Új Néplap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-07 / 210. szám
4 2006. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR ÍSÜ&Siffi ÜÜ3ÜI8 jjggüggüg i $$@$3§88$gjS&B§$/"^ jggS^gggí jgjggj■■•'■ jgjjgjjg ■■ g % , ílifjipf 8888 g| ggj r ',>&* + A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETI PRIMA PRIMISSIMA-DÍ J JELÖLTJEI A pedagóguspályának szentelte életét príma primissima Papp Alice törekedett arra, hogy önálló gondolkodásra nevelje tanítványait Papp Alice szembetegsége ellenére sem adta fel, hogy pedagógus legyen. Egykori tanítványai mindig tisztelettel beszélnek róla, hiszen elsajátíttatta velük a gondolkodás képességét. Szavazólap A 2006-os Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi Prima Primissima-díj jelöltjei Magyar irodalom ■o BISTEY ANORÁS Magyar színház- és filmművészet SEBESTYÉN ÉVA ic ; Magyar képzőművészet p GYŐRFI SÁNDOR Magyartudomány p DR. TÓTH ALBERT Magyar oktatás és köznevelés D PAPP ALICE Magyar építészet és építőművészet MÉSZÁROS JÁNOS CJ Magyar írott sajtó i rp D. SZABÓ MIKLÓS Magyar elektronikus sajtó ikpp LENGYEL BOLDIZSÁR isCJ Magyar népművészet és közművelődés SZŰCS IMRE v—^ Magyar zeneművészet lilfp BÁLI JÓZSEF- \J Közreműködését, szavazatát köszöni a VOSZ megyei elnöksége! Papp Alice magyar-német szakos középiskolai tanárnő 1959-től nyugdíjazásáig (1990) a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban tanított. Munkatársunktól Az oktatásban eltöltött évtizedek eredményeként 2001-ben vette át aranydiplomáját. Papp Alice másodikos elemistaként tudta, hogy pedagógus lesz. A tanárnő 1919-ben bár Kővágóörsön született, de szüleivel Szatmárnémetiben élt. Az első világháború után a trianoni döntések következtében családjával Magyarországra menekült. Édesapja Mezőtúron kapott tanári állást a Teleki Blanka gimnáziumban, Papp Alice itt kezdte meg a középiskolát. 1937-ben a kitűnő tanuló diákot felvették a Pázmány Péter Tudományegyetemre.- Folyton tanultam, éppen a tanulás öröméért. Ám korán kiderült, a szemem beteg. Az or- | vos javasolta, 24 éves koromig | ne erőltessem. A szüleim ezért % nem engedték, hogy tovább ta- | nuljak. Azt az érzést nem kívá- £ nőm senkinek, de nem mondtam le róla, hogy tanuljak, taníthassak. Végül 1950-ben a debreceni egyetemen megszereztem a diplomát, német-magyar szakos tanárként. Kezdő tanárként Nyíregyházán a gimnáziumban kapott állást. Többször kérvényezte, engedjék el Szolnokra, de erre csak 1959-ben kapott engedélyt. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban magyart, majd német nyelvet oktatott. Tizenöt évig a Szolnoki Főiskolán óraadó tanárként németet és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán irodalmat tanított. Húsz évig egyetemi előkészítőt vezetett. — Mindig szem előtt tartottam, hogy tanítványaimból embert neveljek. A14-18 év közötti időszak a legveszedelmesebb kor. Különleges szeretet és odafigyelés kell a fiataloknak. Ezért ez a pálya teljes embert kíván. A gyerekekhez idő kell, egy igazi pedagógus nem napi öt órát dolgozik, hiszen gyakran tanítványaim kérésére este 8-ig tartottam irodalmi szakköröket. Önképzőköröket, irodalmi színpadot, szavalóversenyeket, vasárnaponként klubdélutánokat szervezett. Diákújságot szerkesztett a fiataloknak, ahol némcsak megismerték a magyar irodalom nevezetes alakjait, hanem a diákok el is mondhatták véleményüket. - Az önálló gondolkodás mindennél fontosabb — hangsúlyozta a tanárnő. — Imádtam, ha vitatkoztak velem, mert az azt jelentette számomra, hogy a gyerek gondolkodik. Papp Alice nem tartozik a lázadó emberek közé, de mindig kiállt az elvei mellett.- Gyakran a magam útját jártam, előfordult, hogy nem értettem egyet az oktatási rendszerrel. Hiába tiltották, hogy Kosztolányit, Madáchot tanítsunk. Amit az irodalomban fontosnak tartottam, azt át is adtam. Olyan szemléltetőeszközöket készítettem, amivel a diákok könnyebben megtanulták a tantárgyat. Büszke is vagyok arra, hogy sok tanítványom nyert országos versenyeket. Nemrég tudták csak orvosolni a belvízkárokat Aláírásgyűjtést is kezdtek a belvárosi építés ellen elvetették Tartottak a lakók a nagy zajtól, a lármától, s féltették a környéken a zöld területet is A megye sok települése megsínylette a nagy ár- és belvizet Szinte minden érintett városban és községben komoly károkat okozott a természet Azok felszámolásával még sok helyen csak mostanában végeztek. A kedvezőtlen folyamatok hatása alól a kistelepülés, Hunyadfalva sem tudta kivonni magát, tudtuk meg a község polgármesterétől. Mint Vékonyáé Házi Eszter elmondta, a belvíz legutóbb alaposan megkeserítette az itt élők mindennapjait. Szerencsére azért nem maradtak egyedül a bajban. A károk kijavítására az államtól, a vis maior alaptól nyertek támogatást, így el tudták végezni a legfontosabb munkálatokat Nemrég sikerült kijavítani az utakban keletkezett hibákat Az elnyert támogatás erejéig a Rákóczi és a Kossuth utakon tudták eltüntetni a komolyabb károsodás nyomait. Persze a belvíz miatt keletkezett problémáknak egyéb hatásai is voltak. Anyagilag legalábbis mindenféleképp. Hiszen mint a polgármester elmondta, nem csupán a konkrétan a belvíz miatt előállt gondokat kellett orvosolniuk, hanem annak járulékos költségeit is fedezniük kellett. Ki kellett fizetniük ugyanis az egyéb összegeket is, mint amilyeneket például az annak idején szükségessé vált szivattyúzás kiadásai jelentettek. ■ Molnár G. Attila A lakók fülébe jutott, hogy Szolnok belvárosában valaki fallabdapályát készül építeni. D. Szabó Miklós A városközpontok, lakótelepek tízemeletes betonóriásai között üde színfoltként zöldellnek a kisebb-nagyobb parkok, facsoportok, bokrok. Szükség is van rájuk, hiszen a lakótelepekre is érvényes: a beton idővel betonba ér, és ha lassan is, de sok helyen kopnak, fogyatkoznak a zöld területek. A piachoz nem messze Szolnokon, a Móra Ferenc út 11. és az Ady Endre út 5. szám körül híre ment, hogy valaki vagy valakik fallabdapályát építenének egy füves térségre. Természetesen a hozzá tartozó kisebb-nagyobb, szaknyelven fogalmazva: kiszolgálóhelyiségekkel. Erre az ott élők között kitört a népharag. Aláírásgyűjtés is kezdődött az építkezés ellen. A kezdeményezést Szilágyi Lajosáé nyugdíjas fogta össze.- Állítólag az orvosi ügyeleti épület meg a bölcsőde környékére kerülne a létesítmény. így ez a kis zöld terület, ami most van, még tovább zsugorodna. Nem beszélve arról, hogy ehhez parkoló is tartozna, szóval lakószomszédunk lenne a zaj, a lárma. Márpedig abból van így is épp elég, nem kérünk még többet.- Hányán írták alá a tiltakozást az itt élők közül?- Eddig százharmincöten. Közéjük tartozik P. Sándor is, aki három műszakban keresi a kenyeret.- Szerintem nem is a pálya lenne zajos, hanem a hozzá tartozó létesítmények. Suttogták azt is, büfé meg parkoló is épülne. Márpedig ahol sok a kocsi, onnan kiszorul a csend, elvégre ezek indulnak, érkeznek, dudálnak, zúg a motor, szól a járművekből a zene - szóval az ilyesmi aligha segíti a nyugodt pihenést. Furcsa ez tőlem, aki húsz évig aktívan sportoltam. De nem is a mozgás ellen vagyok, hanem az ellen, hogy újra elvegyenek egy területet abból a kevésből, ahol még fű zöldell, virul. Zárt ülésen utasították el az aláírásokat továbbították a szolnoki városházára. Itt a jegyző asszonytól megtudtuk, hogy minderről zárt ülésen döntöttek. Hogy miképpen, arról dr. Szegedi Károly területi képviselőt kérdeztük meg.- Hogy röviden és lényegre törően válaszoljak, elutasítottuk a vállalkozó kérelmét. Nem adtuk el a területet. lg}’ nem épül, épülhet a parkba semmiféle pálya. Azon okok miatt, hogy nem kívánjuk az ott élők életkörülményeit rontani, így elvenni a zöld területből. Enynyi. Ez így megfelelő? Szerintem igen, és valószínű így vannak ezzel az ott lakók is. Ez lenne az a zöld terület, ahová építenének - mutatja Szilágyiné. Rengeteg lakó tiltakozott az elképzelés ellen. Az íveket Szilágyiné gyűjtötte össze, és adta át a jegyző asszonynak.
