Új Néplap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-13 / 61. szám

13 ÚJ NÉPLAP — 2007. MÁRCIUS 13., KEDD RIPORT Iskola az ország és a létezés határán segítség Szolnokiak szervezik a gyűjtést a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumnak A kárpátaljai Beregszá­szon az 1990-es évek kö­zepén indult újra a ma­gyar gimnázium. A régi hírét már sikerült vissza­állítani. A diákok azon­ban még mindig mostoha körülmények között ta­nulnak. A szolnoki MDF- esek gyűjtésbe kezdtek, hogy megsegítsék az oktatási intézményt. Teleki József Határvidék - azaz Ukrajna. Be­szédes országnév. Keleti szom­szédunk egyszerre Ázsia és Eu­rópa. De igazán se ide, se oda nem tartozik. Különösen igaz ez Kárpátaljára. Arrafelé szinte mindenből kettő van. Még az időből is. Hivatalosan hatvan perccel többet mutatnak az órák, mint nálunk. Erre azon­ban a kárpátaljaiak fittyet hánynak. Ők inkább a La Manche-csatornától Záhonyig használt európai idő szerint rendezik életüket. Ha egy-egy hivatalos papíron véletlenül mégis a másik idővel számol­tak, akkor a félreértéseket elke­rülendő nyomban jelzik is: kije­vi idő szerint. A nemzeti valutát is annyiféleképpen nevezik, ahány nemzetiség lakja a vidé­ket. Ukránul grivnya, oroszul hrivnya, a magyar népnyelv pe- dig'gjbákran csak girnyónak be­cézi a hivatalos fizetőeszközt. A Kárpátalja egészére jellem­ző kettősség különösen tetten érhető Beregszászon. A magyar határtól néhány kilométerre lé­vő kisváros főutcá­ját még az 1900- as évek elejéről való épületek szegélyezik, melyek még megkopottan is érzékeltetik Beregszász egykori szépségét A széles sétáló­Szabó Árpád iskolaigazgató (balról) mutatta meg a Szolnokról érkezett küldöttségnek a meglehetősen szűkös osztálytermeket a gimnáziumban Magyar könyvekből tanulnak a diákok a BETHLEN GÁBOR Magyar Gimnázium működésével pró­bálja ébren tartani a kárpát­aljai magyarság öntudatát. Az iskola egyébként nyolcosz­tályos magyar gimnázium. Azaz a gyerekek a négy elemi elvégzése után az ötödik osz­tályban kezdik a tanulást, és a tizenkettediket elvégezve lépnek ki az iskola kapuján. Hogy az iskola falai között mit és hogyan tanítanak, ab­ba nem szól bele az ukrán ál­lam. Ez pedig nem igazán jel­lemző a többi szomszédos ál­lamra. így például a történel­met magyar tankönyvekből sajátíthatják el a diákok. Na­gyobb problémát jelent, hogy az érettségi és a felvételi kö­zös. A vizsgát pedig ukrán nyelven kell letenni. Az ukrán szaknyelv megtanulása min­den tantárgyból pedig nem kis terhet ró a diákokra. Többségük ugyanis ukránul jobbára csak az iskolapadba ülve kezdett el tanulni. utcát lezáró zsinagógát azonban átépítették színházzá. Pontosab­ban dobozba zárták. A templom patinás falai elé egy másikat húztak szocreál stílusban. Az épület elé egykoron még egy Le- nin-szobor is került. Ez utóbbit elvitte az ukrán rendszerváltás sodra. A két méter magas talap­zaton így egy üres váza áll, me­lyet a helybéliek csak városi bi­liként emlegetnek. Karácsony táján azonban megtelik, fenyő­fával. Mindezeken azonban utazónak nincs sok ideje merenge­ni, hiszen jobban teszi, ha lába elé fi­gyel. A díszburkolatú sétálóutcáról letérve ugyanis bokáig merül a sárba az ember. Még a vá­rosközpontban szép szám­mal találni gidres- gödrös föld- utakat. Egy ilyen mellék­utcában áll a Bethlen Gábor Magyar Gimnázi­um is. Míg a A nemzeti valu­tát is annyiféle­képpen nevezik, ahány nemzeti­ség lakja ezt a vidéket. tengelytörő kátyúkat kerülget­jük a kocsinkkal, az iskolaigaz­gató, Szabó Árpád mesél. Az iskolát 1895-ben alapítot­ták. Tíz évvel később, 1905-ben a Verke-csatorna partján külön épületet is emel­tek a Magyar Ki­rályi Főgimnázi­umnak. Trianon után azonban az iskola is mene­kült. A tanári kar ugyanis nem volt hajlandó esküt tenni a csehszlo­vák államnak. Átköltöztek hát Magyarországra, hol több város­ban is működött az intézmény, míg elmosta az idő sodra. Bereg­szászon később létre jött egy magyar gimnázium ukrán osz­tályokkal, ami néhány év múlva ukrán gimnázium lett magyar osztállyal. Az elnevezésbeli ap­rócska változás azonban óriási különbséget rejtett. így az 1990- es évek közepén, amikor mód nyílt rá, a magyarok újraindítot­ták régi gimnáziumukat. Ám nem az 1905-ben épült iskolát, hanem csak annak egykori kol­légiumát kapták vissza az ál­lamtól. Az épület olyan, mint a be­Ezerforintos segítség AZ MDF megyei szervezete ezerforintos akciót hirde­tett a beregszászi magyar gimnázium megsegítésé­re. Petronyák László pártelnök elmondta: a hatá­ron túli magyaroknak az elmúlt években rend­szeresen igyekeztek segíteni így például szep­temberben a tanévkezdést megkönnyítendő csángóföldre juttattak ki tanszereket. Néhány éve pedig-a Magyar-Skandináv Baráti Tár­saság közreműködésével - negyvenmillió fo­rint értékű egészségügyi felszerelést juttattak el a beregszászi kórházba. Legújabb kezdemé­nyezésükkel az oktatás feltételeit szeretnék ja­vítani a Bethlen Gábor Magyar Gimnázium­ban. A csatlakozók ezer forinttal (természete­sen többször ezerrel is) támogathatják az is­kolát. Az adományokat az MDF megyei irodá­ján (Szolnok, Ságvári krt. 6., bejárat a Párizs Parfüméria felöl) március 23-áig munkana­pokon 9-18 óráig fogadják, illetve az OTP 11745004-20058366 számlaszámon várják. Ez esetben kérik a támogatókat, hogy a csekk közlemény rovatá­ban tüntessék fel: „Bereg­szászi iskoláért”. regszászi utak. Egyes részeit bárki nyugodtan megnézheti, máshová pedig jobb, ha ember fia be nem teszi a lábát. Az isko­la egyetlen igazi szaktanterme, a magyar segítséggel kialakított számítástechnika-te­rem például határon innen is megállná a helyét. Ám ugyan­azon folyosó túlvégén akad olyan terem, melynek mennyeze­tén csaknem bekandi­kál az ég. Hogy a többiben nem, az a tavaly novemberi földren­gésnek is köszönhető. Bár az akkor csaknem lebontotta a fel­ső szintet. Néhány hétre még az iskolát is be kellett zárni. Ám akkor az ukrán államtól kaptak némi pénzt, így rendbe tudtak hozni néhány tantermet. A legnagyobb gondjuk egyéb­ként a helyhiány. Ahol lehet, már kibontották a közfalakat, ám így is olyan kicsi némelyik tanterem, hogy csupán két sor pad fér el benne. Az is úgy, hogy a szokásosnál jóval kisebb asztalokat raktak be, sorok között pedig épp hogy oldalazva elfér egy gyerek. Tan­termeket alakítottak ki a pincé­ben is. Itt éveken át térdig állt a víz, így a falakon még mindig érződik a nedvesség. De nem csak a diákok szoronganak. A tanári szobába is csupán hat asztal fért be. Ezen osztozik a nyolc évfolyamon tanító negy­ven pedagógus. Az épület egyik szárnya a di­ákszálló. Itt egy szobában nyolc-tíz gyerek lakik. A szűk helyiségekben, az emeletes ágyak mellé azonban már egy igazi szekrény sem fér. így a di­ákok ruhái a táskákban, az ágyak alatt férnek el. Á nagyobb diákok persze még az ágyakon sem igazán fekhetnek el kényelmesen. Többségük ugyanis a kisebbek­hez lett méretezve. Hogy az em- beresebb legények alatt se sza­kadjanak le, minden ágyat két marék csavarral erősítettek meg. Az igazgató szerint most már istenes is a helyzet a kollé­giumban. Hiszen legalább van meleg víz és fűtés. Néhány éve Az ukrán hatóságok nem szólnak bele, mit tanítanak a magyar glmlben Kárpátalján is kevesebb manapság a gyerek az elmúlt években öt-hatszor többen jelentkeztek a gimnázium­ban, mint ahány tanulót fel tudtak venni Ám Kárpátalján is csökken a gyereklétszám. Míg korábban egy-egy faluból hét­nyolc diák is jelentkezett a Bethlenbe, most három-négy. Az isko­lákban ugyanis most érződik az ukrajnai rendszerváltás hatá­sa. A gazdaság akkor szinte összeomlott Hónapokig nem kap­ták meg bérüket az emberek, akkor is gyakran cukorban vagy lisztben fizették őket. Sokan elhagyták az országot, akik pedig matudtak, nemigen vállaltak gyereket. az sem volt. így a diákok nagy­kabátban, sapkában, takaróba burkolózva tanultak esténként. A tárgyi hiányosságokat a ta­nárok munkával igyekeznek pótolni. Nem is eredménytele­nül. Egy bethlenes diák számí­tástechnikából kenterbe verte Ukrajnát, sőt fél Magyarorszá­got. Egy másik tanulójuk pedig a matematika-olimpián lett az ötödik. Dobogóra talán csak azért nem állhatott, mert ukrá­nul kapta meg a feladatokat. A hírnév megőrzéséhez, sőt to­vábbi növeléséhez persze elkel­ne a fejlesztés az iskolában. így mindenekelőtt szükség volna fi­zika, kémia, biológia szaktanter­mekre. Hiányzik a tornaterem is. A pincében egy most még romos, vizes helyiségből egy iskolará- dió-stúdiót szeretnének kialakí­tani. No és a kollégiumban is vol­na még min javítani. Szabó Ár­pád igazgató álmában még egy új épületszárny is szerepel. Hogy ne csak a híre legyen a régi, ha­nem a fénye is a beregszászi ma­gyar gimnáziumnak. Merthogy a múlt század ele­jén készült iskolaépület ma is áll a Verke partján. Falai között mai napig tanítanak, igaz, uk­ránul. Ä bejárata fölött, akinek jó a szeme, észreveheti a régi felirat nyomait: „Magyar Kir. Főgimnázium”. Immár múzeumba Jf került a || szovjet Idők j emléke: áS*> a gyermek Lenin szobra

Next

/
Oldalképek
Tartalom