Új Néplap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-31 / 255. szám

ÚJ NÉPLAP - 2006. OKTÓBER 31, KEDD 5 JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 8HMMMMMIMMNINNMMNMNMMNMMNININNMMMMMMNMMMMMIMNIMIMNMNMNMMNIMMNIIMNNMNMNNMNM Jövőre már nem fog kinyitni a jászboldogházi strand? Nagyon úgy fest, hogy a jász­boldogházi önkormányzat jö­vőre már nem tudja kinyitni a helyi strandot. Mint azt Szűcs Lajos polgármestertől megtud­tuk, egyelőre nincs anyagi fe­dezet arra, hogy a szükséges műszaki fejlesztéseket elvé­gezzék. A létesítmény nagymeden­céjében ugyanis egy vízforgató berendezést kellene felszerel­ni a következő szezonig, vala­mint meg kellene újítani a strand környezetyédelmi enge­délyeit is. Nem kevés pénzre volna szükség mindkét feltétel teljesítéséhez. Ahhoz, hogy jö­vőre kinyisson a strand, vagy pénz kellene vagy pedig az, hogy újabb haladékot kapjon az önkormányzat, hogy a strand feltételrendszerét az előírásokhoz igazítsa. pesti kálmánné, Jászberény:- A 31-es és 32-es főutak ta­lálkozásánál, az ADU Áruház melletti csomópontban vagy jelzőlámpát szereltetnék fel vagy egy körforgalmi csomó­pontot építtetnék ki. Valami­lyen megoldást kellene keres­ni, mert délután négy óra kö­rül iszonyatos forgalom halad át ezen a szakaszon. A gyalogosok átkelése ek­kor életveszélyes. Még úgy is, hogy kijelölt gyalogátkelőhely van. Azt az autósok nem ve­szik figyelembe. Komolyan büntetni kellene azokat, akik inkább gyorsítanak, mintsem elengednék az úton átkelni szándékozókat. Ha volna rá pénzem min­denképp szánnék anyagiakat a Jászberényt megkerülő út folytatására. Ebben az esetben a városból ki lehetne vezetni a nagy teherforgalmat. Akkor az előbb említett csomópontban is biztonságosabbá válhatna a közlekedés, a település élete pedig valamivel nyugodtabb volna. leletmentés Kérdéses az elkerülő út folytatásának időpontja Jászberényben talán az egyik legjobban várt be­ruházás az elkerülő út folytatása. A 31-es főút el­kerülő szakaszának első ütemét tavaly átadták, ám azóta nem dolgoznak a munkagépek. Banka Csaba Némi reménysugárt jelentett amikor a napokban megjelen­tek a régészek az elkerülő máso­dik szakaszán. A leletmentő fel­tárás ugyanis a kivitelezői mun­ka előszobájának is tekinthető. A szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársaival talál­koztunk az elkerülő második szakaszának nyomvonalán. Megközelítőleg száz avar kori, tehát mintegy 1300-1400 éves sír feltárása kezdődött a napok­ban. Az ásatást Madaras László régész vezeti. A sírokba Krisz­tus születése után 670 és 720 körül temetkeztek. — Egy kolléganőnk, Stanczik Ilona az 1970-es évek végén, nyolcvanas évek elején terepbe­járások alkalmával egy sor avar kori temetőt, települést írt le a környéken - mondja a régész. - Jómagam pedig nem messze a jászteleki határnál, egy VII­­VIII. század korabeli avar falut, majd egy avar temetőt tártam fel. Az útépítés előtti leletmen­tés kapcsán most egy újabb avar temetőre akadtunk. Az már bebizonyosodott, hogy ko­moly falurendszerrel számolha­tunk ezen a területen. Az itt feltárt leletegyüttest egy­értelműen azonosítani lehet, az úgynevezett Tótipuszta—Igar ré­gészeti kultúrkörhöz tartozik. Az avar koron belül ez egy új népes­séget jelentett a térségben. Vala­mikor 670-Ó80 táján érkeztek a Kárpát-medencébe. A szakembe­rek legnagyobb fájdalma, hogy a meglelt közel száz sír majd mindegyikét kirabolták. Nem mostanában, hanem a temetke­zés után néhány évvel. Akkori­ban nem volt ritka, hogy a jelzett sírokat