Új Néplap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-14 / 62. szám
MÁRCIUS 15. ÚJ NÉPLAP - 2007. MÁRCIUS 14., SZERDA A forradalmi előzményekről Rákóczitól Kossuthig A hazaszeretet példája história Jászkisér befogadta Noszlopy harcostársát, Kossá Dánielt Ellövöldözött forintok, eltüzelt Kossuth-bankók a mérlegben Az 1848-as forradalom önmaga védelmében hamarosan szabadságharccá változott. A honvédsereg számos ütközetben győzedelmeskedett. Megyénk, közelebbről Jászkisér szabadságharckori történetének van egy kevéssé ismert mozzanata. Szálai messze nyúlnak, az ország túlfelébe, Baranyába, de érdemes megőriznünk az emlékezet számára. Szíjártó É.-Szathmáry L A szabadságharc jeles alakja volt Noszlopy Gáspár kormánybiztos. Azon kevesek közül való, aki nem tette le a fegyvert a bukás után sem, 1852 novemberében történő elfogásáig folytatta a küzdelmet az osztrákok ellen. Ma a mártírok között tartjuk számon nevét. Amikor még a dicsőséges tavaszi hadjárat előtt az osztrák csapatok elözönlötték a Dunántúl nagy részét, Kossuth megbízásából 15 ezer főnyi népfelkelő sereggel szabadította fel Kaposvár és a Balaton, majd Szigetvár környékét. Egyik harcostársa Kossá Dániel református „oskola tanító”, volt, akit számos szál fűzött me- gyénkhez. Pályakezdőként 1822-23-ban Jászkiséren segédtanítóskodott, majd Jászberényben lett rendes tanító négy évig. Kossá Dániel, a gyűdi református pap fia iskoláit Gyönkön, Pápán, Nagykőrösön végezte. Lehet, hogy volt egy idevaló iskolatárs, aki a baranyai fiút a Jászságba csábította. 1827-ben tért vissza Baranyába, s tábornoki megbízottként sokszor saját pénzén szervezte, látta el a felkelőket. Mellette néhány katonaviselt hadnagy, valamint református lelkészek, tanítók vezették az ottani harcokat. A magyar forradalom végnapja Kossá Dánielt szerencsére Komáromban találta, ahol mint főhadnagy szolgált. A vár feladása után Jászkisérre költözött, eleinKomárom erődítményének feladása után, ahol főhadnagyként szolgált, Kossá Dániel Jászkisérre költözött. te zaklatásnak, üldözésnek kitéve. Idővel komáromi menlevelével igazolván magát, a város méltatlanul elzárt főjegyzőjének hivatalát vitte ideiglenesen. Később második bíróvá, a város gazdájává lett, mely hivatalát 1858-ig - miként a város által kiadott bizonyítvány mondja — pontosan, lelkiismeretesen viselte. Amikor minden hivatalnoknak a rendszerre és az uralkodóra hűségesküt kellett tenni, Kossá Dániel úgy fogadta el a második bíróságot Jászkis- éren, hogy levélben ugyan felelősséget vállalt munkájáért, de az eskütétel alól kérte felmentéA nemzeti mitológia része a forradalom az 1848-49-ES Forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált Ugyanakkor a nemzetiségekkel való konfliktusok már előrevetítették a történelmi Magyarország fölbomlásának lehetőségét. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni. sét. A járási kapitányság ettől el is tekintettKossa nem sokkal a kiegyezés előtt hunyt el. Jászkisér elöljáróságának nem kis bátorságára vall, hogy 1850-ben egy olyan menekültet fogadtak be maguk közé, akinek egykori harcostársa, Noszlopy az egyik legüldözöttebb „közellenség” volt sokáig. Tettük a kisebb közösségeknek a jó ügy érdekében mutatott, segítő összefogása, a hazaszeretet szép példája. A jászkisériek manapság a Kos- suth-emlékműnél ünnepük '48-at Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott önállósággal volt része a Habs- burg-birodalomnak. Az egyetlen komolyabb előrelépést a ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a Monarchia többi tagállamával szemben. Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni, de lehetőséget teremtettek arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány, Kossuth, Deák, Széchenyi, Szemere, Eötvös... ■ A radikális ifjúság szerepe a reformokban Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült rendi ország- gyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei, párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és felelős kormányt. A Habsburg-birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében. A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az úgynevezett 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Pozsonyban tárgyalt a bécsi vezetőkkel, akik - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelenek voltak engedni. ■ Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell. Pénz, pénz