre ismét megrendezték a Pá­pai Károly-emléktornát. A torna szervezői és résztve­vői ezzel a jeles eseménnyel tisztelegtek az immár húsz éve elhunyt legendás szak­ember emléke előtt. Az öt­csapatos tornát a helyi Kos­suth DSE csapata nyerte meg, megelőzve az újszászi Vörösmarty Általános Isko­la és a Kétpói Általános Is­kola csapatát. i TÚRKEVE ÚJ NÉPLAP - 200?. MÁJUS 31, CSÜTÖRTÖK Pályázati pénzből bővítenék költségvetésüket a tűzoltók Fontos szerepet tölt be Túrkeve életében a tűzoltó-egyesület Bár az idei költségvetésük csupán hat­millió forint, ami a minimális élet­ben maradás esélyét jelenti, Sö­rös Tibor parancsnok mégis re­ménykedve tekint előre. Pályáza­tot nyújtottak be a Nemzeti Civil Alaphoz 2,5 millió forint értékben működési költségük bővítésére, valamint várják a szakminisztéri­um pályázati lehetőségét, mely­nek várható nagysága 500-600 ezer forint Az utóbbi összeget esz­közfejlesztésre szeretnék felhasz­nálni. Ezek mellett ebben az év­ben már 200 ezer forintot kaptak az 1 százalékos felajánlásokból is. A jelenleg négy főből álló egye­sület az idei évben eddig már 32 káresethez vonult ki, és 17 fel­adat-végrehajtást látott el. Ez utóbbiba beletartozik a fakivágás, a viráglocsolás, az átmosás is, de méhrajzások és veszélyhelyzetek megszüntetésénél is közremű­ködtek. Nemrégiben írták alá a mezőtúri tűzoltó-parancsnokság­gal azt az együttműködési megál­lapodást, amellyel a kevi egyesü­let is bekapcsolódhat a Riasztási és segítségnyújtási tervbe. A pa­rancsnok tervei között szerepel még önkéntesek bevonása a tűz­oltóság munkájába. ■ Elismerés az értékteremtő munkáért A juhászfesztivál előestéjén adták át a képviselő-testület döntése ér­telmében a „Túrkeve Városért” dí­jat. Ebben az évben hárman része­sültek az elismerésben. Túdományos tevékenységéért és a város művészeti értékeinek meg­őrzéséért dr. Győrffy Lajos posztu­musz díjatkapott. Dr. habil. Örsi Ju­lianna a város kulturális életében kifejtett munkásságáért és a Finta Múzeum fejlesztéséért, dr. Dankó Imre a város kulturális és oktatási életében kifejtett munkásságáért részesült a kitüntetésben. Először adták át a „Finta Múzeumért” díjat, amelyet a múzeum hosszú ideig tartó segítéséért és támogatásáért alapított a Finta Múzeumért Ala­pítvány és a Túrkevei Kulturális Egyesület A díjat elsőként Kőrizs István és Németh István egykori polgármesterek vehették át ■ Tanyán érzik jól magukat portré Nehezebb körülmények között, de természetközeiben élnek Kudlacsek Ferenc büszke nagyobbik fiára, Fecóra, aki régóta lóháton tereli az állatokat. A család nyolc éve költözött ki a városból a gátőrházba. és a család legifjabb tagja, a 3 éves Ádám a barikat istápolja. Ugyancsak a tanyasi életmó­dot választotta családjával ifjabb Kiss Lajos, aki mellesleg a kör­nyék legfiatalabb juhásza.- Bár gyerekkoromban a vá­rosban laktam, amikor tehettem, mentem a határba az ismerősök­höz. Már ekkor eldöntöttem, ha felnövök és a magam útjára té­rek, akkor tanyán fogok élni. így is történt, idén lesz 12 éve, hogy kiköltöztem ide. A feleségemmel és két fiammal élünk itt nagy szabadságban. No meg sok állat­tal, főleg juhokkal, mert a család gazdasági hátterét az állatte­nyésztés biztosítja.- Eleinte nehezebb volt az éle­tünk. A babakocsit esős időben a lovas kocsi platóján vittük a vá­rosba, úgy tudtunk közlekedni — meséli Angéla, a feleség. — Áramunk is mindössze egy éve van, de ez is nagy segítség épp­úgy, mint a néhány éve vett UÁZ terepjáró. A gyerekek, Lali és Márkó bár még általános iskolá­sok, mégis segítenek a munká­ban, ákár legeltetésről, akár ita­tásról vagy etetésről legyen szó. Reméljük, majd ők fogják átven­ni az elkezdett vállalkozást. Vajon mi késztet egy fia­tal házaspárt arra, hogy feladva a város nyújtotta kényelmet, egy, a telepü­léstől távoli tanyán vá­lasszon magának otthont? Török