Új Néplap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-19 / 246. szám
12 ÚJ NÉPLAP —2006. OKTÓBER 19.. CSÜTÖRTÖK HATVANON T ÜL Mindennapjait sokáig csak az olajipar határozta meg Gyerekkori társai többnyire háziasszonyok lettek - Ősz Árpádné meg olajmérnök. Talány, hogy egy Isten ,háta mögötti kis faluból, Medgyesbodzásról hogyan kerül erre a pályára egy lány. Amikor diáklányként nézte a Battonya határában kitört gázkút égig csapó lángjait, akkor is inkább a kíváncsiság, mintsem a szakmái érdeklődés bujkált benne. A végén mégis a Miskolci Nehézipari Egyetemen kötött ki. Hallgatóként házasodott. Nemcsak ő, hanem férje és a fia is olajmérnök. Összesen harminchét évig dolgozott az olajiparban. — A férjem után „másfél” gyerekkel jöttem Szolnokra — emlékezik. — A felszíni technológiai területre kerültem. Gyakorlatilag az egész Alföld hozzánk tartozott. Ha a kőolajkutatók találtak egy újabb olajmezőt, annak termelésbe állításán kellett munkálkodnunk. A hatósági engedélyeztetésektől a kiviteli tervek egyeztetéséig kezdve sok mindennel járt az. Akkor kezdődött az alföldi olajipar fénykora. Az egyik Olajmezőt a másik után tárták fel. Sok új szakember érkezett Szolnokra, igazi jó kollektíva alakult ki. Egymás segítése természetes volt. Mostanában úgy tűnik, vége az alföldi olajipar fénykorának. Nem hallani újabb olajmezők felfedezéséről. Mintha ez a szakma egy kicsit a háttérbe szorult volna. Valójában ez csak a lát-Ősz Árpádné szat. A háztartások döntő többségében földgázzal tüzelnek, ami köszönhető az olajipar jelenlegi és korábbi dolgozóinak - köztük Ősz Árpádnénak. Akinek a megnyugvást négy unokája, a kikapcsolódást pedig a kerti munka jelenti. ■ Dr. írás Mátyás doktor saját bevallása szerint annak idején egy percig sem gondolkodott azon, hogy milyen szakmát válasszon hivatásának Egy életre szól a hivatása pályafutás Művészetpártoló orvos a szőke folyó partján Dr. írás Mátyás Jászkarajenőn nevelkedett. Ott édesapja több mint negyven éven át körzeti orvos volt. Látta, mit jelentett apjának az, hogy segíteni tudott az embereken. Simon Béla Olyan élmény volt ez számára, ami egész életét meghatározta. Középiskolás korában ezért dr. írás Mátyás fül-orr-gégész, audiológus szakorvos egy percig sem gondolkodott azon, hogy mit válasszon élethivatásul. Az érettségi után a Szegedi Orvostudományi Egyetemre került. — Akkoriban volt egy egyetemi tanárokból álló álláselosztó bizottság - emlékezik. - Az hívott meg a szegedi egyetem belgyógyászati klinikájára. Nem akartam belgyógyász lenni, ezért nem éltem az ajánlattal. Szolnokot választottam, amit nem bántam meg. Kitűnő mesterem volt Hauk főorvos úr személyében, akitől nemcsak a szakmát, hanem emberséget is tanultam. Tulajdonképpen ennek köszönhetem azt, hogy még nem voltam harmincéves akkor, amikor osztályvezető főorvos lettem a MÁV- kórházban. Nagyon szép időszak volt az életemben. Azt hiszem, be tudtam illeszkedni a vasútegészségügybe. Nemzetközi fórumokon tíz éven át képviseltem a vasútegészségügy hallásgondozását és húsz évig, a nyugdíjazásomig voltam a fül-orr-gégész szakma vezetőségi tagja. írás doktor nyugdíjazása - több főorvos társával együtt - a mai „gyakorlat” szerint kurtánfurcsán történt. Nem bánkódik miatta.- A körülmények úgy hozták, hogy a világ legnagyobb hallókészülék-forgalmazó cégének alkalmazottjaként hódolhatok a szakmámnak. Különösen fiatalabb életében aktívan bekapcsolódott szakmája tudományos életébe. Közel Bármikor vonatra szállt bizonyos tárlatokért írás doktorral többször előfordult, hogy este vonatra szállt, majd reggelre Párizsba érkezve a délelőtt folyamán sorban állt a kiállítási csarnok előtt, hogy megnézzen egy-egy páratlan Rodin- vagy más kiállítást. Este pedig a fáradtsággal mit sem törődve indult haza. ilyen útja többször vezetett Bécsbe is. Szerencsére ma már Budapesten is rendeznek felettébb rangos tárlatokat. írás doktor munkásságát korábban szülőfaluja, Jászkarajenő díszpolgári címmel, a megyei közgyűlés kulturális, Szolnok város pedig egészség ügyi díjjal ismerte el száz előadása, publikációja volt abban az időben. Szabadidős elfoglaltságáról így vélekedik:- Kell, hogy legyen az embernek olyan érdeklődése, ami kiragadja a szigorúan vett szakmából. A képzőművészet mindig nagyon közel állt hozzám. A fotózás, mint képalkotás, látásmódfejlesztés hozzásegített ahhoz, hogy eligazodjak a képzőművészet világában. A zenét is közel érzem magúrnTif?/, de a festészet az, amit igazán szeretek. S a test karbantartásáról sem szabad elfeledkezni. Több mint harminc éve naponta leúszom az ezer métert. A festészet megszerettetése érdekében számtalan kiállítást rendezett a MÁV-kórházban.- Ezt a missziót most is magaménak érzem - mondja. - Büszke vagyok arra, hogy a Damjanich Múzeum Baráti Körének elnöke vagyok. Nagyon aktív művészetbaráti egyesületet sikerült létrehoznunk. Elismerték az idősbarát önkormányzatok munkáját A megyei önkormányzat 2006 évi költségvetéséből - pályázati díjként - 200 ezer forintot különített el a települési önkormányzatok kiemelkedő idősbarát tevékenységének elismerésére. Az Idősbarát Önkormányzat címet és a díjat községi kategóriában a Szajoi nyerte. A településen egyebek mellett biztosított a szociális információs szolgáltatás, az étkezés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés. Megfogalmazódott a gondozási központ létrehozása, annak keretében bentlakásos intézmény működtetése. A polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő akadálymentesített. Városi kategóriában Törökszentmiklós nyert. Biztosítják az előírt szociális szolgáltatásokat. Szervezik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítását. Az önkormányzat négy napközi otthont biztosít az idősek számára és huszonnégy lakásból álló nyugdíjasházat működtet. A közintézmények többsége akadálymentesített. A településen idősügyi tanácsnok segíti a nyugdíjasklubokat. ■ Négyszáz résztvevő volt a Ki mit tud?-on A napokban rendezték meg a törökszentmiklósi művelődési központban a megyei nyugdíjasok Ki mit tud? vetélkedőjét. A program a hagyományoknak megfelelően most is népes vendégsereget vonzott. Mintegy négyszázan vettek részt a vetélkedőn. Tizenhét versmondó nevezett be, míg szólistaként, jelenetekben, hagyományőrző csoportokban is sokan léptek fel, nagy tetszést aratva. Mindez azt bizonyította, hogy a nyugdíjasok széles rétegében hódít az amatőr műkedvelő művészeti mozgalom. ■ AZ OLDALT ÍRTA: SIMON BÉLA FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS A belváros jól ismert cipésze portré Hetven év fölött sem hagy fel a szakmájával A szolnoki belváros közismert cipésze Nagy Ákos. S nemcsak azért, mert kihalófélben vannak e hajdan igen népes szakma képviselői, hanem azért is, mert mestere annak, amit csinál. Olyan munkát is elvállal, amire máshol nem vállalkoznak. Ismeri a cipőjavítás minden szakmai fogását Már az inasévek is erre szorították. Még 1947-ben kezdte pályáját Fegyverneken, ahol akkor húsz cipész volt, most meg egy sincs. Segédlevelet csak akkor kaphatott, ha olyan mintadarabot tett az idős mesterekből álló bizottság elé, amiben nem lehetett kifogást találni. Jeles eredménnyel végzett. Az anyagot a mestere adta, az volt a jutalom. A tanításért fizetnie kellett a mesternek és részt kellett vennie a házimunkában is. S ráadásul micsoda idők jártak akkoriban!-A háború befejezése után élelmiszert vittünk pesti rokonainknak - emlékezik vissza. - Gyalog mentünk. Két napig tartott az út. Mintha sorsának jelképe lenne az a kínkeserves pesti út Dolgozott a főváros egyik híres belvárosi műhelyében, majd annak megszüntetése után segédmunkás lett egy építkezésen. MegpróbálkoMunkában az idős ember zott a katonasággal is. A tiszti iskola elvégzése után az egyik alakulat hadtápparancsnoka lett. Ott sem járt szerencsével, megszűnt az alakulata. A sors fintoraként zöldségkereskedésben lett üzletvezető-helyettes. A szíve azonban visszahúzta a cipészszakmához. — Pécsen maszekségbe vágtam - meséli.—Segédeket alkalmaztam, s még kirakatrendezőm is volt Jól ment az üzlet, de a hatóságok nem tűrték. Szorítottak, hogy adjam át az üzletet a szövetkezetnek. A végén nem volt más választásom. A szövetkezet üzletvezetője lettem a saját boltomban. Ott maradhattam havi 1200 forintért. A végén a rokonság miatt költöztem t Szolnokra. Sokszor gondolom, hogy hetvenen túl abba kellene már hagyni a munkát, de nem az a típus vagyok, aki leül a tévé elé és nem csinál semmit. ■ Rékasiak sikere Gyimesben fesztivál Még a japán tévés is elámult a bemutatón A rékasiak a gyimesközéploki színpadon is remek produkciót mutattak be a fesztivál látogatóinak A zagyvarékasi Kékibolya amatőr művészeti együttes tagjait régi barátság fűzi az erdélyi Gyimesközéplok lakóihoz. A rékasiak két évvel ezelőtt vettek először részt a Gyimesközéplokon rendezett csángófesztiválon. Idén a rékasiak ének- és táncszámaikkal ismét nagy sikert értek el a csángófesztiválon. A fellépésükig közömbösen szemlélődő egyik japán tévés a rékasiak színre lépésekor azonnal rohant kamerájához. Majd az iránt érdeklődött, hol van az a falu, ahol ilyen szépen énekelnek, táncolnak az idősebbek. A rékasiak hazafelé vezető útján élményeiket fokozta a Gyergyói-havasokat, a Békás-szorost, Illetve a Gyilkos-tó környékét érintő, feledhetetlen, szavakkal ki nem fejezhető, látványokban gazdag kitérőjük. Hazatérésük után Biharnagybajomba, majd Debrecenbe hívták őket fellépésre. ■