és pénz. Nem volt ez másképpen ’48-ban sem. Jókai szerint egy huszár majd’ száz darabból állt, a toliforgójától a patkószögig. Herman Róbert hadtörténész számolt be arról, hogy a vereségen nem mi buk- tuk a legnagyobbat, pénzügyileg. Ausztria egyébként is kongó kincstára végképp kiürült a 157 millió forintos háborúzás, illetve az oroszoknak a „testvéri” segítségért kifizetett hárommillió rubel miatt. Ám az orosz hadikincstárt is 38 és fél millió rubel hiány nyomta, mire minden oroszok cárjának seregeiből hazaért az, akit nem vitt el a kólika. Nálunk az eltüzelt 66 millió forintnyi Kossuth-bankó lett a fő veszteség. A feketeleves később jött, amikor a nagy kiegyezési békü- lésben barátságképpen a császár a nyakunkba sózta a maradék adósság jó részét. Úgy gondolta, örömünkben majd csak nem vesszük észre. ■ Sz. 1. Míívésztelepet hagytak ránk a mesterek A háború gyakran megihlette a művészeket. A katonák jól mutattak a róluk készült képeken. Nem is akadt olyan hadjárat, amit az alkotók ne igyekeztek volna megörökíteni. A nagy hírű Szolnoki Művésztelepet valójában a szabadságharcnak köszönhetjük. Az ide-oda vonuló osztrák hadakkal járt erre egy osztrák hadifestő, August von Pettenkofen, s őt egész életére rabul ejtette az itteni táj varázsa. Olyannyira, hogy a vész elmúltával ismét visszatért, immár civilben. Mindent megörökített, ami megkapta a szemét, és haza- , hazatérve elhírelte a széles művészvilágban, amit látott. Jöttek is szépen egymás után a különlegességre, ismeretlen témára vágyó mesterek újat látni, festeni. Itt is ragadtak. A házat, ahol Pettenkofen töltötte napjait, ugyan nemrégen dúlta szét a nagy építkezési láz, de öröksége, a művésztelep még áll rendületlenül. ■ Szathmáry I. Az 1848/49-es hősök emléke előtti tisztelgésre hívnak programok Számos megemlékezést, ünnepséget tartanak megyénkben a forradalom és szabadságharc tiszteletére A fiatalok, köztük a legkisebbek is mindig jelen vannak az ünnepen Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról megyénk legtöbb településén megemlékeznek. Az alábbiakban ízelítőt adunk a rendezvényekből. Szolnokon a városi köztemetőben az 1848-as emlékműnél megemlékezés kezdődik ma 11 órakor. Délután két órától a városházánál lévő Kossuth-szobornál szintén megemlékezés és koszorúzás lesz. Este hét órától az Aba- Novák Kulturális Központban ünnepi hangverseny kezdődik. Március 15-én fél tízkor a Petőfi-em- léktáblánál megemlékezést és koszorúzást tartanak. A Kossuth téren tíz órakor kezdődik az ünnepi műsor. A történelmi felvonulás 10.35-kor indul a Szapáry úttól a Damjanich-szoborig, ahol 11 órakor ünnepi megemlékezés és koszorúzás lesz, este hat órakor ugyanitt gyertyát gyújtanak a szabadságharcban elesett hősök emlékére. Szerencsés nap címmel Kubik Anna és Vikidál Gyula zenés-verses műsora este hét órakor kezdődik az Aba-Novák Kulturális Központban. Jászberényben holnap reggel 9 órakor szentmise lesz a Főtemplomban. Az 1848-as emlékműnél 10 órától emlékeznek. A Fehértói temetőben folytatódik a megemlékezés az 1848-49-es hősök síremlékénél. A rendezvényhez kapcsolódóan a Déryné Művelődési Központban 14 órától szavalóversenyt rendeznek. Törökszentmiklóson ma a Kos- suth-emléktáblánál 11 órakor koszorút helyeznek el. Fáklyás felvonulás indul a Petőfi általános iskolától a Kossuth-szoborhoz 18.48-tól. Huszárképek címmel fotókiállítás nyílik este fél nyolckor a művelődési központban. Március 15-én az 1849-es emlékműnél 14 órakor megemlékezést tartanak a katolikus temetőben, fél háromkor ünnepi menet indul innen a Kossuth-szoborig. Kunhegyesen a művelődési központban holnap tíz órakor kezdődik a március 15-i emlékműsor, beszédet Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke mond. Az 1848-as emlékműnél 11 órakor kezdődik a megemlékezés. Karcagon holnap 9 órakor felvonják az Országzászlót a Kossuth téren, 10 órakor ünnepi istentisztelet kezdődik a református templomban. Ünnepi önkormányzati ülés lesz 11 órakor, amelyen kitüntetéseket adnak át. A karcagi huszárok 12.10- kor vonulnak fel a Kossuth téren, 12.20-kor a Petőfi-szobor- nál lesz ünnepi megemlékezés. Kunszentmártoniján holnap a főtéren 15 órától városi megemlékezést tartanak. A művelődési központban kiállítás nyílik este hat órakor. Ugyanitt este fél héttől mutatják be a Jeles kunszentmártoniak című kiadványt. ■ Bővebb programajánló a www.szoljon.hu honlapunkon!