Róbert Kudlacsek Ferenc és felesége, Mariann 1999 nyarán.költözött be új otthonukba, a Túrkevétől mintegy tíz kilométerre lévő, Be­rettyó melletti gátőrházba. A fia­tal házaspár Mezőtúrról érkezett, két kis gyermekkel az oldalán. —Egy ismerősöm ajánlotta ezt a gátőri állást, amelynek azon­ban feltétele volt az odaköltözés és ottlakás. Az eredeti szakmám géplakatos, a feleségem pedig varrónő, de egyikünk sem talál­ta meg a szakmákban a számí­tását. így aztán feleségemmel nem sokat tétováztunk, igent mondtunk. Nyolc év után úgy érezzük, hogy nem bántuk meg. Pedig a fiatal család életét a kezdeti időszakban megnehezí­tette a távolság és az időjárás.- Reggel bevisszük a gyereke­ket az iskolába, délután értük me­gyünk. Ez naponta átlagosan 50 kilométert jelent, melynek nagy része földút Régebben esős idő­ben, a felázott gáton sokszor csak gyalogosan tudtunk közlekedni — emlékszik a családfő. — Most már egy gépjármű segíti a bejá­rást a városba, és könnyíti a mun­kámat is. A 8,5 küométeres gát­szakaszon, amiért én vagyok fele­lős, a legtöbb munka árvíz idején adódik, de a békésebb időszakban is akad tennivaló jócskán. A gátőrház környéke példás rendet mutat. Frissen nyírt pá­zsit, virágágyás az ablaknál, a ház mögött istállók, ólak sora­koznak. — Mivel nagyon szeretjük az állatukat, néhány éve a párom­mal tenyésztésbe fogtunk. A negyven tehén, az ugyanannyi birka és a négy ló ellátása nem kis feladat, de sok segítséget ka­pok a családtól is. A feleségem és Lilla lányom a ház körül tevé­kenykednek, a 9 éves Fecó fiam már maga legelteti a teheneket, Az év tenyésztője szeretne lenni az ifjú gazda ss lajos gazdaságában jelenleg 650-700 juh található, melyből 380 myajuh, a többi toklyó, kos és jerke. A fiatal juhász tervei közt szerepel, hogy az anyajuhállományt 600 darabosra fejlessze. Hozzáértését bizonyítják a különböző kiállításokon szerzett díjak, mint például a tavaly kapott „Aranykampó” díj vagy a VI. Merinói Világkonferencián különdíj. Idén az „Év Tenyésztője ” díj megszerzését tűzte ki célul az ifjú gazda, amelyhez azonban - elmondása szerint - igen kitartó munkára van szükség. Az ereklye öregebb, mint gondolták kiállítás A restaurált bandériumi zászló adta az ötletet a kiállításra Történelmi jelentőségű bejelen­téssel ünnepelheti a túrkevei Finta Múzeum a névadásának 40. évfordulóját. Az 1951-ben Dankó Imre által alapított, majd Győrffy Lajos által fejlesztett túr­kevei múzeum egyik legrégibb tár­gya a jászkun ban­dériumi zászló, melynek restaurá­lására az elmúlt két évben került sor. A restaurálás közben jelentős kutatás folyt a zászló szimbólumrendszerének meghatározására. A szakembe­rek megállapították, hogy e je­les darab egy helyi címerfestő közreműködésével, hat évtized­del korábban készült, mint ahogy előzőleg hitték. Vagyis nem 1800-1810 körül, hanem Mária Terézia királynőnek és Pálffy János nádornak a jászku­nok 1741-43 közötti fegyverbe szólításakor. A későbbiekben is rendszeresen használták tobor­záskor, amelynek eredményeként a 18-19. században sok-sok kun lovas szolgálta a hazát. Május 11-én mutatták be a restaurált zászlót más történel­mi lobogókkal együtt egy idő­szaki kiállításon, amely szep­temberig tekinthető meg. ■ ■ A jeles darab egy helyi címer­festő közremű­ködésével, az 1700-as évek­ben készült. A múzeum igazgatója. Örsi Julianna és munkatársai a zászló előtt Az oldalt írta, fotózta és szerkesztette: Török Róbert Telefon: 06-70/333-2437 Hirdetési tanácsadó: Libárdi Géza Telefon: 06-30/958-0901 B Megalakulásának 15. évfordulóján köszönti kedves vásárlóit a „Minőség Nemzetközi Csillag” arany fokozatával kitüntetett CBA! AKCIÓS KIADVÁNYUNKAT MEGTALÁLJÁK POSTALÁDÁIKBAN! Minden kedves vásárlót szeretettel várunk! k Kiss Lajos az ] W „Aranykampó" 1 L díjjal és kedvenc ) Ig^ állatával

Next

/
Oldalképek
Tartalom