Új Néplap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-12 / 10. szám

VROSIÁNOS Egé szségünk ÚJ NÉPLAP - 2007. JANUÁR 12., PENTEK Amikor még nem okoz panaszokat a csontritkulás Az állandóan megújuló csont­szövetre gyermekkorban az épí­tés, 25-45 éves kor között az épí­tés és bontás egyensúlya a jel­lemző. Ezt követően a csontle­bontási folyamat kerül túlsúly­ba, és a szervezet jórészt a fiatal­korban kialakított csonttömeg­ből gazdálkodik. A csonttömeg­méréssel végzett szűréssel azon­ban már akkor fel lehet fedezni a közelgő bajt, amikor az komoly panaszokat még nem okoz. így az idejében megkezdett kezelés a súlyos panaszok kialakulásá­nak megelőzését szolgálja. A csontsűrűségmérés fájdalom- mentes és gyors vizsgálat A csont ásványianyag-tartal- mát a csontsűrűség vizsgálatá­val, készülékek segítségével mé­rik. Valamennyi diagnosztikai eszköz működése azon a megfi­gyelésen alapul, hogy a kibocsá­tott energia - röntgensugár, ult­rahang - gyengül, ha különböző szöveteken, például csontszöve­ten halad át. A készülékek alkal­masak az alkar, a gerinc, a comb­nyak, sőt egyes típusok a teljes test csonttömegének mérésére és számítására is. Maga a mérés egy röntgen- vizsgálathoz hasonló. Komputer számolja ki az áthaladás után megjelenő, megmaradó sugár­mennyiség alapján a meghatá­rozandó értékeket, a csont ásvá- nyianyag-tartalmát vagy az ás­ványi csontsűrűséget. A modern készülékek sugárterhelése cse­kély, így a vizsgálatok többször ismételhetők. A szolnoki DEXA csontsűrűségmérő laborban na­ponta 40-45, Hetényi kórház III. belgyógyászatán pedig 10-15 beteget vizsgálnak - tudtuk meg dr. Kiss László főorvostól. A diag­nózis felállítása után pedig a He­tényi és MÁV kórház több szak- rendelésén és kórházi osztályán lehetőség nyílik a kezelésre. ■ Egyelőre kevesen táplálkoznak tudatosan A MAGYAR lakosságnak csak kis hányada figyel oda a ki­egyensúlyozott táplálkozásra, s választja meg gondosan az ételeit - derül ki a GjK Hun­gária felméréséből. A kuta­tásban részt vevők közel há­romötöde véli úgy, hog\• „telje­sen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szüksé­ges”. A válaszadók minteg}' harmada „csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még ak­kor is, ha az állítólag kevés­bé egészséges”. Csupán tizen­három százalék azoknak az aránya, akik „nagyon odafi­gyelnek az egészséges, ki­egyensúlyozott táplálkozásra, és gondosan választják meg ételeiket". A megkérdezettek körében az élelmiszerekkel kapcsolatban a leggyakoribb elvárások közé tartozik a vegyszermentesség, a termé­szetesség és az egészségre gyakorolt pozitív hatás. Tíz kiló vegyszert eszünk élelmiszer A csomagolásból káros anyagok oldódhatnak az ételbe Mostantól nem lesz ingyenes az inzulin megszűnik a cukorbetegek létfontosságú gyógyszere, az inzulin ingyenessége. A készítmény 300 forintos té­rítési díj ellenében kapható. Várható, hogy ellentételezé­sül azonban elengedik a vi­zitdíjat. Sokan érezhetik igazságtalannak, hogy az inzulinért fizetni kell, hiszen ez a szer 1925 óta ingyenes. A szájon át szed­hető gyógyszerekért azon­ban eddig is kellett fizetni. Mártáién is kínoz a szénanátha A szénanáthára érzéke­nyek ezen a télen nem „pi­henhetnek”. Már most ész­lelhetők mogyoró-, nyírfa- és égerfapollenek a levegő­ben. Ennek oka a túl me­leg idő. Ha hidegebbre for­dul az idő, természetesen megszűnik a pollenfertő­zés, enyhüléskor