a halottakkal együtt elte­metett ékszerekért, eszközökért kiásták. Ez egy kisebb, száz­százötven állandó lakót számláló falu temetője lehetett. Vegyes gazdálkodást folytató népesség élhetett itt, ahol egyenlő nagy­ságrendben volt jelen az állatte­nyésztés és a földművelés. De még fontos kiegészítőként meg­található a vadászat is. Madaras László és Kasza Csa­ba régészek vezetésével egy jól összeszokott feltáró csapat dol­gozik együtt. A Kunszentmár­­tonból, Csépáról érkezett mun­kások segítségével várhatóan november végéig folyatódik a feltárás az új szakaszon. Pintér László, a Magyar Közút Kht. területi igazgatóságának vezetője elmondta, az ásatások az előkészítő munka részét ké­pezik. Ahogy korábban a terü­let-kisajátítási eljárások is. A ki­vitelezői munka folytatásáról nincs döntés. Várhatóan a jövő évben döntenek a munkálatok kezdetéről. A területi vezető el­mondta, határozat született ar­ról, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. bonyolítja le az elkerülő út kivitelezői feladatait. Egy-egy elmélet bizonyításában kiemelkedő szerep jut a régészeknek László gyula professzor szerint a finn-ugor nyelvet beszélő Árpád magyarjai előtt volt a Kárpát-medencében olyan nagyszámú népesség, amely már szin­tén a finnugor magyar nyelvet beszélte. Erre azonban a nyelvészeti bizonyíté­kok kétségesek. Az pedig, hogy' a magyar és a Kárpát-medencében feltárt né­pek régészeti emlékei között hasonlóság mutatkozik, önmagában nem jelent tudományos bizonyítékot az azonosságra, a kettős honfoglalás el­méletének bizonyítására. Mindezek ellenére nem szabad ki­mondani, hogy 894-895 előtt nem voltak magyarok a Kár­pát-medencében. Továbbra is feladat ennek felderítése. Kiemelkedő szerep jut majd ebben a régészetnek. írá­sos emlékek felbukkanására ugyanis már csekély az esély -jegyzi meg Madaras László. Madaras László szerint írásos !! emlékek felbuk­kanására kicsi az esély Három pályamunka a park kialakítására A jásztelekiek Baráti Köre kezdeményezésére az 1745- ös jászkun redemptio emlé­két idéző parkot hoznak lét­re a településen. A baráti kör egy pályázatot írt ki, amelynek keretében a park kialakítására tett javaslatai­kat mutathatták be a jelent­kezők. Három pályamunkát adtak be a civil szervezet­hez. Az általuk kiválasztott tervet a következő ülésén ér­tékeli a település képviselő­testülete. A Jász Múzeum raktárát is kialakítanák jánoshida önkormányzata ismét beadta pályázatát a Norvég Finanszírozási Alap­hoz, a helyi'premontrei szer­zetesek által építtetett rend­ház felújítására. Az első kör­ben tartaléklistára került pá­lyamunkával most ismét próbálkoznak. A rendházban szeretnék kialakítani a Jász Múzeum raktárát, illetve egy vallástörténeti kiállítást. Már két évtized telt el az alapítás óta az árokszállásiak Baráti Köre megalakulásának hu­szadik évfordulója kapcsán tartotta éves közgyűlését a hét végén lászárokszálláson. A rendezvényt megelőzően a baráti kör tagjai megemlékez­tek a város első és második világháborúban elesett hősei­ről. Megkoszorúzták a világ­­háborús emlékműveket. Domborművet készítettek az ötvenedik évfordulóra jászladány önkormányzata az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére domborművet készíttetett. Pogány Gábor Benő alkotását a forradalom kitörésének október 23-i emléknapjának előestéjén leplezték le a polgármesteri hivatal falán. Az oldalt írta és szerkesztette: Banka Csaba A fotókat készítette: Sárközi János Új Néplap Jászberényi Szerkesztőség: Jászberény, Szabadság tér 4. Tel.: 57/ 501-710 fax.: 57/ 501-711 bankacs@ujneplap.hu A helyi bevételeket is növelik foglalkoztatás Kidolgozzák a munkaügyi elképzeléseket Az önerő megszerzésére pályáznak Berényben TELEPÜLÉSI OLDALAK November 2. Túrkeve, Jászapáti November 3. Tisza-tó November 4. Szolnok, Jászság November 6. Karcag November 7. Jászberény Jászberényben, a Nagykátai úton üzleti, ipari létesítmény építésére alkalmas, frekventált helyen lévő, kiváló fekvésű 5383 m2-es ÉPÍTÉSI FÖLDTERÜLET t, (8363 hisz.), P valamint Apc belterületén frekventált helyen, részben .felújított, összközműves, 5 szobás, 260 nf-es POLGÁRI HÁZ ELADÓ. Érdeklődni lehet a 32/520-700-as telefonszámon 7-16 óra között. Jánoshida összehangolásával megkezdték egy kistérségi fog­lalkoztatási stratégia kidolgozá­sát. Mint azt a hidai polgármes­tertől Eszes Bélától megtudtuk, három település - Alattyán, Jásztelek, jánoshida - vesz részt a program tervezésében. Az elképzelések kimunkálásá­hoz a Regionális Operatív Prog­ram pályázati támogatását használják fel. Céljaik elérésé­hez összesen huszonöt és fél millió forintot költhetnek az operatív program keretéből. A tervezőmunka szeptember közepén elindult, de eltart egé­szen 2008 márciusáig. Olyan tervezetek kidolgozásához lát­tak hozzá, melyek segítségével a településen működő vállalko­zásoknak lehetősége nyílik fej­lesztéseket végrehajtani, A vál­lalkozások bővülése, termelési eredményeik emelkedése pedig maga után vonja a munkaerőigény növekedését is. A program ma­gában, foglalja fó­rumok, tájékoztató előadások szervezését is. Egy­részt itt megfelelő információ­val látnák el a munkavállalókat az adódó lehetőségekről, más­részt a vállalkozókhoz ajánla­nának munkavállalókat. A förumQk szervezése lehető­séget teremt majd a munka­adók és a munkavállalók köz­vetlen találkozóira is. A részt vevő települések mindegyiké­ben munkavállalói információs irodák nyílnak. Az egyik legfontosabb cél, hogy a térségben megvalósuló fejlesz­tésekbe a helyi vál­lalkozókat is bevon­ják. Mindez nem csak a vállal­kozóknak tesz jót. Egyúttal ugyanis munkahe­lyet is teremt, másrészt pedig növeli az adott település adóbe­vételeit is. A hűtőgépgyári elkerülő út fel­újítását, illetve a város főteré­nek átalakítását reméli Jászbe­rény képviselő-testülete. Az egyenként is milliárdhoz köze­lítő megvalósításához a Regio­nális Operatív Program, illetve a Norvég Finanszírozási Alap kereteit venné igénybe a város. Mindkét pályázatot benyújtot­ták már korábban. A fejlesztések megvalósítása jelentős önkormányzati hozzá- Fe(újítások bruttó költségei (Ft) Hűtőgépgyári út__________800 millió Ebből önkormányzati Önerő 80 millió Főtér felújítás_____970 millió 588 ezer Ebből Onkomn. Önerő 148 millió 588 ezer FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL járulást is igényel. A pályázati önerő a 800 millió forintos út­felújítás esetében 80 millió, a főtér megközelítőleg 970,6 mil­lió forintos felújítására pedig 145 milliót kell a városnak szánnia. A Belügyminisztérium által kiírt EU-önerőalap-támo­­gatás keretében mindkét fej­lesztéshez igénybe vehető a te­lepülési önerő-kiegészítése álla­mi forrásokból. A képviselő-tes­tület úgy döntött, pályázik az ál­lami forrásokra. Az első támo­gatási kérelem esetében az ön­erő hatvan százalékát, 48 millió forintot, a másodiknál negyven százalékát, 58,2 millió forintot szerezheti meg Jászberény. ■ Legfontosabb cél, hogy a fej­lesztésekbe a helyi vállalko­zókat is bevonják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom