Új Néplap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-27 / 98. szám
Miért nem alakulhatnak ki szegényeket és gazdagokat kiszolgáló egészségbiztosítók? Gyógyír az egészségügynek? biztosítási reform Az ellenzék szerint többet kell majd költenünk Májustól légimentés Sármellékről is „ÚJABB MENTŐHELIKOPTER áll szolgálatba a Zala megyei Sármelléken” - mondta tegnap Túri Péter, az Országos Mentőszolgálat Légimentő Kht. ügyvezető igazgatója. A bázisról Vas, Somogy, Veszprém és Baranya megye mintegy másfél millió lakosára tudnak vigyázni. Hazamehetett az idősebb keceli testvér A két mérgezést szenvedett keceli gyermek közül a nagyobbikat csütörtökön hazaengedték a kórházból. A kétéves gyermek öt hónapos testvére ma hagyhatja el az intézményt. A gyermekeket április 12-én életveszélyes állapotban, mérgezés gyanújával szállították mentőhelikopterrel Kecelről a Szegedi Gyermekklinikára, miután ittak egy parazitaölő mérget tartalmazó ampullából. Dávid: a köldöknézés akadályozza a fellendülést Dávid megunta a múltidézést „A FOLYTONOS MÚLTBA tekintés és az úgynevezett köldöknézés akadályozza a fellendülést, a versenyképességet Magyarországon” - mondta Dávid Ibolya MDF- elnök az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén. Hozzátette: nem lehet hazánkat feltenni a világ térképére, ha az állandóan a kommunizmushoz viszonyítja magát. A Fidesz szerint járulékemelkedést és hosszabb várólistákat generál a magánbiztosítók megjelenése az egészségügyben, az SZDSZ szerint viszont gyógyír az egészségügy összes bajára. Bánky Bea A biztosítási reform nem egyszerűsíthető le arra, hogy maradjon az állami tulajdonú társadalombiztosítás, vagy nyissunk nagyobb teret a multinacionális magánbiztosítóknak. A több-biztosítós rendszernek is sok változata létezik. A tegnap ismertetett magyarországi vegyesmodellről a jövő hét végén kezdődő koalíciós vitára szakmai érvek „nehéztüzérségével" készül Horváth Ágnes egészségügyi és Kóka János gazdasági miniszter. Mint elmondták: nem lenne kötelező magánbiztosítót választani, aki akar, maradhat a jelenleg egyetlen, állami biztosítónál, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). A tervek szerint két részre szétváló OEP egyik fele a velük szerződött betegek egészségbiztosítását intézné. A szervezet másik feladata, hogy az Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapba (ENKA) befolyó járulékokat szétossza - de nem közvetlenül a kórházak, rendelők között, mint most, hanem az üzleti biztosítók között. A cégek nem közvetlenül a járulékainkat kapnák meg, hanem a biztosítottak száma és demográfiai mutatók alapján képzett fejkvótát. A krónikus beteg, idősebb emberért - aki vélhetően több pénzébe kerül a biztosítónak, hiszen több kezelésre, gyógyszerre van szüksége - többet fizetne az állam, mint egy egészséges fiatal után. így Horváth szerint kizárható, hogy „gazdagokat” és „szegényeket” ellátó biztosítók jöjjenek létre. „Az állam szabályozással és szigorú felügyelettel garantálja, hogy a magánbiztosítók ne válogathassanak a betegek között” - jelentette ki Kóka János. Az is fontos, hogy a biztosítottak évente válthatnának biztosítót. A liberális párt maximálná a biztosítók működési költségeit, profitját, valamint befektetésekre kötelezné őket, például intézmények felújítására. Az SZDSZ elképzelései szerint a cégek szabadon szerződhetnének a kórházakkal, rendelőkkel. Kérdéses azonban, hogy vidéken, ahol kevés a kórház, valóban adott-e a biztosító és a beteg választási szabadsága. Az sem világos, hogy csak a komfortfokozatban jelenne-e meg az árkülönbség, vagy az orvosi beavatkozás minőségében is. Ha utóbbi, akkor kérdés, például több pénzzel vásárolhate az ügyfél magának rövidebb várakozási időt egy műtétre. A Fidesz szerint is szükséges, hogy az egészségbiztosító „leváljon a politikai köldökzsinórról”, és önálló költségvetéssel dolgozzon, az ellenzéki párt azonban nem engedné be a magánbiztosítókat. Mikola István lapunknak azt mondta: „olyan rendszer a világon nincs”, hogy a szolidaritás és a verseny egyszerre valósuljon meg, mivel ezek ellentétes folyamatok. Szerinte valójában az 1500 milliárd forintos pénzalap feletti befolyás megszerzéséről szól az SZDSZ kezdeményezése. Emelkednek majd a járulékok? A FIDESZ SZERINT (l több-biztosítós modell bevezetésével többet kell majd fizetni az ellátásért, mert a profitorientált magánbiztosítók ki fogók kényszeríteni a járulékemelést - hangsúlyozta tegnap Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke. Káka János viszont leszögezte: az új rendszer bevezetésével nem változtatják meg a járulékszintet. Varga Mihály szerint a várólisták hosszabbak lesznek, Angliában például jelenleg 858 ezer ember várakozik halasztható műtétekre, beavatkozásokra, akár 9-12 hónapig is. Középiskolák: a jelentkezők huszadának nem sikerült a felvételi A jelentkezők 94,6 százaléka sikeresen felvételizett a középiskolákba az első körben - áll az Oktatási és Kulturális Minisztérium tegnap kiadott közleményében. Az idén az előző éveket meghaladó arányban sikerült már az első körben a diákoknak a felvételi, hiszen eddig 92-93 százalékos arány volt a jellemző. A 2007/2008-as tanévre 104994 tanuló adott be jelentkezési kérelmet középfokú oktatási intézménybe, közülük 99 319 főt vettek fel. Az idén mintegy ötezer diákkal kevesebb jelentkezett, mint egy évvel korábban. A felvett diákok 31,4 százaléka gimnáziumban, 42,2 százaléka szakközépiskolában, 24 százaléka szakiskolában, 2,4 százaléka speciális | szakiskolában folytatja tanulmányait. A felvettek majdnem háromnegyede (73,2 százalék) a legelső helyen megjelölt tagozatra jutott be, 14 százalékuk a másodikra. A tanulók tetszőleges számú iskolát, ezen belül akárhány osztályt vagy tagozatot is megjelölhettek jelentkezéseikben, ez a szám átlagosan 4,29 volt. Az általános iskoláknak és a diákoknak szerdáig küldték meg a felvételi döntésekről szóló értesítéseket ■ Z. M. Vita a tankönyvekről SZAKMAI SZERVEZETEK bírálják a tankönyvpiaci törvény tervezett módosítását: a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületé szerint az ingyenes tankönyvellátás használt kiadványokkal való megoldása minőségromlást eredményez. Szontágh Pál iskolaigazgató szerint az iskolák sincsenek felkészülve sok kiadvány tárolására. az oktatási tárca úgy reagált: az iskolák kötelesek az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott állami támogatás 25 százalékát az iskolai könyvtárak tankönyvvásárlására fordítani, így jelenleg nagy számban állnak \ rendelkezésükre kiadványok. Nyelvtudás nélkül nem érdemes külföldön munkát keresni uniós munkavállalás Nem nőtt ugrásszerűen a Magyarországról szerencsét próbálók száma a csatlakozás után Jelenleg mintegy egymillió álláslehetőség áll rendelkezésre az Európai Unió tagországaiban, A kereslet is szinte állandóan változik a munkaerőpiaci trendeknek megfelelően - mondta lapunknak a Foglakoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője, Kovács Géza. A legtöbb, 277 ezer állást Nagy-Britanniában hirdetik, utána jön Németország 238 ezerrel. Az unióban jelenleg mintegy 20 millió a munkanélküliek száma. „Az uniós tagországok munkaerőpiaca legszívesebben a magasan kvalifikált, a célország nyelvét jól beszélő munkavállalókat alkalmazza” - mondta Kovács Géza. A magyarok mérnökként, informatikusként, orvosként tudnak viszonylag könynyen elhelyezkedni. Jelentős számú magyar találja meg szerencséjét a vendéglátóiparban is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a többség pár év munka után hazajön. Az unióban munkát vállalók száma nem növekedett ugrásszerűen a csatlakozás után. Kovács Géza ismeretei szerint az unióban jelenleg 50-80 ezer magyar dolgozhat. A legtöbben valószínűleg Nagy-Britanniában, mintegy 15 ezren. A magyar munkavállalók főként az angolt és a németet beszélik, ezért elsősorban ezeken a nyelvterületeken helyezkednek el. Kovács Géza arra figyelmeztette az álláskeresőket, hogy beszélniük kell annak az országnak a nyelvét, ahol dolgozni akarnak. Ismeretlen nyelvű munkaszerződést nem szabad aláírni, mégis sokan megteszik. „Nagyon meg kell válogatni a magánkézben lévő álláshirdetők ajánlatait is” - hangoztatta a főosztályvezető. A magánközvetítők nem kérhetnek pénzt az álláskeresőktől. Inkább ajánlatos az Állami Foglalkoztatási Szolgálat vagy az FSZ11 irodáit felkeresni, ahol ingyenes, korrekt ál- * lásajánlatokat kaphatnak az ér- | deklődők - tanácsolta a szak- £ értő. ■ Éber Sándor Az unióban jelentős számú magyar dolgozik a vendéglátóiparban Becsapják a bevándorló munkásokat rabszolgaként kezelik a Kelet-Európából érkező vendégmunkásokat Nagy-Britanniában - tűnik ki abból a BBC-riportfilmből. A brit közszolgálati tévé tudósítója magát munkára jelentkezőnek kiadva számolt be tapasztalatairól. LITVÁNIÁBAN 190 és Londonban újabb 160 fontot fizetett ügynökségeknek azért, hogy munkához jusson. Munkahelyén a minimálbér alatti fizetést adtak neki, ebből a szállásköltséget is levonták. Egy hétre 47fontot kapott, s ötven fontot kellett kölcsönkérnie megélhetésre. A krónikus beteg, idősebb emberért - aki vélhetően több pénzébe kerül majd a biztosítónak, hiszen több kórházi kezelésre, gyógyszerre van szüksége - többet fizetne az állam, mint egy egészséges, fiatal ember után. Idős, beteg, szegény nyugdíjas Fiatal, egészséges, jól kereső (állam fizeti) Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap (ENKA) Állami Biztosító Magánbiztosító Magánbiztosító ..Hm <j nemzetközi közösség etismeri a koszovói albánok önrendelkezéséhez való jogát, akkor azt teljes joggal követelhetik a Romániában és Szlovákiában élő magyarok Is’ - jelentette ki Vojislav J Kostunica az ENSZ Biztonsági Tanács képviselőinek küldöttsége eiőtt A 1 Miiiill ü , 11111 /V 1 -v H 1 I \ ’