azonban újra kezdődik. Mégsem szívbarát a fokhagyma? a fokhagyma a közhiede­lemmel ellentétben nem segíti elő a szívbetegségek kialakulásának megelőzé­sét - derül ki a kutatások­ból. A kísérletek során ki­lencven elhízott dohá­nyosnál vizsgálták a fokhagyma hatását. A három hónapon át adott fokhagymapor lem volt hatásos. Azok állapota viszont ja­vult, akik koleszterincsök­kentőt kaptak. Ások hal veszélyes lehet a babára azok A kismamák, akik hetente háromnál többször fogyasztanak halat, ve­szélynek teszik ki magza­tukat a vérükben felgyü­lemlett higany miatt - fi­gyelmeztetnek a kutatók. Rendszeres fogyasztás ese­tén a halak szervezetében rejlő higany átkerül a mag­zat szervezetébe. A higany főként akkor jelent ve­szélyt a magzatra, amikor belső szervei növekednek, és hatására fejlődési rendellenesség alakulhat ki az agyban és a vesében. A különböző adalékanya­gok és színezékek miatt tíz kiló vegyszert eszik meg évente egy átlagos uniós polgár. A csomagolóanya­gok sem veszélytelenek. Tóth Marcella Egy európai felnőtt évente mint­egy tíz kilogramm vegyszert fo­gyaszt el az élelmiszerekkel együtt - derül ki az Európai Unió tagországaiban végzett felméré­sekből. Ezek általában adalék­anyagok, állományjavítók, színe­zékek, szermaradékok, állat- gyógyászati szerek és mestersé­ges édesítők formájában vannak jelen a táplálékokban. A felsorolt anyagok nem feltétlenül mérge­zők, de túlzott mennyiségben, il­letve gyakran fogyasztva károsak lehetnek. A szennyezőanyagok több for­rásból, egyebek között a mezőgaz­daságból, a nem megfelelő állattar­tásból, az elsődleges feldolgozás hi­ányosságaiból, s nem utolsósorban a csomagolóanyagokból kerülhet­nek a táplálékokba. Ez utóbbi prob­léma egyre jelentősebbé vált az el­múlt évekten. Ezt mutatja, hogy az Európai Unióban 2000 és 2006 között a csomagolóanya­goktól eredő problémák miat­ti bejelentések aránya 1,1-ről hét százalékra emelkedett. Kezdetben a kerámiák fes­tékanyagaiból, konyhai fém­edényekből kioldódó nehéz­fémeket tartották leginkább egészségre ártalmasnak a szakemterek. Mostanában az újrahaszno­sított csomagolóanyagok, vala­mint a nyomdai festékanyagé és a konzervlezáró fedél műanyag tömítőjéből kioldódó vegyi anyagok vizsgálata kapott nagy hangsúlyt. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a gyártási, tárolási folyama­tok közben a csomagoló- anyagok­ból káros vegyületek oldódhatnak az élelmiszerekbe. Ez függ példá­ul az élelmiszer típusától, zsírtar­talmától, hőmérsékletétől. Alapve­tő szabály azonban, hogy nem ol­dódhatnak ki egészségre ártalmas mennyiségben káros összetevők. Ugyanakkor a fogyasztó nem sokat tehet azért, hogy a vásár­lásnál ne válasszon olyan ter­méket, amelybe káros anyag ol­dódott a csomagolásból. Ezek je­leit ugyanis a laikus nem veszi Azt esszük, ami ízlik, akkor is, ha kevésbé egészséges — kevesen figyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra Egyelőre kevesen táplálkoznak tudatosan A magyar lakosságnak csak kor is, ha az állítólag kevés- gyasszanak olyan termékeket a kis hányada figyel oda a ki- bé egészséges”. Csupán tizen- vásárlók, amelyek idegen ízűek, egyensúlyozott táplálkozásra, három százalék azoknak az kellemetlen szagúak. Ezeknek a s választja meg gondosan az aránya, akik „nagyon odafi- tünetek-nek ugyanis valószínűleg ételeit - derül ki a GjK Hun- gyeinek az egészséges, ki- az élelmiszer romlása az oka ­gária felméréséből. A kuta- egyensúlyozott táplálkozásra, mondta el érdeklődésünkre Sim­tásban részt vevők közel há- és gondosan választják meg kovits Gabriella, az Országos Élel­romötöde véli úgy, hogy „telje- ételeiket". A megkérdezettek miszer-biztonsági és Táplálkozás­sen normálisan étkezik, így körében az élelmiszerekkel tudományi Intézet munkatársa. szervezetébe automatikusan kapcsolatban a leggyakoribb Nemrégiben számos újdonság je­bekerül mindaz, ami szüksé- elvárások közé tartozik a lent meg: így például az intelli­ges”. A válaszadók mintegy vcgyszermentesség, a termé- gens vagy az aktív csomagolás. harmada „csak olyasmit szetesség és az egészségre Az aktív csomagolóanyagok ké­eszik, ami ízlik neki, még ak- gyakorolt pozitív hatás. pesek meghosszabbítani az el­tarthatóságot. HÍRSÁV Meleg borogatás, kenőcs az árpa kezelésére A januári tavaszban támadnak a vírusok egészségügy Influenza] árványtól egyelőre még nem kell tartani A szemhéjszél egyik leggyako­ribb betegsége az árpának neve­zett elváltozás. Ez a szemhéj mi­rigyeinek gyulladása. A pillák tövénél faggyúmirigyek vannak. Ha ezeknek a kive­zető nyílása elzáró­dik, a váladék nem tud kiürülni. Az akut gyulladást kö­zönséges árpának, a krónikust jégár­pának nevezzük. Az akut gyulla­dást a felszaporodó baktériumok okozzák. A szemhéj megduzzad, a mirigy fölött a bőr vörös, nyo­másra érzékeny. Idővel a gyulla­dás körülhatolhatóvá válik. Ez­után vagy beolvad és a genny ki­ürül, vagy az állapot krónikussá válik. A jégárpa kialakulhat akut kezdet nélkül is. Ekkor a mirigyváladék besűrűsödik, de nem fertőződik. Ilyenkor a szem­héj felszínéből kerekded, bors- nyi-borsónyi csomó emelkedik elő, mely nyomásra nem érzé­keny. A jégárpa ritkán felszívódhat, de álta­lában csak műtéttel lehet eltávolítani. Akut szakban meleg borogatással, kenőcsös párakötéssel a beolvadás és a spontán kiürülés meggyorsítása a cél. A jégárpa visszafejlődésé­re antibiotikus szemcseppekkel, kenőcsökkel akkor van esély, ha akutan kezdődött. ■ ■ Az akut gyulla­dást közönséges árpának, a kró­nikust jégárpá­nak nevezzük. Az utóbbi hetekben különösen megszaporodott a háziorvosnál várakozó betegek száma. A szo­katlanul meleg idő bizony ked­vez a vírusoknak.- Főként a téli szünidő után közösségbe visszatérő gyerme­kek körében fordul elő sok meg­betegedés, de sok esetben előfor­dul, hogy az egész család elkap­ja a fertőzést - mondja dr. Rotyis György, a Szolnoki Egészségügyi Szolgálat igazgatója. - Elsősor­ban lázzal, hasmenéssel járó kórról van szó, amelyet külön­böző enterovírusok okoznak. El­sősorban a kisgyermekek és be­tegek esetében áll fenn a kiszá­radás veszélye, így ha egy nap­nál tovább tartanak az erőteljes Lázas, hasmenéses tünetekkel sok gyereket visznek orvoshoz tünetek, mindenképpen orvos­hoz kell fordulni. Általában öt nap a betegség lefolyása. Az or­vosok feladata ebben az esetben elsősorban a tünetek enyhítése, a láz csillapítása. Emellett ter­mészetesen szigorú diéta, illetve pihenés javasolt. Ugyancsak kedvez a szokatla­nul meleg időjárás az influenza­szerű megbetegedéseknek. Sze­rencsére az influenzavírus még nem jelent meg sem nálunk, sem a környező országokban. Az utób­bi években nem volt példa töme­ges megbetegedésre, ám ha ha­sonló marad az idő, január végé­re elérhet bennünket az influen­zajárvány. ■ Szilvási Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom