Új Néplap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-12 / 10. szám
6 2007. JANUAR 12., PENTEK PANORÁMA Egybiztosítós modellért a nagycsaládosok NEM ÉRT EGYET a több-bízfo- sítós egészségügyi modell bevezetésével a Nagycsaládosok Országos Egyesülete - hangsúlyozta tegnap Szabó Endre. A szervezet elnöke szerint a több-biztosítós modell bevezetése súlyosan veszélyezteti a „nemzeti kockázatközösséget” amellett, hogy a társadalom nagy része is elutasítja, s az MSZP választási programjában sem szerepelt. Magyarország teljesíti a kiotói feltételeket NYOLC SZÁZALÉKKAL KELL csökkenteni Magyarországnak 2012-ig a szén-dioxid- kibocsátást a 90-es évekhez képest, amit az ország bőven tud teljesíteni mértéktartó gazdálkodással - mondta tegnap Persányi Miklós. A környezetvédelmi miniszter hangoztatta, hogy a megújuló energiaforrások arányát 5,3 -ról 8,2 százalékra kell növelni 2010-re. Idén döntenek a legfőbb reformokról Draskovics tibor, az Államreform Bizottság elnöke tegnap közölte, hogy tavasszal születhet döntés arról, egy vagy több biztosító működjön az egészségügyben, szükséges-e a nyugdíjrendszer változtatása, illetve milyen minőségi változtatások időszerűek a közoktatásban. Az idén vizsgálják meg az adórendszert, a köztisztviselők teljesítményalapú bérezésének bevezetését és az államháztartásra vonatkozó jogszabályok átalakítását is. Draskovics átalakítást ígér @ TOVÁBBI hírek: www.reggeL.hu Az egyetemek ma egyeztetnek arról, hogy mekkora tandíjat kell majd fizetniük a diákoknak, de a döntést csak január 15-én hozzák nyilvánosságra Aki idén szeptemberben egyetemre, főiskolára jelentkezik, egy hónappal a jelentkezési lapok leadási határideje előtt csak annyit tudhat, hogy fizetni fog a hároméves képzésért. Farkas Károly A sötétben tapogatózik, aki már most tervezgeti, melyik felsőoktatási intézménybe, illetve milyen szakra adja be jelentkezési lapját. Részben, mert nem tudja, mennyit fog fizetni, részben pedig, mert bizonytalan az alapképzésekről a mesterképzésekre való átjelentkezés. Mint azt Manherz Károly az Oktatási Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára lapunknak elmondta, annak ellenére, hogy az egyetemek rektorai a mai napon egyeztetnek a tandíjak összegéről, egészen január tizenötödikéig nem hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mennyit kell fizetniük az egyetemeken a diákoknak. Túlságosan nagy eltérések ugyan nem lesznek az intézmények között. Információink szerint az intézmények az egyszerűség kedvéért a tárca által ajánlott 105 ezer forintban határozzák meg az alapképzés díját. Ellenben csak alig három héttel a jelentkezési lapok leadási határideje előtt, január 22-én jelenik meg a Felsőoktatási Tájékoztató kiegészítése, ami várhatóan már tartalmazza a fizetendő összegeket. Más többletinformációt nemigen, ugyanis - mint azt a szakállamtitkár kérdésünkre elismerte - még jócskán akad homályos pont. Például még mindig nem sikerült megegyezni az egyetemeknek és a tárcának abban, hogyan, milyen feltételekkel lehet átkerülni az alapszakokról a mesterszakokra. „Az erről szóló döntést gyorsan meg kellene hozni” - mondta Manaki MÁR HALLGATÓ, az sem kerülte még el a tandíjat. „Fennáll a veszélye, hogy kiterjesztik a fizetési kötelezettséget azokra is, akik már most is valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatói. Ha a hallgató személyes okokból visszabukik vagy évet halaszt, illetve keresztfélévre jelentkezik, rá is herz Károly. Igaz ugyan, hogy az egyetemek döntik el tulajdonképpen, kiket és milyen felvételi eljárással vesznek fel a mesterszakokra, de a szakok keretszámait a minisztérium dönti el az egyetemek benyújtott pályázatai alapján. Nincsenek könnyű helyzetben azonban az egyetemek, ha pályázni szeretnének a keretszámokra, ugyanis a pályázatok feltételeivel és elbírálási szempontjaival is adós még a tárca. A szakok akkreditációja beindult, de még jó néhány vár véleményezésre. Csak éppen nincs kivel akkreditáltatni, mivel a miniszterelnök még mindig nem nevezte ki az új Magyar Akkrekiterjeszthetik a tandíj-kötelezettséget” - figyelmeztetett Sió László fldeszes politikus. Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára ezt kategorikusan kizárta. „Aki 2007 szeptembere előtt nyert felvételt, az semmilyen körülmények között nem fog tandíjat fizetni” - közölte Manherz ditációs Bizottság (MAB) tagjait, miután a régi testület mandátuma lejárt. Pedig van hátralék, a MAB honlapján feltüntetett adatok szerint 1080 alap és mesterszakot nyújtottak be véleményezésre. „Tehát aki most szeretne jelentkezni, nem tudja, mennyit fizet a választott képzésért, illetve bizonytalan a folytatás hogyanjában és mikéntjében is” - világított rá a problémára Sió László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa. Az ellenzéki politikus szerint az oktatási tárca intézkedései egyszerűen elsietettek, és ennek a diákok isszák meg a levét. A Fidesz szerint a tájékoztatás hiánya és a felsőoktatásban uralkodó bizonytalanság most már alkotmányossági aggályokat is felvet, bár egyelőre még nem tudták megerősíteni, hogy a kérdésben az Alkotmánybírósághoz fordulnának. „Nem is lenne sok értelme, a helyzet ugyan nem optimális, de az alkotmányt - még - nem sérti” - mondta lapunknak tegnap Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint azonban ez a helyzet is előállhat, ezért a „tárcának és az egyetemeknek sietniük kell, hogy idejében tájékoztathassák a diákokat.” ■ A szakokat még mindig nem lehet akkreditáltatni. Vita az évhalasztók tandíjfizetéséről Bukott miniszterek kapnak állami tisztséget Ma öt új államtitkárt neveznek ki január elsejei hatállyal a Miniszterelnöki Flivatalban (MeH) - ezzel kilencre, vagyis az előző ciklus politikai államtitkári létszámával megegyező számúra gyarapszik a MeH-beli főtisztviselők köre. Az MSZP-SZDSZ-koalíció tavalyi választási győzelme után a kisebb és takarékosabb állam jegyében a vezetői posztok csökkentését ígérte. A fentiekkel ellentétben, ráadásul a hangoztatott megszorítások, a szigorú létszámstop és leépítések ellenére bővít most mégis a kancellária. . így államtitkári álláshoz jut Baja Ferenc, a Horn-kormány’ egykori környezetvédelmi minisztere, Burány Sándor, a Med- gyessy-kabinet munkaügyi tárcájának vezetője. A többi kinevezett a Gyurcsány-kormány idején is elfoglalhatott bársonyszéket: Németh Imre volt agrárminiszter és Magyar Bálint, az oktatási tárca korábbi vezetője mellett Kolber István egykori regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter jut most új állami tisztséghez. Az öt politikust a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) tagjaiként nevezik ki. Danks Emese kormányszóvivő a kinevezéseket éppen a FIT-tagok kormányzati projekteket koordináló felelősségével és a hatékonysággal indokolta. Cser-Palkovics András (Fidesz) szerint ugyanakkor Gyurcsány Ferenc kormányfő újabb ígéretét szegte meg, mikor azt mondta, a kormány magán kezdi a megszorításokat. ■ Z. M. Leépítés a klinikákon is kórházátalakítás A Semmelweis Egyetem 700 ágyat veszít Nő a bizonytalanok tábora századvég Az MSZP 2001 óta a legkevesebb támogatóval Durva számítások szerint 30-35 ezerrel kevesebb beteget tud majd fogadni a Semmelweis Egyetem (SE) súlypontinak kikiáltott 26 klinikája, mivel aktív ágyai 28 százalékát elveszíti. A sebészeten és a gyermekgyógyászati osztályokon ennél is nagyobb, 32-33 százalékos leépítésre kényszerül az intézmény. Annak ellenére, hogy a jelenleg 2715 ágyas orvosegyetem a kiemelt kórházak közé került, ágyszámát a kórházátalakítási törvény az azóta közzétett miniszteri javaslattal együtt is több mint 700-zal csökkentette. „A SE így nem tudja ellátni feladatait, nagymértékben csorbulhat az oktatási, kutatási tevékenység is” - nyilatkozta az intézmény rektora tegnap. Tulassay Tivadar nem kérdőjelezte meg az egészségügyi rendszer átalakításának szükségességét, de szakmailag vállalhatóbb javas■ Évente 2000 veszélyeztetett terhes kerül a SE klinikáira az országból. latra számított. „Az egyetemi kórházak ágyszámainak megmaradására vonatkozó garancia mára semmivé foszlott - nyilatkozta lapunknak a rektor. - Benne vagyunk az első öt olyan intézményben, amelyek a legnagyobb mértékű leépítést szenvedik el”. Bár országosan is a szülészeti és a gyermekgyógyászati osztályok az egyik legnagyobb vesztesei az átalakításnak, Tulassay szerint „nem ott kellene meghúzni a nadrágszíjat”, ahol a veszélyeztetett koraszülések 80 százalékát végzik. A gyermekkardiológiai feladatokat ugyan át tudja venni a Gottsegen György Intézet, de gyermektraumatológiai, -szemészeti és -ideggyógyászati területen ellátási gondok lehetnek. Az egyetem költségeinek mintegy 60 százalékát az orvosbérek teszik ki, így a mintegy 30 százalékkal megcsappanó finanszírozás bizonytalan helyzetbe sodorja a SE orvosait is. ■ Bánky B. Az MSZP-re január elején a teljes választókorú népesség 18 százaléka szavazna; ez 2001 óta a párt legalacsonyabb támogatottságát jelenti - áll a Századvég Politikai Elemzések Központja és a For- sense legfrissebb felmérésében. A párt támogatottsága novemberhez képest hat százalékponttal csökkent. A Fidesznél négyszázalékos csökkenését mutattak ki, az elemzés szerint az alacsony támogatottság a politikai pártoktól való elfordulást és a politikával szembeni általános elégedetlenséget, illetve a megszorításokat tükrözi. A bizonytalanok és pasz- szívak aránya az utóbbi egy hónapban 14 százalékról 25 százalékra növekedett. Az MDF a biztos szavazó pártválasztók körében hatszázalékos támogatottságot mutat. Az SZDSZ viszont valamivel a parlamenti küszöbérték alatt, négy százalékon áll. A biztos szavazók körében 47 százalék véli úgy, hogy maradjon a kormány, 42 százalék leváltaná a kabinetet. A kormány és az ellenzék munkáját 63 százalék negatívan értékelte. ■ É. S. Pártok választói támogatottsága (2006. december) Pártok Összes megkérdezett ' ; Pártot választók Biztos szavazó pártválasziók 1 MSZP !f| 18% (24%) 35% (35%) 33% (35%) Fidesz © 26% (30%) 51% (43%) 53% (48%) szdsz aa 2% (5%) 4% (7%) 4% (7%) MDF £ 4% (8%) 7% (12%) 6% (9%) Egyéb párt 2% (2%) 3% (3%) 4% (7%) A zárójeles adatok a 2006 novemberi adatokat jelzik FORMS: SZÁZADVÉG FORSENSE Még drágább a diplomád felsőoktatás Bizonytalanság és káosz várja a felvételizőket Németh Imre volt agrárminiszter is államtitkár lett
