Új Néplap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-07 / 260. szám
2006. NOVEMBER 7., KEDD PANORÁMA 7 A horvátországi Dubrovnikba látogató magyarokat nem érinti különösen hátrányosan az, hogy az ország csak később csatlakozhat az unióhoz Partvonalon a horvátok eu A bővítés elhalasztását javasolhatja az Európai Bizottság Horvát Köztársaság Vitatkozik a világ Szaddám Húszéin halálos ítéletének jogosságáról Enyhítették a kijárási tilalmat Bagdadban. Az iraki fővárosban vasárnapra, Szaddám Húszéin ítélethirdetésének napjára tiltották meg a mozgást. Ezt csak addig tartották be a helyiek, amíg a törvényszék nem jelentette be: halálra ítélték a volt diktátort. Ha az erőszak nem is, a Hu- szeint támogató szunniták és a síiták közötti ellentétek nem csökkentek az ítélet nyomán. Ugyanígy a világ különböző országaiban is eltérően fogadták a verdiktet. George Bush amerikai elnök és Abe Sindzo japán kormányfő is Húszéin kivégzése mellett foglalt állást. Oroszország ugyanakkor bírálta a pert, mondván, az az Egyesült Államok befolyása alatt zajlott. A halálbüntetés ellen tiltakozó uniós állásfoglalásnak megfelelően tiltakozott az ítélet ellen a Vatikán is. A pápai állam szerint Irak még a „szemet szemért, fogat fogért” elv korában él. A muzulmán világban Törökország és Irán üdvözölte a döntést, Líbia és Egyiptom ugyanakkor kiemelte: „a Húszéin által elkövetett megszámlálhatatlan bűnök kisebbek, mint amelyeket a nyugati megszállók elkövettek Irakban”. ■ Cs. E. Az exgerillavezér Ortega kerülhet Nicaragua élére Az első becslések szerint Dániel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front jelöltje győzött az elnökválasztáson Nicaraguában. Az egykori gerillavezér 16 év után visszatérhet a mana- guai államfői palotába. Ehhez csak a voksok 35 százalékára lenne szükség, s Ortega a jelentés szerint több mint 40 százalékot szerzett. Az Egyesült Államokat bíráló szovjetbarát Ortegát egy Washingtonból szervezett és pénzelt felkelés buktatta meg; az évekig tartó belháborúban 30 ezer ember vesztette el az életét. A nicaraguai választások tisztaságára ezúttal több mint 18 ezer megfigyelő ügyelt, köztük Jimmy Carter volt amerikai elnök. ■ K. I. Leginkább az Európai Unió az oka annak, hogy a horvátok egyelőre nem lehetnek a közösség tagjai. Egy holnap kiadandó dokumentum - a kiszivárgott hírek szerint - a bővítés leállítását javasolja. Gyükeri Mercédesz Kiábrándító híreket kaphatnak holnap Brüsszelből a horvátok. Az Európai Bizottság várhatóan közli: Románia és Bulgária január elsejei felvétele után az EU bezárja kapuit. Ezen a másik, jelenleg csatlakozási tárgyalásokat folytató állam, Törökország talán már nem is lepődik meg, hiszen ők az optimisták szerint is csak 2013 után léphetnek be. Zágrábot azonban többször biztatták azzal, hogy gyorsan, akár már a románokkal és a bolgárokkal egy időben, de rosszabb esetben is az évtized vége előtt teljes jogú uniós taggá válhat a volt jugoszláv tagköztársaság. Tavaly tavasszal még úgy tűnt, a legnagyobb akadályt Horvátország előtt az jelenti, hogy még mindig szabadlábon van a háborús bűnök elkövetésével vádolt Ante Gotovina. A rendkívül népszerű tábornok szerepe őszre másodlagossá vált, s féléves csúszás után az EU úgy döntött, mégiscsak megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Gotovinát ráadásul két hónappal később el is fogták, így a zágrábi vezetés joggal érezhette, egyenes úton halad a tagság felé. Kolinda Grabar-Kitarovic külügyminiszter egy hónapja még arról beszélt, 2007 elején felgyorsulhat az integráció folyamata. Sovány vigasz a horvátok számára, hogy a mostani elutasítás sem igazából nekik szól. Inkább arról van szó, hogy az európai közvélemény a 2004-es bővítés és a két alapító tagnál - Hollandiában és Franciaországban - is elutasított, az EU jogkörét szélesítő alkotmánytervezet után kiábrándult az integrációból. Lelassult a jogszabályalkotás, és ANKARA „NYITOTT" ARRA, hogy enyhítse azt a törvényt, amely bünteti az országgal szemben megfogalmazott bírálatokat - közölte a török kormányfő. Recep Tavyip Erdogan azokra a hírekre reagált, amelyek szerint Brüsszel súlyos kifogásokat fogalmaz meg Törökországgal kapcsolatban. LAKOSSÁG: 4,4 millió TERÜLET: 56 594 km2 FEJLETTSÉG: OZ EU-átlag 47 százaléka kormányfő: Ivó Sanader (konzervatív) államfő: Stipe Mesic csökkent a csatlakozók iránti szimpátia is. Pedig Horvátország itt is jól áll: az Eurobarometer legutóbbi felmérése azt mutatta, ők az egyetlenek, akiket az európaiak többsége még szívesen látna a klubban. Míg a megkérdezettek 45 százaléka támogatta a bővítést, a horvátok belépését átlagosan 51 százalékban helyeselték. (Jól jelzi a helyzetet, hogy a az országjelentés hangvételét tükrözte egy Angela Mer- kellel készült interjú is. A német kancellár a csatlakozási tárgyalások megszakításával fenyegette Ankaiát, ha nem tesz eleget a megszabott feltételeknek, s nem nyitja meg légteiét és kikötőit a görög repülők és hajók előtt franciák alkotmányukat egészítették ki egy passzussal, amely szerint a horvátok felvételét követően minden bővítés elfogadását népszavazáshoz kötik majd.) Éppen az EU-val ápolt jó viszony és Horvátország viszonylagos gazdasági fejlettsége magyarázza azt, hogy a csatlakozás elhalasztása nem jelent komoly hátrányt a magyarok számára. Az unió a vízumkényszert már régen megszüntette az országgal szemben, sőt, honfitársaink személyi igazolvánnyal - igaz, csak az új típusú, kártyás okmánnyal - is átléphetik a határt. Magánszemélyek ma is vásárolhatnak ingatlant, más kérdés persze, hogy az ezzel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályok átláthatóbbá válnának az EU-előírások nyomán. így talán elkerülhetők lennének a nyár eleji üdülődózeroláshoz hasonló esetek. További változást hozhatna a vámunió: a tagországok közötti vámmentes kereskedelem nyomán ugyanis csökkenhetnek az árak. Az EU-val kötött stabilizációs és társulási szerződés (SAA) alapján azonban jövő évtől valamennyi ipari és a legtöbb mező- gazdasági termék, élelmiszer már terhek és szigorítások nélkül érkezhet a horvátokhoz. Megrongálták a Petőfi-szobrot a szlovákiai Rimaszombaton ismeretlen elkövetők másodszor is gyalázkodó feliratokkal csúfították el a Petőfi Sándor egykori szálláshelyét jelölő épület falán lévő dombormű márványtábláját. A tettes szlovák nyelven azt sérelmezte, hogy előző falfirkáját eltakarították, ráadásul „buzeránsnak” minősítette a költőt. Megállapodás született a palesztin kormányról A FATAH ÉS A HAMASZ mozgalom között létrejött az egyezség a Palesztin Hatóság kormányáról; a bejelentés szerint a miniszterelnök nem Iszmail Hania, a kabinet jelenlegi vezetője lesz. Romániában folytatódik a szekusbotrány ADRIAN NASTASE és Radu Vasile volt kormányfők és további kilenc ismert politikus nevét tartalmazó listát ajánl a Securitate irattárát vizsgáló bizottság figyelmébe Liviu Turcu, a román kommunista hírszerzés egykori főnöke. Nastase is besúgó volt? Nemcsak az E.0N felel az áramszünetért nem kizárólag az E.ON felelős azért, hogy a hét végén több nyugat-európai országban szünetelt az áramszolgáltatás - közölte a német konszern elnöke. Klaus- Dieter Maubach visszautasította azt is, hogy a nem megfelelő karbantartás okozta a tízmilló európait sújtó áramszünetet. @ további hírek: www.reggel.hu Megszakadhatnak a tárgyalások Törökországgal A pápánál járt Sólyom László Vatikán Könyvritkaságot vitt ajándékba az államfő Sztrájkolnának a vámosok Romániában Több ezer éves börtön a madridi terroristáknak? Magánkihallgatáson fogadta hétfőn Sólyom László köztársasági elnököt XVI. Benedek pápa. A tavaly augusztusban beiktatott államfő bemutatkozó látogatásra érkezett a katolikus egyházfőhöz. A negyedórás beszélgetés tolmács nélkül zajlott a német születésű pápa anyanyelvén. A találkozó után a köztársasági elnök felkereste a néhai II. János Pál sírját a Szent Péter- székesegyházban. Sólyom László egy 18. századi könyvritkaságot vitt ajándékba a pápának. Magyar államfő tavaly júliusban járt legutóbb a Vatikánban: Mádl Ferenc akkori elnök bú- J csúlátogatást tett a katolikus £ egyházfőnél. ■ Cs. E. A magyar elnök (balra) bemutatkozó látogatáson járt XVI. Benedeknél Több mint ezer, a magyar és a bolgár határon dolgozó román vámos készül sztrájkba lépni, mivel Románia és Bulgária uniós csatlakozása után állás nélkül maradhatnak. Florin Savenco szakszervezeti elnök elmondta, a konkrét lépésekről pénteken dönt az állandó bizottság, de nincs kizárva, hogy a téli ünnepek idején, s akár előtte is sztrájkba lépnek. Savenco felháborítónak tartja, hogy míg Magyarország és Bulgária régóta rendezte a csatlakozás után állás nélkül maradó vámosok sorsát, a román hatóságok ezzel nem foglalkoznak. Az érintettek átlagéletkora 50 év körül van, számukra nagy gondot jelent az álláskeresés. ■ T. B. L. Összesen 270 ezer év börtön kiszabását fogja kérni a spanyol ügyészség arra a 29 feltételezett terroristára, akik végrehajtották a 2004-es madridi robbantásokat. A merényletsorozatban 191 ember meghalt, több mint 1200-an megsebesültek. A gyanúsítottak spanyolországi pere februárban kezdődik, és várhatóan fél évig tart. Csak a hét fővádlottra együttesen 40 ezer év börtönt kér az ügyészség. A nyilvánosságra hozott vádiratból kiderül, hogy a terrorista csoport 2001 novembere óta foglalkozott a merénylet gondolatával. Szándékukat később erősítette, hogy Spanyolország részt vállalt Irak megszállásában. A támadásra három nappal a választások előtt került sor, a sokkolt lakosok többsége a győztesnek hitt kormánypárt helyett a beavatkozást ellenző baloldali ellenzékre szavazott. Közben a robbantások értelmi szerzőjét, egy egyiptomi férfit tegnap tíz év börtönre ítélte egy olasz bíróság. Rabéi Oszmán Szájed Ahmedet, vagy „(Mohamedet, az egyiptomit” három hónappal a merénylet után fogták el Milánóban. Összeesküvéssel és nemzetközi terrorizmussal vádolták. ■ M. L. ■ Tízéves börtönre ítélték a robbantások értelmi szerzőjét.