Új Néplap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-07 / 82. szám
4 HÚSVÉTVÁRÓ ÚJ NÉPLAP - 2007. ÁPRILIS 7.. SZOMBAT A locsolóvers Jászboldogházán kötelező hagyomány Nem olyan régen még volt, aki takarékbélyeget is adott a fiúknak a településen Jászboldogházán ma is élnek olyan helyi szokások, amelyek a húsvétihoz kapcsolódnak. D. Szabó Miklós Jászboldogháza fiatal település, hiszen hivatalosan még csak tavaly lépett az „előnyugdíjasok” közé. Azaz hatvanéves volt. Mostanság ezernyolcszáz lélek lakja, míg a múlt század elején még csak tanyaközpontokból, határrészekből állt. Mára a tanyák visszatértek pihenni abba a földbe, amelyből vétettek. Alig maradt belőlük harminc, de harmadukban már csak a szelek az urak és a lakók. Ennek ellenére sajátos helyi szokások alakultak ki, amelyek közül egyik-másik még ma is él. Erről váltottunk szót Rigó Andrásné tanárnővel.- Az már a múlté, hogy szappanos vízzel jártak a legények. Most már rengeteg a kölni: olcsó, féldrága, drága. A locsolkodás fő ideje Boldogházán is a hétfő délelőtt. Hozzám is jönnek, és nem is olyan régen még takarékbélyegeket adtam a fiúknak. Nálam is az a szokás, mint itt a legtöbb helyen: a vers kötelező. Általá-A húsvét és a nyuszik összetartoznak. Szűcsné Rózsikáéknál négyhetes a legfiatalabb Boldogházán a hatodikos lányok húsvét előtt ajándékokkal kedveskednek a fiúknak. Remélve, az ünnepen sem maradnak ki a kölnizuhatagból. ban a legények húszéves korukig járnak locsolkodni. Utána már odamennek, ahhoz a lányhoz, akinek teszik a szépet. így van ezzel Pap Béla is, aki negyedszázad éves, és a helyi önkormányzat dolgozója. A barátnője pedig Jászberényben lakik.- Nála leszek, ott kezdek, maradok is délig. Ebéd után hazakocsizok ide: meglocsolom anyut, nagymamát, keresztmamát. A kölni is megvan, vers is lesz valamilyen, hiszen a jó rigmus is éppen úgy hozzátartozik ehhez a naphoz, mint a piros tojás vagy a nyúl. Szűcs Gergelyné Rózsika mama 71 éves, és még azok közé tartozik, akik locsolkodni is jártak.- Kislánykoromban apu vitt el néhány helyre. Megöntöztem a gazdát, a fiát. Ugyanúgy verset mondtam, hagymahéjjal festett tojást kaptam, úgy, mint a fiúk. Mára ez kissé átalakult, sok helyen megszűnt.- Azért készülnek erre a csodálatos, tavaszi ünnepre...- Nagyon is. Három nemzedék él egy fedél alatt: a kisunokám, a lányom és a vejem meg én. Úgy számítunk, lesz vagy tíz-tizenöt locsolkodó. Himes tojást, csokinyulat kapnak. Meg háromféle sütit, és lesz sonka, szendvics is. Hogy ki ne száradjon a torkuk, nem hiányzik az üdítő, a nagyobbaknak pedig valamilyen itóka sem.- Tudom, illetlen a kérdés, de azért idekívánkozik: mennyibe kerül ma egy lányos háznál a húsvét?- Sok minden: sonka, tojás stb. „megterem” a portán, de azért venni is kell. Szerintem húszezerbe, bár nem ez a lényeg. Hanem az, hogy aki ide bekopog, mindenkit leültetünk egy kicsit, hogy el ne vigye az álmunkat. Vajon mit mondanak azok az érintettek, akik várják a srácokat.- Hímes tojást készítettem, de lesz csokinyúl is - árulja el a szép, szőke 12 éves Tamara. — A közeli rokonfiúk két-három ezer forintot is kapnak a tojások mellé. A legények se restek, ők is készülnek erre a nagy napra. Közéjük tartozik Bajor Zoli is.- Először a családot, rokonságot öntöm meg. Aztán következnek a csajok, már aki nem menekül el hazulról.- Mennyi a kereseted?- Tavaly húszezer forint jött össze. De lassan kiköpök ebből a korból. Szabó Ádám még évekig nem kopik ki, hiszen hatodikos. Amikor egy szép verset kérek tőle, azt mondja el, amelyet Erdélyből áttelepült szüleitől hallott: „Rózsa, rózsa szép virágszál Szálló szélben hajladozzál Napmelegben nyiladozzál Meglocsollak, illatozzál. ” Ajándék jár a nőnapi köszöntésért cserébe EBBEN a jászsági faluban tapasztaltuk, hogy a hatodikos lányok a tavasa szünet előtti utolsó tanítási napján ajándékokkal kedveskednek fiú osztálytársaiknak. Azért, mert március 8-án köszöntötték őket. Meg azért is, ha húsvét hétfőn feléjük visz az útjuk, nyugodtan nyissák mega bejárati ajtót... ■ A locsolkodás fő ideje Boldogházán is a hétfő délelőtt. A húsvét a remény forrása is egyben ünnep A feltámadás nélkül nincs keresztény hit, nincs kereszténység A kereszténység meghatározó lelki élménye a megváltás tudata. A feltámadás, melynek húsvétkor üljük az ünnepét, ennek ígéretét teszi bizonyossá. Szathmáry István A keresztény ünnepkör legfontosabb ünnepéről beszélgettünk Jaczkó György szolnoki görög katolikus parochussal.- Mit jelent a húsvét mint kifejezés, és mi kapcsolata van a hússal a feltámadás ünneplésének?- A hús vét érdekes magyar elnevezés. Arra utal, hogy nem tagadjuk meg a gyökereinket, amikor így nevezzük az ünnepet. A magyarság számára a kereszténységgel való találkozáskor igen nehéz feladatot jelentett a számunkra szokatlan böjt megtartása. Annak elfogadása, hogy hosszú időn keresztül nem vehettek húst magukhoz, és ezt csak a feltámadás eljövetelekor tehették meg. Pontosan ennek a böjtnek a nehézsége és komolyan vétele adja meg az ünnep méltóságát és élményét. Negyven napon át várakozik erre a keresztény magyar ember.-Akkor egy kicsit ez szenvedés?- A keresztény tanítás szerint Jézus feltámadása adja meg az emberi élet szenvedésének értelmét. Az ember kénytelen rádöbbenni, hogy mennyire velejárója az életnek a szenvedés, de arra is rá kell jönnie, hogy a szenvedésnek van értelme. Például a szülő asszony az ő kilenc hónapos teherviselésének az értelmét a gyermek sírásának az örömében tapasztalja meg, hiszen a gyermek születése az értelme az ő összes szenvedésének. A böjti idő elteltével sok egyházban ma is megszentelt ételt vesznek magukhoz a hívek. Kifejezve ezzel azt az örömhírt, hogy a szívükben levő reménység valóra vált, hiszen elértük a feltámadásnak a napját. Szent Pál apostol azt mondja: „Ha nem támadt föl Krisztus, semmit sem ér a mi igehirdetésünk, és semmit sem Jaczkó György parochus ér a ti hitetek”. A feltámadás nélkül nincs keresztény hit, nincs kereszténység. A böjt helyes megtartásához a szeretet is szükséges. Hiszen egy adott célra, egy szeretett személy felé irányul a böjtölésünk, aki maga Jézus Krisztus. Szükséges a Krisztusba vetett hit is, hiszen ha nem hiszem el, hogy Jézus Krisztus a megváltó, aki feltámadt a halálból, akkor valóban nincs értelme semmiféle böjtnek vagy önmegtagadásnak. — Együtt szokták említeni a hitet, a reményt és a szeretetet. A re mény minek a reménysége?- A hívő ember számára a remény nem csak bizonyos földi dolgokat jelent, hanem túlmutat ezén, és a célja a vágyott örök élet. Van egy teológiai értelme a remény szavunknak. Az az erény, ami képessé teszi akaratunkat, hogy megtegyünk mindent, ami az üdvösségünkhöz szükséges. Bizalommal várjuk az Isten segítségét, mellyel eljutunk a természetfeletti célunkhoz, az örök élethez.- Vannak sokan, akik híjával vannak a reménynek.- A reménynek van ellentéte, a reménytelenség. Az Ószövetségben hallhatjuk a próféták vagy a zsoltárok szavait, amelyek a választott népet reménységgel töltik el, mint az Isten ígérete. Lényege: Istennél vár ránk az üdvösség. Az istentelen ember kiesik a reménységnek a csodájából, hiszen nem tud önmagán túlemelkedni, és nem tud a saját szenvedésének értelmet találni. Jézus Krisztus azoknak az üdvössége, akik minden reményüket belé vetik. A keresztény ember reménye a Jézus Krisztus, aki halálával és föltámadásával megmutatja nekik az örök életbe vezető utat. TÁJÉKOZTATÓ a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő ÓVODÁK FELVÉTELI RENDJÉRŐL Óvodai felvételre, átvételre jelentkezhetnek azok a gyermekek, akik 2007. augusztus 31-ig betöltik a harmadik életévüket. A szülő köteles a gyermekét beíratni az óvodába abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, mivel a nevelési év első napjától a gyermek számára kötelező legalább napi 4 óra óvodai nevelésben részt venni. A 2007/2008-as nevelési évre az óvodai felvételre történő jelentkezés időpontja 2007. május 7-től (hétfőtől) 2007. május 11-ig (péntekig) 8.00 órától -18.00 óráig. Ebben az időszakban a jelentkezési lapot a szülő által választott óvodába kell benyújtani. Az óvodák címlistája, a körzetükhöz tartozó utcajegyzék, valamint a jelentkezési lap valamennyi bölcsődében és óvodában, a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, és az Okmányirodában beszerezhető, illetve Szolnok város honlapjáról a www.szolnok.hu címről letölthető. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Afelvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, az erről szóló értesítést 2007. május 25-ig küldik meg a szülőknek. A kötelező felvételt biztosító óvoda, ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét. A jelentkezéskor az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:- a gyermek születési anyakönyvi kivonata,- a gyermek nevére kiállított hatósági bizonyítvány (személyi lap) vagy lakcímkártya,- a szülő (gondviselő) személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája. Szalay Ferenc Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere
