Új Néplap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-20 / 92. szám

A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL UJ NÉPLAP ■- 2007. ÁPRILIS 20., PÉNTEK Nagy kár megszüntetni a kispirosok közlekedését Az Új Néplapban megjelent „Ki­­siklanak a kispirosok?” című cikk kapcsán nem értem, mi és miért történik ebben az ország­ban időnként. Nevetséges az a magyar szemlélet, mely szerint ha valami nincs, akkor nem okoz gazdasági nehézséget. Bűn megszüntetni bárhol azt, ami tartós értéke a társadalomnak. Ne gondolja senki, hogy a „kispi­­ros” vonatok megszüntetése a költségvetésnek nem okoz to­vábbi károkat. ■ A tehergépjármű-forga­lom újabb károkat okoz az utakban. A már most közlekedésre al­kalmatlan (pl. Fegyvernektől, Karcagon, Kunmadarason át, Ti­szafüredig említett) úthálózat 30, illetve 60 km-es sebesség­­korlátozás mellett, helyenként kifejezetten balesetveszélyes út­felületen közlekedő és a vonatok szerepét átvevő autóbusz, illetve tehergépjármű-forgalom milyen újabb károkat okoz az út felüle­tén? A megnövekedett zaj-, rez­gés- és füstterhelés épületekben egészségünkben is kárt okoz. Ebből következik, hogy más sze­mélyszállítási szolgáltatásra kell az államnak tőkét biztosítani: utak rendbetétele, újabb gyalog­­átkelők, buszmegállók, parkolók kialakítása, egészségügy stb. A mezőgazdasági betakarítá­sok idején növekedő lassú- és tehergépjármű-forgalom miatt bekövetkezett forgalomsűrűség lassítja a települések közötti el­érhetőséget. Amíg Budapesten milliárdos metró épül a vasút megszüntetése nélkül, addig a Tiszántúlon semmi. Dr. Mile Sándor úrral, Bucsa polgármesterével közösen kez­deményeztük, hogy az Inter­City vonatok Karcagon is meg­álljának. Ehhez a térség 13 tele­pülése csatlakozott. MÁRKI SÁNDOR, KUNMADARAS POLGÁRMESTERE Csupán az első hulladékgyűjtő kiadása ingyenes Az elmúlt évben Szolnokon a szemeteskuka első cseréje díj­mentes volt. Néhány háztartás­ban, ahol csak két személy él egy kertes családi házban, nagy­méretű, 240 literes tartály ma­radt. Ez azt jelenti, hogy havonta csak egyszer vagy kétszer teszik ki az utcára, hogy annak tartal­mát elszállítsák. Februárban a Remondisnál én is megfelelő nagyságúra cseréltem az edényt, de egyúttal új szerződést is kö­töttek velem. dikó károly A Remondis Szolnok Zrt.-től a következő információt kaptuk: „Társaságunk ingatlanon­ként, az első alkalommal a tulaj­donossal megkötött szerződés­ben meghatározott hulladék­­gyűjtő edényt bocsátja ingyene­sen az ingatlantulajdonosok ren­delkezésére. Minden egyéb eset­ben az ügyintézés végett felmerü­lő költségek az ingatlan tulajdo­nosát terhelik. Az edények cseré­jével kapcsolatos adminisztráci­ós díj jelenleg 2650 forint dara­bonként, plusz áfa. ” POLÓNYI JÁNOS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Menőn emlékeztek Kassan kapcsolatok Szolnoki diákok voltak a határon túli ünnepségeken Szolnoki gépiparis diákok ötödik alkalommal vehettek részt kassai ünnepségeken. Különleges élményekkel feltöltődve indultak haza. A Rákóczi Szövetség által kiírt pályázatnak köszön­hetően ötödik alkalommal vehettünk részt nemrég határon túli magyarok ünnepi megemlékezésein. Halászné Gerenyi Mária A szolnoki Gépipari, Közlekedé­si Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézmé­nyének több mint 30 év óta test­vériskolája a 135 éves múltra visszatekintő, nagy hagyomá­nyokkal rendelkező kassai Ma­gyar Tannyelvű Középfokú Ipar­iskola és Kereskedelmi Akadé­mia. Ők fogadtak bennünket, s a városukban tartott ünnepségen is részt vettünk. Halászné Gerenyi Mária, Vajli Viktor ta­nárok mellett 35 tanu­ló indult a kirándulás­ra. Nemcsak az intéz­ményünk, ^hanem a Baross Gábor Tagin­tézmény 12 tanulója is utazott velünk. Kassán, Szlovákia második legnagyobb városában megláto­gattuk a Rákóczi-emlékházat. Megcsodáltuk a Láng Adolf ter­vei alapján épült Állami Szín­ház épületét, ahol még Déryné is játszott. Bementünk a dómba is, de a fejedelem sírjához - fel­újítás miatt — nem jutottunk el. Érdeklődés­sel hallgattuk a tájékoztatót, cso­dáltuk az 19 ló­ból származó Dudits Andor ál­tal készített Rá­­kóczi-festményt. Utána a test­vériskolába érkeztünk, megcso­dáltuk a mintegy 30 ezer köte­tes könyvtárukat és megnéztük a CNC-termet. Másnap a kassai köztemetőben rövid műsorral szerepeltünk Maiéter Vilmos honvéd kriptájánál, majd Törő­­csik Szabina és Paróczai Zoltán elhelyezte iskolánk koszorúját. A temetőben sétálva a múlt kö­szöntött ránk. A sírok jó része magyar elhunylak nevét őrizte. Különleges élményekkel fel­töltődve indultunk haza. Min­den résztvevő érezte, hogy ér­demes volt megszervezni az utat, és hogy a nemzeti értéke­inket megőrizni, ápolni, becsül­ni kell. ■ Megcsodáltuk az 1916-ból származó Dudits Andor által készített Rákóczi* festményt. A beérkezett levelekből válogatunk. Az írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában kerülnek a lapba. A vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Várjuk írásaikat a szundi.zoltanne@ujneplap.hu e-mailre, vagy az Új Néplap 5000 Szolnok, Mészáros L út 2. címre. Kérjük, a borítékra írják rá: „A szerkesztőség postája”. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánné. Vita a katolikus óvodai csoport elhelyezése körül Szerkesztőségünkbe több véle­mény érkezett a szolnoki egyházi, katolikus óvodai csoporttal kap­csolatban. íme közülük kettő: Nemrég olvastam a Nem kér­nek felebarátainkból című jegy­zetet az Új Néplapban. Úgy lá­tom, ellenségesen, egyoldalú véleményt alkot az írója a szü­lők viselkedéséről a katolikus óvoda befogadásával szemben. A kiszemelt óvoda kétcsopor­tos, és az induló katolikus óvo­da is két csoporttal szeretne in­dulni. így a most ott lévő gyere­kek máshová kerülnének, mely valószínű megviselné őket. Az ott folyó nevelőmunka egyéb­ként magas színvonalú, és az óvodapedagógusokat kényszer­­helyzet elé állították, jövőjük bi­zonytalanná válik. Vallom, hogy szükség van Szolnokon is egyházi, katolikus óvodákra. Senki nem ellenzi létrehozásukat, de ezt úgy kel­lene tenni, hogy mások érdeke­it ne sértse, mert az nem fér össze a katolikus hittel. SZ. R. SZOLNOK A katolikus ovi kálváriája című cikk kapcsán döbbenten olvas­tam az egyik szülő nyilatkoza­tát: „Felháborodva hallottuk a híreket, hogy a mi óvodánkba | helyeznének egy katolikus cso­portot.” Talán félnek egyesek, hogy megtanítják a gyermeke­iknek az erkölcsöt, a szülők, ne­velők, idősebbek, a másik em­ber tiszteletét, a hazugság, a lo­pás bűnként kezelését stb.? Saj­nálják, hogy a gyermekük nem használhat trágár szavakat már 4-5 évesen? Miből táplálkozik ez a magatartás? Fogalmuk sincs egyes szülőknek arról, mit nyerne a gyermekük, ha egy általa „nemkívánatosnak” tartott intézménybe járathatna! Az önkormányzati óvodák ép­pen úgy a katolikusok óvodái is, mint bárki másé! Azért, mert 2-3 évig valamelyik óvodába jár valakinek a gyermeke, nem ha­tározhatja meg a tulajdonosi jo­gokat gyakorló, azt fenntartó önkormányzat helyett az intéz­mény jövőjét! Miért nem lép fel határozottan az óvodák fenntar­tója? SZALÓKI ISTVÁN Most már egy vagyont kell költeni orvosra, gyógyszerekre Idős, beteg ember vagyok, ezért gyakran járok háziorvoshoz, szakorvosokhoz. Most már min­denütt fizetni kell. Ez nekem a vizitdíjak miatt havonta körül­belül 1200-1500 forintomba ke­rül. Eddig mintegy 14 ezer forin­tot adtam ki rendszeresen a gyógyszereimre, ezután pedig több mint 22 ezer forint lesz ez az összeg az áremelkedések mi­att. A társadalombiztosítási és a nyugdíj járulékot évtizedekig rendszeresen levonták a kerese­temből és annak idején a mun­káltatóm is fizette. Érthetetlen, hogy több mint negyvenéves munkában töltött idő után, idős nyugdíjasként mi­ért tettek rám ekkora terhet, hi­szen a havi rezsim kifizetése után a nyugdíjam maradékát már megnézhetem. Szinte lehe­tetlenné tették az országban az alacsony nyugdíjjal rendelkező, de évtizedekig becsületesen dol­gozó emberek megélhetését. Olyan idős emberekét, akiknél már természetes, hogy koruk­nál fogva rendszeresen beteges­kednek és gyógykezelésre, gyógyszerek szedésére szorul­nak. FÁBRI ZOLTÁN, SZOLNOK Aranylakodalom Kisújon. Horváth Lajos és felesége nemrég ünne­pelte Kisújszálláson házasságuk 50. évfordulóját. Sikeresek voltak a kollégisták a mesék világában Az idei tanévben immár 30. al­kalommal rendezték meg a „Ma­gyarország—Oroszország Kultú­rák Dialógusa” című országos versenyt. A közelmúltban tartott megméretést annak szentelték, hogy az oroszországi kormány­zat a 2007-es évet az „orosz nyelv évének” nyilvánította. A mintegy hetven versenyző közül a szolnoki Városi Kollégi­um 2. számú tagintézményét hat tanuló képviselte képzőmű­vészet kategóriában. Az intéz­mény diákjai ezúttal is kiemel­kedően szerepeltek. A verseny témája a Mesék világa (magyar és orosz) volt. Ács Ágnes orszá­gos első helyzést ért el. Rajta kí­vül dicsérő oklevéllel jutalmaz­ta a zsűri Papp Szilvia, Monda Nikolett, Sipos Réka, Sánta Pat­rícia, valamint Kövesdi Mária pályaművét is. A sikeres szereplés értékét növeli az is, hogy a zsűri mun­kájában a brokáton való festé­szettel, ikonfestészettel foglal­kozó Ludmila Volhonszkaja, Oroszország kiváló művésze is részt vett. ■ R. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom