Új Néplap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-09 / 34. szám

8 PANORÁMA ; ■ 2007. FEBRUÁR 9., PÉNTEK Szélsőséges fenyegetés? veszély A magyar „terrorizmus” belpolitikai játszmák idején erős A titkosszolgálat szerint a Fidesz tavaszi választások előtti kampányzáró nagygyűlését is terrorveszély fenyegette KÜLFÖLD Nem a magyar konzul okozta a balesetet nem a beregszászi magyar vezető konzul hibájából tör­tént a hét eleji baleset Ukrajnában. Ezt állapította meg az előzetes vizsgálat az Ungvár közelében történt balesetről, amelyben egy ukrán állampolgár életét vesztette. Csengeri János gépkocsija elé egy 56 éves nő lépett. Tanúk szerint a gépkocsi nem lépte túl a megengedett sebességet. A NASA is vizsgálódik az emberrablás miatt FELÜLVIZSGÁLNI készül a NASA az űrhajósok pszi­chológiai vizsgálatának módszereit, miután egy 43 éves asztronautáját ember- rablási kísérlet vádjával vet­ték őrizetbe hétfőn. Lisa Nowak 1600 kilométert autózott, hogy leszámoljon riválisával, akit feltételezhe­tően gyengéd szálak fűztek ahhoz az űrsiklópilótához, akibe ő is beleszeretett. Nowak tavaly járt az űrben Tinédzsert gyanúsítanak a rendőr meggyilkolásával egy 17 éves szurkoló ellen indított nyomozást az olasz államügyészség a múlt pén­teki Catania-Palermo labda­rúgó-mérkőzés utáni rend­bontások során elhunyt rendőr meggyilkolása ügyé­ben. A rendőrség szerint a fiatalkorú a stadionban leszakított mosdókagylóval dobta meg a 38 éves Filippo Racitit. Közben úgy döntött a kormány: hét végén csak hat stadionban indulhat új­ra a bajnokság. @ TOVÁBBI HÍREK: WWW.REGGEL.HU Tavaly három alkalommal adta hírül a titkosszolgá­lat, hogy politikai indítta­tású terrortámadás vagy a rend megzavarására irányuló fegyveres táma­dás készül. A magyar „terrorizmus” akkor erő­södik, ha éles belpolitikai játszmák zajlanak. Maros László Szilvásy György az Országgyű­lés honvédelmi és rendészeti, va­lamint nemzetbiztonsági bizott­sága összehívását kérte tegnap a testületek elnökétől. A kancellá­riaminiszter azt írja: a tavalyi za­vargások után jelentősen meg­nőtt egyes szélsőjobboldali szer­vezetek aktivitása, megszapo­rodtak a gyakran életveszélyes fenyegetések egyes kormány- párti politikusok és a kormány tagjai ellen. „Reális veszély, hogy szélsősé­gesek támadást indítanak a Par­lament épülete, illetve politiku­sok ellen” - reagált lapunknak a kancelláriaminiszter bejelenté­sére Tálas Péter. A biztonsági szakértő szerint nem kisebb fel­fegyverzett kommandók akció­jától kell tartani, hanem hogy a jól szervezett szélsőségesek egy esetleges tömegtüntetést kihasz­nálva keltenének zűrzavart. Jó példa erre az MTV székházának tavalyi ostroma, amelyet koráb­ban szinte elképzelhetetlennek tartottak. A veszélyt több más tényező is erősíti. Az állampolgárok jog­követő magatartása gyengülhet amiatt, hogy a politikai elit kép­viselői folyton törvénysértéssel vádolják egymást, erősítve az emberekben: ami rájuk nézve kötelező, azt a vezetők figyelmen kívül hagyhatják. Kockázatot hordoz az is, hogy egyik politikai oldal sem áll ki a rendőrség mel­lett, rontva a testület önbizalmát, hitelét. Tálas Péter a média fele­lősségét is felveti, mondván: egyes médiumok szinte várják a hírnek számító zavargást. Tálas ennek kapcsán felhívta a figyelmet az Index hírportálon megjelent videofelvételre is. Ezen egy arcát eltakaró férfi a szervezkedők fegyverarzenálját sorolja fel, légpuskákat, szám­szeríjakat, gumilövedékeket és félautomata fegyvereket, illetve a plexi rendőrpajzsokat is át­szakítani képes csúzlikat emle­get, s kijelenti, lőni is fognak a rendőrökre, „ha kell”. Az egész társadal­mat fenyegető szer­vezkedésről szóló nemzetbiztonsági in­formáció nem egye­dülálló, sőt többször elhangzott: terror fenyegeti a la­kosokat. A nagyobb európai ter­rortámadások előtt és után azon­ban hazánkban nem súlyosbo­dott a terrorveszély. A támadá­sokról szóló híreket vagy az évekkel korábban történt politi­kai indíttatású robbantásokat ezzel szemben szinte mindig megelőzte a belpolitikai helyzet kiélesedése. Tavaly a Fidesz el­halasztotta az októ­ber Tjei önkormány­zati választások előt­ti nagygyűlését né­hány nappal a szék­házostrom után, a jelentések sze­rint ugyanis bomba robbant vol­na a rendezvényen. A 2006-os ta­vaszi választások előtt a két nagy párt kampányzáróját fenyegették állítólagos robbantások. Az 1998­as országgyűlési szavazás előtt több robbantás, illetve támadás is történt az MDF, az SZDSZ és az FKGP pártirodái, sőt vezető poli­tikusok otthonai ellen. 1994-ben azonban két héttel a választások után történt merértylet: ismeret­lenek berobbantották a Parla­ment egyik kapuját. Bár a legtöbb fenyegetés a nagy politikai játszmák közepet­te látott napvilágot, Kiszelly Zol­tán politológus kizárja, hogy a politika és a titkosszolgálatok manipulációi lennének. A nem­zetbiztonsági szakszolgálatok működésére ugyanis törvény született, ügyészi felügyelet alatt állnak - mondta el Kiszelly. A szélsőségesek esetleges tá­madásáról szóló hírt azonban a politikum már manipulálhatja. Mivel a Fidesz a Parlamentet el­kerítő kordont ellenségnek te­kinti, lebontása a párt látványos győzelmét jelentené. A kor­mánypártok pedig a kerítés mel­lett tettek hitet, így megpróbál­hatják a létét legalizálni éppen a titkosszolgálatoktól származó információkkal. Boltokban is meg nem is a vizitdíjas nyomtatványok Egyelőre sem a vizitdíj számla­tömbjei, sem az elektronikus fizetési igazolás kiadására alkal­mas számítógépes program nem jutott el az érintettekhez: a házi­orvosok így alig egy héttel a díj­fizetés február 15-i bevezetése előtt még nem tudták beszerez­ni a szükséges nyomtatványo­kat. Úgy tudjuk, a késlekedés oka, hogy a kormányzat leg­utóbb a múlt héten módosította a nyomtatványok tartalmát, így az átfutási idő rövidült. Lapunk az Egészségügyi Mi­nisztériumtól azt a tájékoztatást kapta, hogy a vonatkozó tömbök már a nyomtatványboltok pol­cain vannak, így nem lesz gond a papírok időbeni beszerzése. Rögtönzött felmérésünk azonban felemásra sikerült: a nyomtat­ványboltok jó részébe még nem kerültek ki a nyugták, ahol pedig már hozzá lehetett jutni a papí­rokhoz, ott számlatömböt nem tudtak adni: ennek megjelenését a jövő hét elejére ígérték. ■ A vizitdíj eltörlését javasolták tegnap a kereszténydemokraták. A KDNP időközben az ellenzé­ki pártok véleményéhez csatla­kozva a vizitdíj eltörlését javasol­ta. Nagy Kálmán képviselő - ma­ga is gyakorló orvos - szerint kao­tikus a helyzet. Mint mondta, a kormány egészségügyi „reform- törvényei” miatt „terjed a bizony­talanság, a zűrzavar, a kétség- beesés, a reménytelenség mind a betegek, mind az orvosok és az ápolók között”. Kertai Aurél nem hiszi, hogy a vizitdíjjal kapcsolatban bármi­lyen elmozdulás várható a beve­zetésig hátralévő időben. A Ma­gyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke lapunknak azt mondta, a szaktárca vissza­lépésnek tekintené a halasztást, másrészt ezzel többmilliárdos költségvetési bevétel maradna el. Azzal a Nagy Attila orvos-köz­író által jegyzett és nyílt levél­ként terjedő írással kapcsolat­ban, amelyben a szerző a vizitdíj befizetésének megtagadását ja­vasolja, Kertai Aurél a háziorvo­sok tételes havi bejelentési kö­telezettségére emlékeztetett. A nem fizetéssel utólagos be­hajtást, sőt, akár adócsalást is kockáztatnának a renitens gyó­gyítók - mondta. ■ T. G. Már huszonöt rendőrt gyanúsítanak testi sértés és hivatalos el­járásban elkövetett bántalma­zás gyanúja miatt hallgattak ki tegnap két rendőrt a Buda­pesti Nyomozó Ügyészségen, így 25-re emelkedett azon rendőrök száma, akiket a szeptemberi és októberi zavar­gások kapcsán gyanúsítottak meg. A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: egyikük sem tett vallomást, a gyanúsí­tással szemben pedig ellen­vetéssel éltek. Mormi Attila közölte: az ügyészséghez több mint 171 feljelentés érkezett a szeptemberi és októberi zavar­gásokkal összefüggésben. ■ Főleg tömeg- tüntetések meg­zavarásától kell tartani. Aláírást gyűjtenek, tüntetnek a tanárok szakszervezet Ha ötvenezer aláírás összegyűlik, tárgyalni kell a bérekről Kolbászügyben kell referálnia a nagykövetnek Aláírás-gyűjtési akciót indít a Pe­dagógusok Szakszervezete, ha nem sikerülne az idei bérfejlesz­tésben megállapodnia - jelentet­te be tegnap Árok Antal. A szer­vezet alelnöke közölte, hogy a vo­natkozó ívet már be is nyújtották az Országos Választási Bizottság­hoz. Ha ötvenezer aláírás össze­gyűlik, a Parlamentnek foglalkoz­nia kell a tanárok béremelésével. A legnagyobb pedagógus-szak­szervezet szerint 2007-ben jelen­tős visszaesés következik be a pe­dagógusok bérében. Ha az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács ülé­sén nem sikerül egyezségre jutni, akkor a becslések szerint nem­csak reálértékben, hanem nomi­nálisan is csökken a pedagógu­sok keresete. Az illetménytábla változatlansága mellett a közok­tatási törvény keresetrontó hatá­sa 2006 szeptemberétől egyértel­műen kimutatható. A keresetek ugyan a nemzetgazdasági átlag fölött maradnának, de már csak 8,7 százalékkal, miközben a szel­lemi foglalkozásúak átlagától kö­zel 20 százalékkal maradnak el. A PSZ megkezdte az előkészüle­teket a február 21-i közszolgálati sztrájkra. Varga László, a PSZ elnöke sze­rint szeptembertől jelentős tőke­kivonást eredményez az oktatás­ban a finanszírozási rendszer megváltoztatása, s legrosszabb esetben akár 15 ezer pedagógus is elveszítheti állását. ■ É. S. Bérszámtan: csökkennek a tanárfizetések, és kevesebb lesz az álláshely A román szenátus külügyi bizott­sága bekérette Magyarország bu­karesti nagykövetét, Dán Voicu- lescunak, a Konzervatív Párt el­nökének kérésére. A honatyák Terényi Jánostól magyarázatot szeretnének kérni arra, miért kobozzák el a ro­mán-magyar hatá­ron a vámosok a ro­mán állampolgárok­nál talált sertéskészítményeket. Az esetről több újság is írt, egyesek szerint „csak” annyi tör­tént, hogy nem engedték be hazánkba a húskészítményeket, mások szerint el is kobozták azo­kat a sertéspestis veszélyével in­dokolva. A Romania Libera hon­lapjáról öt film is letölthető, ame­lyeket az újságírók rejtett kame­rával a nagylaki és a tornya- battonyai határon készítettek. A magyar vám- és pénzügyőr­ség illetékesei cáfolták a lapok ál­lításait, Terényi János pedig in­kább hisz a magyar hatóságok­nak. Információink szerint a bukaresti magyar nagykövet­ségre tegnap délutá­nig semmilyen meghívó nem ér­kezett, a nagykövet pedig „na­gyon meg akarja gondolni”, el- megy-e a román parlamentbe. Diplomáciai források szeri nt a szo­kás ilyen esetben azt követelné, hogy a budapesti román nagykövet érdeklődjék az illetékes magyar hatóságnál. ■ T. B. L, Kolozsvár ■ Terényi hisz a hatóságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom