Új Néplap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-10 / 238. szám

MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2006. OKTÓBER 10., KEDD I—ü IMM MIWIM« M 3 HMM! M WWMÉÍ 89$ POSTÁNKBÓL Felháborító az emelés A nyugdíjkorhatár megemelé­séről szóló hírek felháborítot­tak. Ki szeretné ezt? Éltek-e vajon vidéken, végeztek-e nap mint nap fizikai munkát azok, akik ezt kitalálták? Az ott élők nemcsak a napi 8-10 órát dol­gozzák végig a munkahelyen. Ha hazamennek még ott a kertművelés és az állatok gon­dozása ahhoz, hogy meg tud­janak élni. Nem beszélve ar­ról, hogy még gyermeket is kell nevelni, vezetni kell a háztartást, s ha beteg a szülő, róla is muszáj gondoskodni. Sok területen kell hosszú éve­ken át helyt állni. A nőknél az 55, a férfiaknál a 60 éves nyugdíjazási korhatárt kelle­ne visszaállítani. Molnár Istvánná, Abádszalók LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE 5001 SZOLNOK, PE 105. Átcsoportosítást kértek a karcagi kórházban A karcagi Kátai Gábor Kórház kapacitáslekötés-módosítást igényelt az egészségbiztosítótól. Az intézmény vezetése az egészégügyi szakellátásra vo­natkozó kapacitás-lekötés mó­dosítását kérte a fenntartó ön­­kormányzattól. A város hozzájá­rult: az intézményben a tizenöt óra urológia-, andrológia- szak­orvosi órából ötöt átcsoportosít­sanak a diabetológiai szakorvo­si órára. Támogatták, hogy az ötven óra normatíván belüli re­umatológiai és fizioterápai szak­orvosi órából is húszat műkö­désre átadjon a kórház az Ortho­­vis Kft. részére. A 21 fertőző ágy hat osztályra való átcsoportosí­tását is támogatták. A kérelmet benyújtották a megyei egészség­­biztosítóhoz. ■ D. E. kunhegyes. A város képviselő­testülete ma 14 órától tartja alakuló ülését a városháza nagy tanácskozótermében. ■ M. J. Igazoltatáskor mihez van jogunk? rendőrség Évente mintegy kétmillió esetben kérik, hogy azonosítsuk magunkat Egyesek sérelmezik, má­sok elfogadják a rendőr­ségi igazoltatások mód­szerét. Egy felmérés sze­rint ráadásul Magyaror­szágon magas az ilyen in­tézkedések száma. Mészáros Géza- Egy fiatal rendőr igazolta­tott, mert nem vettem észre, hogy rossz helyen parkoltam — panaszolt el egy hatósági intéz­kedést Cs. Mátyás. - Természe­tesen elismertem a szabálysér­tést, és a helyszíni bírságot is rendeztem. Az igazoltatás mód­ja azonban elég sértő volt. Az egyenruhás suhanc egyértelmű­en úgy lépett fel, hogy majd most megmutatom neked öreg! Tulaj­donképpen visszaélt a hatalmá­val. Nekem rossz véleményem van a rendőrökről - tette hozzá. S.néZ. Katalin szerint ugyan­akkor megértőek a rendőreink.- Engem bármikor megállíta­nak, udvariasan, tisztelettudóan végzik munkájukat. Én még nem tapasztaltam, hogy meg­bántottak volna egy „mezítlá­bas” igazoltatás során — mesélte tapasztalatait a hölgy. B. Róbert fiatal kora ellenére egy minőségi autóval közleke­dik. Az egyik este - elmondása szerint — majdnem megver­ték egy igazoltatás alatt.- Ketten voltak. Végigmérték a kocsit, és meg­jegyzéseket tettek arra, hogy mi­ből telik rá. Ez nyilvánvalóan az én családi magánügyem, semmi közük hozzá! Amikor pedig meg­kérdeztem a nevüket, válasz he­lyett a kocsira fektettek, s kőke­ményen megmotoztak. Persze semmit nem találtak, de azért a lejárt szavatosságú elsősegély­­csomag miatt megbüntettek — állította a fiatalember. Magyarországon becslések szerint kétmillió igazoltatást vé­geznek a rendőrök. Vagyis min­den ötödik állampolgárt évente megállítanak, s önmaga igazolá­sára kötelezik.- Ez a szám európai összeha­sonlításban is szükségtelenül magas. Ennek az az oka, hogy a rendőrségi törvény igazoltatás­­'ra vonatkozó paragrafusai rend­kívül tág keretet adnak a törvény A jogszabály egyértelműen meghatározza az igazoltatás módját. A rendőrnek és az állampolgárnak is megvannak a maga jogai. Felvételünk illusztráció. Bárkit bárhol megállíthat a hatóság iga­zoltatásra. értelmezőinek. Magyarán szinte bárkit bárhol megállíthat a ható­ság igazoltatásra - foglalta ösz­­sze a helyzetet Föl­des Ádám, a Társa­ság a Szabadságjog­okért adatvédelmi programvezetője. Úgy vélte, az igazol­tatás olyan, alapjogainkat korlá­tozó intézkedés, amely jogse­gélyszolgálatuk tapasztalatai és ismert felméréseik tanúsága szerint feleslegesen korlátozza személyes jogainkat.- A rendőri munka hatéko­nyabbá tételéhez szükséges ala­pok megteremtéséhez fel kell hagyni a milliós tételben lefoly­tatott igazoltatások honi gyakor­latával. Ez amúgy is méltatlan egy jogállami rendőrséghez. Csak valóban indokolt esetben, gyanú esetén szabadna az állam­polgárt mozgásszabadságában korlátozni és névtelenségének feladására kötelezni - mondta Földes Ádám. A jogszabály egyébként egy­értelműen meghatározza az iga­zoltatás módját. A rendőr felada­ta során igazoltathatja azt, aki­nek a személyazonosságát meg kell állapítania - áll a rendőrsé­gi törvény huszonkilencedik pa­ragrafusában. A rendőr tehát utcán, szórako­zóhelyen, nyilvános intézmé­nyekben bárkit kötelezhet sze­mélyazonosságának felfedésére. Ez azonban csak addig tarthat, amíg megállapítják személyazo­nosságát, vagy ki nem derül, hogy esetleg nem körözik-e. Ön­magunk igazolása kötelező, el­lenkező esetben bekísérhet a rendőr az őrsre. Személyazonos­ságunk bizonyítására elfogad­ható az útlevél, a személyi iga­zolvány vagy akár egy új (plasz­tikkártya) jogosítvány is. Az in­tézkedés után az állampolgár­nak joga van megtudni az iga­zoltatás okát, kivéve, ha az ve­szélyezteti a közbiztonságot. Amennyiben az eljárás során bármilyen panasz merül fel, a feltartóztatott jogában áll meg­tudni a rendőr nevét és szolgá­lati helyét, aki azt köteles közöl­ni a polgárral. Panasszal nyolc napon bejül lehet élni az intéz­kedő járőr ellen. A ruhát és a járművet is átvizsgálhatják a polgárok ellenőrzésének bevett esete a ruházat, cso­mag és jármű átvizsgálása. A rendőrnek erre is joga van, ha a személyazonosság megállapításához szüksé­gesnek tartja, vagy ha bűncselekmény, szabálysértés gyanúja merül fel. Ám hallani olyan történetekről, amelyekben a szabályosan közlekedő gyalogost vagy sofőrt állítják meg, csomagterének bemutatá­sára vagy zsebeinek kiürítésre kötelezve. A ruhá­zatátvizsgálás nem azonos a motozással. Csak azt nézhetik meg, hogy mi van a zsebekben. A ruházatot csak alapos gyanú esetén vizsgál­hatják át. A motozás a büntetőeljárási tör­vény hatálya alá esik, és csak akkor al­kalmazható, ha elkobozható tárgy vagy bizonyíték van az igazoltatódnál. Az autó átvizsgálása pedig nem jelenti azt, hogy' töviről hegyire átnézhetik a kocsit, pusztán a csomagtartóba és az utastérbe tekinthetnek be. Répa az Úton. Törökszentmiklós főutcáját beborította a cukorrépa tegnap reggel egy közel háromszáz méteres szakaszon. A növények egy teherautó­ról szóródtak le, miután tisztázatlan okok miatt kinyílt annak hátsó „fala”. Amikor sűrű füst lebeg az utca felett égetés Sokan így szabadulnak meg a kellemetlen kerti hulladékoktól — Mióta bejött a kerti hulladé­kok kérdése így ősz elején, min­den szomszédomban égetnek valamit esténként - mondta Kecskésné Ilona. Az unokáját sem meri már kiengedni az utcá­ra sétálni, mert néha olyan tö­mény a füst. A levegő védelmének általá­nos szabályairól egy 2001-es kormányrendelet szól. Az ebben megfogalmazottak a mérvadók abban az esetben, ha a helyi ön­­kormányzat nem határoz más­ként. Az említett rendelet általá­nos szabályokat és tilalmat fo­galmaz meg. Eszerint a háztar­tásban keletkező papír és veszé­lyesnek nem minősülő fahulla­dék égetése külön engedély nél­kül elvégezhető. Közút, vasút, árok mentén és ennek 100 mé­teres körzetében, valamint lábon álló növényzetet, tarlót tilos éget­ni. Ide sorolható még az erdei vá­gástér fahulladékának égetése, illetve az egyéb nyílt téri égeté­sek is. E rendeletet az 1995. évi, a környezet védelméről szóló tör­vény bírálhatja felül. Az az ön­­kormányzatok hatáskörébe utal­ja a kerti hulladékok égetésére vonatkozó, helyi sajátosságok­nak megfelelő szabályozást. En­nek köszönhetően az önkor­mányzatok engedélyezhetik bi­zonyos megkötések mellett a kerti hulladék égetését. Ez egyébként általában a kistelepü­léseken és a főváros kertvárosi részein jellemző. A lehetőséggel élve a szolnoki önkormányzat is rendeletet hozott.- Eszerint csak a fertőzött ker­ti hulladék égetését engedélye­zik október 15. és március 15. között, persze jegyzői jóváha­gyással - közölte Tábor Pétemé, a városüzemeltetési osztály ve­zető főtanácsosa. — Mikor kiké­rik az engedélyt az égetésre, csa­tolni kell a kérelem mellé a nö­vény és talajvédelmi szolgálat igazolását arról, hogy valóban fertőzött a kerti hulladék. így jo­gos az égetés is. ■ Bozsó Anikó Inkább a komposztálást kellene választani szendrei csaba, a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőség műszaki igazgatóhelyedese lapunk érdeklődésére elmond­ta, az égetendő hulladék tartalmazhat olyan anyagokat, melyek nem égnek el. Többek közöd permetezőszerek maradékait is. Ezek visszamaradnak az égést követően, tovább veszélyeztetve az egészségünket Égetés helyed inkább a komposztálást kellene vá­lasztani, amit a kiskertekben nem sűrűn alkalmaznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom