Új Néplap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-29 / 229. szám

Szakmailag segítik a településeket együttműködés A legkisebbek is A megyei önkormányzat az elmúlt időszakban szo­ros, élő kapcsolatot épí­tett ki Jász-Nagykun-Szol­­nok településeinek ön­­kormányzataival, mely­nek során szakmai segít­séget nyújtanak a helyi szervezeteknek. Hanga Valéria Az együttműködés eredményei­ről Tokár Istvánt a megyei köz­gyűlés elnökét kérdeztük.- Ön a megyei közgyűlés elnöke­ként kezdetektől fontosnak tartot­ta, hogy jó kapcsolatot építsenek ki a helyi önkormányzatokkal. Miért? — Valóban úgy gondoltam, s ma is az a véleményem, hogy a gazdasági, szociális, infrastruk­turális területeken a kötelező és önként vállalt feladatainkat, el­képzeléseinket, az érdekeink érvényesítését, amelyek az itt élők jobbulását szolgálják, csak a településekkel közösen, együtt munkálkodva tudjuk megvalósítani. Éppen ezért a 2002—2006-os időszak legna­gyobb változásának azt tartom, hogy a régiónkon belül Jász-Nagy­­kun-Szolnok megye érdekérvényesítése jelentősen megnö­vekedett. Szemben az előző időszakkal, amikor „lejtett a pá­lya” Hajdú-Bihar megye javára, és szinte minden fejlesztést a régió elnöksége oda szavazott meg. 2002-2006 között a lakos­ságarányos fejlesztési források megyénkbe kerültek. Ebből kö­vetkezett, hogy Jász-Nagykun- Szolnok valamennyi települése az elmúlt négy év alatt több pá­lyázaton is sikeresen szerepelt. Megyénkben nincs olyan tele­pülés ahol legalább két-három fejlesztés, regionális, vagy me­gyei forrásból meg ne valósult volna. Még a legkisebbek is si­keresen pályáztak az érdekér­vényesítésnek köszönhetően. A megyei képviselők, akik a regi­onális fejlesztési tanácsban képviselik megyénket, képesek voltak más megyék küldötteivel elfogadtatni, hogy a források el­osztása arányosan történjen. A munkánk kezdetekor elhatároz­tuk, s meg is valósítottuk, hogy a megyei önkormányzat tiszt­ségviselői közvetlen kapcsola­tot alakítsanak ki a települések polgármestereivel és önkor­mányzataival. Ezt személyes lá­togatásokkal oldottuk meg. Kö­tetlen beszélgetések formájá­ban, üléseiken való részvétek­kel győződtünk meg gondjaik­ról. Arról, milyen feladatokat látnak el, mi okoz nehézsé­get számukra. Helyi, régiós, uniós pályázati lehetőségek­re hívtuk fel figyelmüket, ajánlottuk fel minden terü­leten a megyei önkormány­zat hivatalának szakmai se­­gítségét, mellyel éltek is a tele­pülések vezetői. — Mely területeken nyújtottak konkrét segítséget? — Például az önkormányzati ciklusban meghatározó volt az európai uniós tagságra való fel­készülés. Az uniós alapok igénybevételének segítése és a 2007—2013-as tervezési idő­szak megalapozása. Ezt a célt szolgálta a megyei területfej­lesztési, területrendezési, tu­risztikai és környezetvédelmi jellegű koncepciók, programok és tervek kidolgozása. Ezek végrehajtását célozták meg az ivóvízminőség-javí­tásra, a szennyvíz­­kezelésre, a hulla­dékgazdálkodás fejlesztésére és az állati hullák gyűjté­sére vonatkozó, a megyei önkor­mányzat finanszírozásával ki­alakított konkrét tervek. Ezek alapján a települések pályázato­kat nyújthatnak be az adott probléma megoldására. A köz­lekedésfejlesztésben alapvető­en koordinatív szerepet vállal­hat a megyei önkormányzat a fejlesztési elképzelések össze­hangolásával és a megvalósítás ösztönzésén keresztül. A 4-es és a 405-ös számú főutak M5-ös és Szolnok közötti szakasza fel­újításának előbbre hozatala pél­dául egyértelműen a megyei fellépés eredménye volt, amit a 2004 novemberében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szolnoki látogatásakor értünk el. 2004- ben a településekkel és a kistér­ségekkel együtt kezdődött meg a 2007-2013-as európai uniós tervezési időszak előkészítése. Ennek eredményeként készült el 2005-ben a megújított me­Az elmúlt négy év alatt megyénk települései több pályázaton eredményesen szerepeltek. A Góiyafészek Otthon Fejlesztési Központot Tokár István adta át gyei területfejlesztési koncep­ció és 200ó-ban az új megyei te­rületfejlesztési stratégiai prog­ram. 2006-tól lehetőség nyílt a „Települési Környezetért” cím elnyerésére, ezt először Berek­fürdő és Tiszasas' érdemelte ki.- Bővítette-e a megyei önkor­mányzat a települések felé szol­gáltatásait? — Új szolgáltatás, hogy szociá­lis ellátást nyújtunk a tiszakürti otthonunkban olyan emberek­nek, akik súlyosan mozgássérül­tek. A Művelődési és Népjóléti Iroda települési kapcsolatai több szakmai szálon, önként vállalt feladatként is futnak. A közokta­tás területén ugyancsak részben kötelező, részben önként vállalt feladatunk a megyei közgyűlés által elfogadott közoktatás-mű­ködtetési és -fejlesztési tervben foglaltakat a települési önkor­mányzatokkal összehangoltan ellátni. Ennek keretében az alap­fokú, középfokú oktatásban, is­kolarendszerű szakképzések­ben működünk együtt. Például a települési önkormányzatok, mint az iskolák fenntartói, ha az iskoláik szerkezetében módosí­tásokat kívánnak végrehajtani, erről véleményt kérnek a me­gyei közgyűlés elnökétől, amit szakmailag előkészítünk. Kis­térségi társulások keretében megjelent a pedagógiai szak­­szolgálatok elemeinek felvállalá­sa. Szolgáltatások nyújtása, il­letve vásárlása a gyógytestne­­velés, logopédia, nevelési ta­nácsadás területén, melyek ma már a kistérségi társulá­sok feladataivá váltak. A szakképzés megyei koordi­nációját végezzük a települé­sekkel, kistérségekkel közö­sen. Az önkormányzatok na­gyobb részének, mintegy 45 te­lepülésnek szociális fejlesztési koncepciót véleményeztünk. Címzett szakmai támogatások­kal kapcsolatos pályázatokban szakmai anyagok készítésében vállalunk részt. Az egészségügy­ben a kórházfenntartó városok­kal működünk együtt. Lényeges az európai integráció­ban, a nemzetközi kapcsolatok­ban az európai uniós pályázatok készítése. Mindezek megvalósí­tásában, a települések, intézmé­nyek, kulturális egyesületek, ci­vil szervezetek és külföldi part­nerkapcsolataik együttműködési megállapodásának létrehozásá­ban működtünk közre az elmúlt időszakban. Ezek sokszor közös projektek létrehozását eredmé­nyezték. Pályázatok írásához konkrét felkészítő programokat szerveztünk részben itt nálunk, részben külföldön, amelyekben érintettek voltak a települési ön­­kormányzatok, a megyei intéz­mények szakemberei. Saját ma­gunk is pályáztunk köztisztvise­lők szakmai tapasztalatcseréjére. Támogatásunkkal évente 250 fia­tal jutott ki külföldre, idegen nyelvi nyári egyetemeken, kör­nyezetvédelmi táborokban, építő­táborokban vettek részt. Tanárok számára is biztosítottunk tovább­képzési lehetőségeket. A megyei önkormányzat a települések nemzetközi kapcsolatainak kiala­kításához nemzetközi támogatási pályázati pénzalapot hozott létre, amelyet a települések eredmé­nyesen használtak fel kapcsolata­ik építésében. sikeresen pályáztak az elmúlt ciklusban Megújultak a szociális és turisztikai intézmények Jelentős beruházások fejeződtek be a megyei önkormányzat intézményeiben Tiszakürt a konfe­renciaturizmus paradicsoma a lász-Nagykun-Szolnok Megyei Ön­­kormányzat Tiszakürti Arborétu­mának új fogadóépületével. Multi­médiás oktatóteremmel és kiállító­­hellyel készült, amely a kert törté­nelmét, különlegességeit bemuta­tó kiállításoknak ad otthont. Ünne­pélyes keretek között Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke adta át. A kivitelezés 2005. őszén kezdő­dött, és egy év alatt fejeződött be. A beruházás 213.669.000 forintból valósult meg a 2004. évi Regioná­lis Fejlesztési Operatív Program si­keres pályázatának köszönhetően. Befejeződött Szolnokon A GYIVIBEN a különleges gyermek­­otthon kialakítása. Az egészséges kicsik ellátása a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet feladatába került. A most átadott 8 férőhelyes Külön­leges Gyermekotthon kialakítása a megyei önkormányzati támoga­tás mellett, az Ifjúsági, Család­ügyi, Szociális és Esélyegyenlősé­gi Minisztérium meghívásos pá­lyázatán nyert összegből valósult meg összesen 7.740.354 forintól. A különleges gyermekotthont Tokajiné Demecs Katalin adta át A karcagi Gólyafészek Otthon 170 férőhelyen biztosítja értelmi fo­gyatékos gyermekek és fiatal felnőt­tek ellátását 157 főt látnak itt el, ti­zenhármán külső lakóotthonban él­nek. A mostani lteruházás során — amely összesen 80 millió forintba került - a fejlesztő központ megépí­tése mellett korszerűsítették az épületet E beruházás 80 millió fo­rintos összköltségéből 56 milliót az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács biztosított A megyei önkor­mányzat 12 millió forint saját erőt vállalt a pályázati támogatás mel­lett A jó együttműködést jelzi, hogy a saját erőhöz a tulajdonos karcagi önkormányzat is hozzájárult 12 millió forinttal. Hosszú idő után valósult meg a főiskolai integráció felsőoktatás Megyei önkormányzati kezdeményezésre egyesült a szolnoki és mezőtúri intézmény- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat vezetése az elmúlt 4 év alatt kiemelten kezelte a megye felsőoktatásának helyzetét A me­gye érdekeinek szem előtt tartásá­val úgy ítéltük meg, hogy az intéz­mények jövője akkor lesz sikeres, ha közöttük hosszú távú együttmű­ködés, esetlegesen integráció való­sul meg - mondta el érdeklődé­sünkre Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke.- Kiemelten fontosnak tartottuk ezt az együttműködést a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakban meg­nyíló források jobb kihasználása céljából is. Ez az időszak alapvető­en meghatározza a felsőoktatási in­tézmények jövőjét Ezért is von­tuk be a főiskolát a Megyei Terület­­fejlesztési Stratégiai Program ké­szítésébe. A Szolnoki Főiskola Jász-Nagy­kun-Szolnok megye egyetlen önálló felsőoktatási intézménye, amely az Észak-Alföldi régió meghatározó je­lentőségű főiskolája. A megyei vezetés úgy ítélte meg, hogy a Szolnoki Főiskola jö­vője megalapozottabban biztosít­ható, ha több lábon áll. Ennek a megerősítésnek egyik alternatí­vájaként a szarvasi főiskola mező­túri főiskolai karával történő szo­ros együttműködést, későbbi in­tegrációt jelöltük meg. Ez a me­gyei önkormányzat kezdeménye­zése volt. Igaz, hogy a megvalósí­tás során volt egy pont, amikor már úgy tűnt, hogy meghiúsul a cél elérése, de ezt a problémát a megye vezetésének sikerült elhá­rítania. Az elmúlt 10 esztendő si­kertelen próbálkozásait törtük meg azzal, hogy az érintett városok pol­gármestereivel, a főiskola és a me­zőtúri kar vezetőivel, a megye or­szággyűlési képviselőivel összefog­va elértük az integráció gyakorlati megvalósítását Óriási jelentőségű­nek tartom, hogy a megyei vezetés tudta érvényesíteni koordináló, konszenzus teremtő erejét ezen a területen is. Munkánk eredménye­ként kormányhatározat rögzítette a Szolnoki Főiskola és a mezőtúri Mezőgazdasági Kar egyesítését Fontos eredménynek tartjuk azt is, hogy ez által megszűnt a mező­túri főiskolai kar versenyhátránya, amely abból eredt, hogy egy másik fejlesztési régióhoz tartozó főiskola részeként valószínűleg nem jutott volna megfelelő anyagi forráshoz a 2007/2013 közötti időszakban. Az integrációval, melyet megvalósítot­tunk, pozitív választ tudunk adni a jövő azon kihívására, hogy me­gyénk számára olyan - gazdasági szempontból is — meghatározó je­lentőségű főiskolát teremtsünk, amelynek van piacképes ajánlata, és ebből eredően megfelelő hallga­tói létszáma. Az intézmény így megerősödve a megye és a térség tudományosan is meghatározó fel­sőoktatási intézményévé, a kuta­tás-fejlesztés katalizátorává válik. Az önkormányzat tisztségviselői a főiskolai tanács ülésén Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom