Új Néplap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-13 / 61. szám

/ ____ A A •• JÁ SZBERÉNY ES KQRNÜateE A Jász Lovasbandérium 1991-ben jött létre. A vezetője, Molnár János három éve Frankó nevű lovával vág neki a tavaszi hadjárat emléktúrájának is. Huszárok a narancsban portré A korszak példaképeinek emlékét megőrzi a bandérium Az összevonás nem veszélyezteti az önkormányzat mindennapjait Az önkormányzati hatáskörök központosításától nem kell félte­ni magát az önkormányzatisá­got Dr. Forgács István, Jászbe­rény főjegyzőjének németorszá­gi látogatásán gyűjtött tapaszta­latai foglalhatók így össze. A címzetes főjegyző hivatalos ön- kormányzati delegáció tagja­ként járt minap Jászberény né­met testvérvárosában, Vechtá- ban. Mint tájékoztatóján el­mondta, itthon sok aggódó hang jelenik meg az átfogó közigazga­tási reform miatt. Németország­ban ezt az utat már korábban vé­gigjárták. Náluk ötezer főnél ki­sebb lélekszámú település nem hozhat létre önálló önkormány­zatot. A kistelepülésekről egy- egy nagyobb városi központba vonták össze a hatósági feladato­kat is. Az önkormányzatoknál csupán az intézmények működ­tetési feladatait hagyták meg. Ugyanakkor érdekesség, hogy a Jászberényhez hasonló nagysá­gú német városban jóval több ember dolgozik az önkormány­zat hivatalában, mint jelenleg például Jászberényben. ■ ÚJ NÉPLAP — 2007. MÁRCIUS 13., KEDD A vizitdí] buktatta meg a jászladányi sorozatbetörőt A rendőrök nagy valószínűség­gel azt, a férfit fogták, el a múlt héten, aki az elmúlt másfél hó­napban egymás után tört be Jászladány közintézményeibe. Dankó István polgármester la­punknak elmondta, hogy csü­törtökre virradó éjjel a ladányi rendőrök tetten értek két fiatal­embert, akik épp a helyi orvosi rendelőbe törtek be. Korábban írtunk arról, hogy a ladányi rendőrség két személyt gyanú­sítottként már kihallgatott a so­rozatos betörések ügyégen. Az eset után egyiküket most őrizet­be vették. A ladányi illetőségű elkövető a sorsot kísértette, hi­szen ezt megelőzően már tizen­négyszer járt az iskolákban, az óvodában, a művelődési ház­ban. A tetten ért tolvaj most az orvosi rendelőt célozta meg. A vizitdíjból befolyt összeget ke­reste a rendelőintézetben. Pénzt ugyan nem talált, őt vi­szont megfogták a rendőrök. ■ A magyar huszárság tör­ténetének legdicsőbb kor­szaka volt az 1848-49-es szabadságharc. A magyar csapatok katonái sorra adták a példaképeket. Napjainkban pedig az ő nyomdokaikon összetartó közösségek jöttek létre. Banka Csaba' Jászberényben a Jász Lovasban­dérium hagyományőrző nádor huszárai elengedhetetlen részt­vevői majd’ minden nagy ren­dezvénynek. Molnár János, a bandérium vezetője alapítója volt a közösségnek.- Mikor kezdte a huszár ha­gyományőrzést?- Egyik alapító tagja voltam a Jász Lovasbandériumnak Jász­berényben 1991-ben, akkor ösz- szesen még csak tízen voltunk. Azóta az évek szaporodásával felduzzadt a bandérium létszá­ma is. Munkahelyemen, a Zagy­vamenti Mezőgazdasági Szövet­kezetben - azóta már zrt. lett belőle — már korábban is ha­gyománya volt annak, hogy a lovakkal foglalkozzunk a sza­badidőnkben.- Miért épp a lovas katonai hagyományőrzést választották?- A rendszerváltást követő években indult útjára a hagyo­mányőrző mozgalom. Amikor létrehoztuk csapatunkat, az or­szág más területein még na­gyon kevés ilyen közösség volt. Természetesen mindez nem csak egy egyszerű döntés volt. Ahhoz, hogy valaki minderre rászánja1 magát, elkötelezettnek kell lennie. A múltat, a katonai hagyományokat tisztelnie kell. Szükség van egy kis fegyveris­meretre, s bajos volna, ha az ember nem szeremé a lovakat.- Melyik volt a legemlékezete­sebb „túrájuk’’?- Szinte minden alkalommal történik olyan, ami miatt emlé­kezetessé válik a szereplés. Na­gyon sokat jártunk külföldön is. Nagyon jó visszaemlékezni pél­dául, amikor Olaszországban egy narancsfesztiválon vettünk részt. Bizony azt már megta­pasztaltuk, milyen is sárban, vízben menetelni a lovakkal, sőt Oroszországban még hóban is lovagoltunk. Olaszországban azonban a narancsban kellett átgázolnunk, ami ugye nem fel­tétlenül természetes közege egy magyar huszárnak.- Milyen jövője lehet a katonai hagyományőrzésnek?- Az emberekkel, a csapattal minden rendben van, az elköte­lezettséggel sincs gond. Hív­nak, várnak, szeretnek ben­nünket mindenütt. Ilyen for­mán derűlátóak lehetünk, mert tovább vihetjük a hagyományo­kat. Ami kevésbé szívderítő, az már sajnos nem a mi önálló gondunk, hanem az ország ne­héz helyzetéből fakad. Mi is ugyanúgy a pénzhiánnyal küz­dünk, mint mások az ország­ban. Ugyanakkor eddig sem a támogatásokra vártunk. Min­dig megpróbáltunk saját erőnk­ből boldogulni. Amíg a lelkese­désünk kitart - immár több mint, másfél évtizede ez meg van —, addig nem lesz gondunk. — A lovakkal főállásban fog­lalkozik?- Ez mindig csak hobbi volt számomra, ugyanúgy, ahogy a csapat többi tagja számára is.- Mióta van meg ez a lova? — Három éve, és Frankónak hívják. Amikor kiválasztom a lovakat, először arról kell meg­győződni, hogy alkalmas-e a fel­adatra. Ismerni kell a vérmér­sékletét, a tempóját. Nagyon nyugodtnak kell lennie, tűrnie kell a huszár hagyományőrző tevékenységgel összefüggő ne­hézségeket, a hosszú menete­lést, vagy éppen azt, hogy soká­ig egy helyben kell maradnia. Arról nem is beszélve, hogy ahogy más sportlovaknak, így ezeknek a huszárlovaknak is kiváló egészségi állapotban kell ahhoz lenniük, hogy a rendsze­res szerepléseket bírják. ■ A gidrán fajtát igazi huszárlónak tenyésztették ki A monarchia idején a császári és királyi hadsereg ménesében kifejezetten a huszárok számá­ra tenyésztették ki az úgyneve­zett gidrán fajtájú lovat -tud­juk meg Molnár Jánostól. Ter­mészetesen a hagyományőrző csapatoknál nincs semmiféle kötelezettség vagy elvárás, hog}' ki milyen fajtájú lóval vág neki a túráknak. Az a lényeg, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott lo­vakkal lehet igazán jó munkát végezni ezen a területen. 5 Tavasszal is élvezhető egy Nyári délután Jászberényben a Hamza Múzeumban a Jászság festő­je, Gecse Árpád Nyári dél­után című alkotását válasz­tották márciusban a hónap műtárgyának. A festményt március 22-én dr. Egri Már­ta művészettörténész mutat­ja be az érdeklődőknek. Művészeti Díjjal bővült a Talentum Akadémiai Díj A talentum Akadémiai Díj ötödik születésnapja alkal­mából Kenyeres Sándor, a Közép-európai Tehetségku­tató Alapítvány alapítója Művészeti Díj létrehozásáról döntött. Az alapítvány 2008- tól a hazai művészek egy te­hetséges képviselőjének is átadja a 20 ezer euróval járó díjat. A Talentum Akadémi­ai Díjat nemrégiben - ahogy arról korábban beszámol­tunk — egy Jászfényszaruról származó fiatal régész, Langó Péter Is átvehette. A forradalom a fiatalok ünnepe is egyben jászárokszálláson a városi ünnepségen 15-én nem egy politikus vágy egy közéleti személyiség mondja az ün­nepi beszédet. Ezt a felada­tot a helyi Deák Ferenc Gim­názium és Közgazdasági Szakközépiskola azon diákja vállalja át, aki az első helye­zést éri el az intézményen belül meghirdetett beszédíró pályázaton. Kiemelten támogatják a rendőrnek jelentkezőket jászladányban a Fiatalok Továbbtanulását Segítő Ala­pítvány kiemelten támogatja azokat a fiatal felnőtteket, akik továbbtanulásukat a rendőrtiszti főiskolán képze­lik el. A támogatás a teljes tandíj összegét is fedezheti. Az oldalt szerkesztette: Banka Csaba Az oldalt írta: Illés Anita, Banka Csaba Fotók: Sárközi János Hirdetési tanácsadó: Bús Csaba Tel.: 30/ 647-46-59 Jászberényi Szerkesztőség Jászberény Szabadság tér 4. Tel.: 57/501-710 Tei/fax.: 57/501-711 E-mail: bankacs@ujneplap.hu ÖN CSAK NYERHET llilBliÍNkYillNI HONDA ... ip.fi CŰ kiM'ísftlAs 1« 1S* te-tm Már 10 % * 120 hónaptól!!!* Egyedi hitelek, kedvezmények!* A restetekről érdeklődjön a márkakereskedésben. A kép csak illusztráció. Az autó oxlra felszereltséget is tartalmaz. HONDA FED0R Márkakereskedés és Szerviz 5100 Jászberény, Nagykátai út 29. T: 06-57/515-052,06-30/9317-062 e-mail: hondafedor@vnet.hu web: www.hondafedor.hu Falusi lakodalmakból indultak a rokonok zenészek Szeretnék, ha fiaik vinnék tovább ^muzsikushagyományokat Egy évtized választóvonal lehet egy zenekar történetében, és sok esetben a karrier végét je­lentheti. A jászfelsőszentgyör- gyi unokatestvérek, Csonka László és Radics József, közis­mert nevükön Didi és Muki pá­lyafutása a Lamour együttessel tíz éve kezdődött. A gyökerek azonban sokkal tá­volabbra nyúlnak vissza, valami­korra a kilencszázas évek elejé­re, amikor nagyapáik muzsikus­ként járták a Jászságot. Az ősök­től örökölték tehetségüket. Nem múlhatott el családi ünnep ci­gányzene nélkül. Didi még ma is emlékszik arra, amikor „tatája” a kezébe nyomta a hegedűt. Gyer­mekként nem gondolta, hogy Csonka László és Radics József a Lamour együttessel tíz éve lép fel egyszer nemcsak a rokonoknak meg ismerőseknek játszanak, hanem még a tévében is szere­pelhetnek. Falusi lakodalmak­ban kezdték. Didi a hangjával, Muki gitárral és szintetizátorral hódította meg a közönséget. Hosszú, kitartó munkának és a zene szeretetének köszönhetően ismertségük ma már túlmutat a Jászság, sőt az ország határain is. Tíz év után stílust váltanak, új dalaikat egy kis keleti varázslat­tal fűszerezik. Mindketten sze­retnék, ha fiaik, Laci és Józsi to­vább vinnék a családi hagyomá­nyokat. Persze még tamtam kell őket. Apja szerint a kis Didi oly­kor lusta, pedig van a zenéhez te­hetsége. ■ Illés Anita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom