Új Néplap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

2007. FEBRUÁR 6.. KEDD r.A ZPASAfi Drágul a benzin és a gázolaj is szerdán a benzin és a gáz­olaj árát öt forinttal emeli a Mól. A mostani emeléssel a gázolaj átlagára 250 forint körül alakul, míg a benziné 250 forint fölötti lesz. Az olajtársaság legutóbb január közepén csökkentet­te az üzemanyag árát. Egyenlő bánásmód a kölcsönzésnél a kölcsönzött munka- vállalók részére is biztosíta­niuk kell majd a munkálta­tóknak a cégnél szokásos természetbeni juttatásokat, amennyiben megvalósul a szociális tárca tervezete. Eh­hez módosulnának a szemé­lyi jövedelemadó szabályai is. Milliárdokat adtak a vállalkozóknak A 2004-2006. évi Első Nem­zeti Fejlesztési Terv Gazda­sági Versenyképesség Ope­ratív Programjában három év alatt mintegy 21 ezer pro­jektet nyújtottak be. A kérel­mek közül 10 ezer projektet támogatott a hatóság 165 milliárd forint értékben. Pannon A BUX-index 2007. február 3-án NYERTESEK 2om.m.o5. M MtttMl'IW Econet too + 12,36 248 Richter 39190 + 1,42 1725 BorsodChem2 950 +1,37 289 MTelekom 997 +0,50 906 Mól 20650 +0.49 3475 VESZTESEK FORRÁS: BÉT gtoéw - msó 1 OTP 8680-1,48 8502 Graphisoft 2 220-1,25 31 Fotex 674-1,03 40 Rába 1308-0,15 33 Egls 24500-0,02 238 A BUX-index az elmúlt napokban 2S000 24 600 24200 24 066 23800 24 066 23 400 23 000 22 600 22200 24 681 23835 01.25 01.26 01.29 01.30 01.31 02. FORRÁS: I MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. február 5-én. €/Ft $/Ft €/$ mm 4 254,82 196,88 1,29-0,88 Ft +0,49 Ft-lcent Magyarországon még gye­rekcipőben jár a cégek felelősségvállalása. Egy­előre főként a nagy cé­gekben tudatosult, hogy jobban járnak, ha saját maguk hívják vissza a hi­bás termékeket, mintha vásárlói reklamáció miatt. Tóth Marcella Magyarországon még ritkán for­dul elő, hogy a gyártók felelőssé­get vállalnak az általuk forgalma­zott áruért, s saját maguk hozzák nyilvánosságra hibáikat. Jellem­zően két esetben kerülnek le a termékek a polcokról. Egyik eset­ben a fogyasztóvédelmi hatóság betiltja az árusításukat, ekkor a kereskedő köteles visszavenni a vásárlótól az adott terméket, s visszafizetni az árát. A másik Drágább a javítás a termékárnál félrevezetés Olvasónk a márkaszervizbe vitte elromlott videóját. A javítás drágább, mint egy új készülék. Az úr méltatlankodik: netán ezzel akarják rávenni, hogy egy másik videót vásároljon? nincs olyan jogszabály, amely meghatározná, meny­nyit kérhet a szolgáltató egy- egy termék javításáért. A hivatal ugyanis nem tudja megítélni, mennyibe kerül­het az új alkatrész, a be­szerzés, a munka - mondta el érdeklődésünkre a fo­gyasztóvédelmi hatóság vezető munkatársa. FELMERÜL PERSZE a gondo­lat: a gyártó kényszeríti arra a vevőt, hogy új terméket vá­sároljon. Ellenben nem csu­pán a márkaszervizek létez­nek - hívja fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ilyen jellegű fogyasz­tói panaszoknál a GVH azt vizsgálja, választhatnak-e a vevők a szervizek között, s kaptak-e elegendő informá­ciót a javítási lehetőségekről. ha tehát a márkaszervizben szabott árat magasnak talál­juk, keressünk egy olcsóbb szerelőt. Igaz, nem biztos, hogy az ő munkájával elége­dettek leszünk. De az sem járható út, hogy egy jelenle­gi áron tízezer forintos ké­szülék javításáért mondjuk húszezer forintot fizessünk. a piacnak egyébként való­ban az egyik sajátossága, amin olvasónk mérgelődik. Nagyanyáink kora - amikor egy-egy termék több nemze­déknek készült - régen a múlté. A mai kereskedelem számos nem igazán tartós árucikke állandó vásárlásra ösztönöz. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Kiderült, hogy kapcsolatban vannak a csokihirdetések az elhízással. Az egyik csokigyártó nem is hirdet tovább. esetben a kereskedő vonja ki a forgalomból a terméket, miután egy ellenőrzésnél kiderül, hogy gond van vele. Ez történt nemrég, amikor az egyik áruházlánc meg­szüntette egy babapiskóta árusí- | tását, amelyről kiderült, hogy | illegális üzemben készítették J - mondta érdeklődésünkre Vá- £ mos György, az Országos Keres­kedelmi Szövetség főtitkára. Magyarországon az élelmisze­reknél nem jellemző a termék­visszahívás, mert a gyártás köz­ben szigorúak az ellenőrzések, s ha valamilyen problémára derül fény, az adott termék nem kerül forgalomba - mondta el érdek­lődésünkre Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. A ter­mékvisszahívás sokkal gyako­ribb az iparcikkeknél, az autók­nál és a számítástechnikai eszkö­zöknél. Emellett volt példa arra is, hogy kontaktlencsét, illetve az ahhoz szükséges tisztítószert vonták be önkéntesen a gyártók. Éppen a gyártói márkák meg­bízhatóságára és jó minőségükre hívja fel a fogyasztók figyelmét a Magyar Márkaszövetség napok­ban elkezdődött nyolcadik rek­lámkampánya. A marketing- akciót a rossz minőségű, illetve hamisított termékek növekvő száma is indokolja. Míg 10-15 év­vel ezelőtt a drága ékszereket, lu­xuscikkeket hamisították világ­szerte, addig napjainkban-hét­köznapi termékeket, többek kö­zött élelmiszereket, sőt gyógysze­reket, autóalkatrészeket dobnak piacra a hamisított termékek gyártói - hívta fel a figyelmet Kovács László, az Európai -Unió vám- és adóügyi biztosa egy kon­ferencián. A hazai gyakorlattal ellentétben Japánban bevett szokás, hogy az ét­termek és gyárak maguktól hozzák nyilvánosságra hibáikat A távol-ke­leti országban a cégek ráadásul új­sághirdetésekben esedeznek a fo­gyasztók bocsánatáért, s tesznek ígéretet a termék visszavételére. A multik is ügyelnek a távol-keleti ország vásárlói bizalmának meg­őrzésére. így például az Unüever közleményben tudatta a japán fogyasztókkal, hogy az országban forgalmazott Rama margarinjában tányérdarabokat találtak. A gyártói felelősség nemcsak a termékvisszahíváson mérhető. Ezt példázza, hogy a csokoládét gyártó Masterfoods úgy döntött, nem reklámoz többé a tizenkét éven aluli gyerekeknek. Azért ha­tározott így a cég, mert egyre in­kább úgy tűnik, kapcsolat van a csokihirdetések és a gyermekek korai elhízása között. Ez az első alkalom, hogy egy vezető élelmi­szergyártó úgy dönt, kiveszi reklámcélcsoportjai közül a ti­zenkét évnél fiatalabbakat. Veszélyes vázákat vontak vissza sérülések miatt LEGUTÓBB AZ IKEA ÓiruhÚZ kérte meg vásárlóit, hogy vi­gyék vissza a „18347” beszál­lítói számmal ellátott Parodi vagy Apelsin üvegvázákat a legközelebbi áruházba, ahol visszakapják a vételárat. A vizsgálatoknál ugyanis ki­derült, hogy az anyag belső feszültsége magasabb volt az előírtnál, ami növelheti a töréskockázatot. Ezért a vázák alja ütés hatására letörhet. Eddig hét vásárló sérült meg azért, mert miközben felemel­te a vázát, letört az alja. A balesetek nem Magyar- országon történtek - tudtuk meg Gerőcs Vendeltől, az áru­házlánc PR-menedzserétől. Ébredő gyártói lelkiismeret példamutatás Magyarországon ritka, ha a cég közli, hogy hibázott Internetes adatbázis munkakeresőknek állásles A cégek kilenc százaléka küzd ma tartós munkaerőhiánnyal A versenyszektorban 33 ezer új munkahely jöhet létre idén Ma­gyarországon - derül ki a Szociá­lis és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara Gaz­daság- és Vállalkozáselemző In­tézet (MKIK GVI) felméréséből. A kutatás során megkérdezett 6046 vállalkozás a megszorítások ellenére is alapvetően optimista: várakozásaik jobbak a tavalyinál, és több munkaerővel is számol­nak. A válaszadók szerint idén a feldolgozóiparban, az idegenfor- 3 galomban és a pénzügyi és gaz- | dasági szolgáltatásoknál bővül- % hét átlagot meghaladó, 2 százalék '% feletti mértékben a foglalkozta- | tás. A cégek 9 százaléka azonban 1 azt is jelezte, hogy tartós munka­erőhiánnyal küzd. Ezek fele (51 százaléka) szakképzett fizi­kai dolgozókra, 32 százaléka pe­dig szakképzetlenekre irányul. Az iparágak közül a feldolgozó- iparban, az építőipar és a pénz­ügyi szolgáltatások területén ta­lálnak legnehezebben dolgozókat a cégek. „A tartós munkaerő­hiány elsődleges oka az, hogy bár többen keresnek munkahelyet, mint amennyi betöltetlen állás van, a kereslet és a kínálat szer­kezete eltér egymástól” - mond­ta el lapunknak Demkó Olivér, az SZMM foglalkoztatási osztályá­nak munkatársa. A munkaerő-piaci kutatás adatbázis formájában az inter­neten is elérhető múlt péntek óta a www.mmpp.hu webcímen. „A közkinccsé tétellel a legfonto­sabb célunk annak lehetővé téte­le volt, hogy a munkát keresők, a munkaadók, a képzőintézetek és a pályakezdők könnyedén juthas­sanak információhoz” - tájékoz­tatta lapunkat Parragh László, a MKIK elnöke. «N.M. Drágul a kenyér 8-15 százalékkal február végéig Az országban eltérő mértékben ugyan, de február végéig várha­tóan mindenütt emelkednek a sütőipari termékek árai nyolc-ti­zenöt százalékkal - közölte Ilon­ka Boldizsár, a Magyar Pékszö­vetség elnöke hétfőn. Az Alföld középső részén, valamint a Du­nántúl egyes térségeiben már most drágábban adják a pékek a termékeiket. Ezeken a területe­ken a kenyér átadási ára öt-tíz százalékkal, míg a péksütemé­nyeké átlagosan több mint tíz százalékkal emelkedett. Az ár­emelést az emelkedő liszt-, ener­gia- és segédanyagárakkal, vala­mint a minimálbér növekedésé­vel, továbbá az infláció meglódu­lásával indokolták. ■ T. M. Hiányszakmák kereseti lehetőségei hazánkban Szakma Hljjrój san (fő sbér Maximális bér t) - fezerFti Szabó 762 61 95 Gyártósori összeszerelő 679 63 230 Segédmunkás 544 52 125 Hegesztő 511 68 200 Lakatos 328 68 170 Forgácsoló 241 65 477 Cipész 153 63 95 Húsfeldolgozó 174 63 100 Kézi anyagmozgató 148 63 150 Kőműves 126 69 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom