Új Néplap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-26 / 200. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2006. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Közkincsből újítják meg a kisújszállási Nagykun Klubot Közkincs program által biztosított hitelből megújul a kisújszállási Nagykun Klub, mely a későbbi­ekben a fiatalok programjainak lenne a színtere. Az önkormány­zat még tavaly döntött arról, hogy a Nagykun Klub korszerűsítésére a Közkincs hitelprogram kereté­ben 20 millió forint kedvezmé­nyes hitelt vesz fel. Ez azóta meg­történt és elkészült a felújítási terv is. A közbeszerzési eljárás ha­marosan lezárul, s ha eredmé­nyes lesz, akkor még ősszel meg­kezdődhet a klub felújítása, átala­kítása. Mini Janó Lajostól, a műve­lődési ház igazgatójától megtud­tuk, a tervek szerint a mesterek elvégzik a tetőfelújítást, a meg­süllyedt falak statikai megerősí­tését, új padlóburkolatot raknak le, lesz fűtés-, elektromos- és víz­hálózat korszerűsítés is. Mivel az épületben a későbbiekben kon­certeket és rendezvényeket is tar­tanak majd, így a nagyterem akusztikus álmennyezetet kap. Megújul a színpad, a világítás, a kisteremben tükörfal lesz a nép­táncosoknak, hiszen az épület ad otthont a későbbiekben az Alap­fokú Művészetoktatási Intéz­mény néptánctagozatának is. De öltözőket, vizesblokkokat is kiala­kítanak, felújítják a kiszolgáló he­lyiségeket és akadálymentesítik majd az épületet. ■ D. E. Uj eszközök is segítik majd a tanulást A tiszaszentimrei általános isko­la megnyert egy tizennyolc millió forintos HEFOP pályázatot. Az el­nyert összeget kompetencia ala­pú oktatás bevezetésére fordít­hatja az iskola vezetése. Ez új technikák bevezetését jelenti, mint például projektorok, lapto­pok, a már meglévő, sok gépet számláló számítógép park bőví­tése - tudtuk meg az iskola igaz­gatónőjétől, Koczúmé Tóth Ibolyá­tól. A régi, esetlegesen elavult ok­tatási módszereket pedig korsze­rűsítik. A szerződés aláírását kö­vető hat héten belül folyósítják a rendelkezésükre álló pénzt. Ez­zel párhuzamosan pedig már el­kezdődött a tantestület tagjainak továbbképzése az új módszerek­hez alkalmazkodva. ■ B. A. Az árak növekedésével némileg a húsfogyasztási szokások is átalakultak. Egyre többen keresik az olcsóbb termékeket. Felvételünk illusztráció. Kevés, így drága a sertés emelés A takarmány növekvő ára a húséra is hatással van Fekete időszak vár a húsfo­gyasztókra. A disznóért egyre magasabb árat ad­nak a tenyésztőknek, mert kevés van belőle, s alig egy hét múlva az áfaemelés to­vább drágítja a húsokat. Laczi Z. - D. S?.abó M. Hamarosan a takarmányok ára is feljebb kúszik',' ami'még ma­gasabb húsárakat eredményez. Keresett a jó minőségű magyar hízó, s kevés van belőle, így a pi­ac törvényei szerint nő az ára. Ezért egyre több pénzt kell le­szurkolnunk, ha sertéscombot, oldalast vagy éppen csülköt kí­vánunk ebédre. Már csak azért is, mert a szak­emberek a sertés felvásárlási árak növekedését jósolják, ami a hosz- szú ideig veszteséget felhalmozó tenyésztőknek ugyan jó hír, a fogyasztóknak viszont kevés­bé. A szeptemberi, öt száza­lékos áfaemelés további ér­vágást jelent majd a húsfo­gyasztóknak, a küszöbön álló drasztikus takarmány drágulás pedig végképp magas­ra srófolja nemcsak a sertés, ha­nem a baromfihúsok árát is.- Eddig heti négyszer vettünk húst, most már csak kétszer tu­dunk, és így is kevesebbet. In­kább főzelékféléket csinálok töb­bet, tojással vagy virslivel, esetleg szárnyashúst veszek. Csak így tudjuk valahogy kompenzálni ezt az áremelést - mondta Halász Lászlóné szolnoki nyugdíjas. A kenderesi Szpisják Imre évek óta föglalkozik hizlalással. Megerősítette: keresett a sertés, így most már megadják az árát.- A mangalica ára meglehető­sen stabil, lábon általában kilón­ként négyszáz körül viszik. Az egyéb hússertések közül a kis súlyúak ára jelentősen növeke­dett. A háztájiaké kilónként lá­bon 315-320 forint, a nagyüze­mi 350-360. Nagyon keresettek mostanában, mert azt hallottuk, Dániában valami probléma volt, ezért onnan akadozik a beszállí­tás. Ami viszont tapasztalható: a vásárlók egyre jobban keresik és ragaszkodnak a magyar hízók­hoz, mert azokról legalább tud­ják, hogy normális, rendes ta­karmánnyal hizlalták, nem pe­dig különböző tápszerekkel. Egész Európában tapasztalha­tó a sertés árának emelkedése, amelyhék több összetevője közül talán a leglényegesebb, hogy a ‘nagy dél-amerikai exportőrök ter­melési nehézségekkel küszköd­nek - állítja dr. Zöld Károly. A me­gyei agrárkamara állattenyészté­si szakértője szerint a pillanat­nyi, viszonylag magas felvásárlá­si árak ellenére nagyon nehéz helyzetben vannak a sertéstar­tók. Az elmúlt évek veszteséges gazdálkodása miatt jellemző a forráshiány, miközben magasak a kamatok, elavult a tartási és ta­karmányozási technológia, s szin­te megoldhatatlan feladatot jelent a szigorú környezetvédelmi elő­írások betartása. Rontják a ma­gyar hízó piaci pozícióját a külön­böző hatósági, vizsgálati és egyéb díjak is, amelyek együttesen élősúly kilónként 25 forintot tesz­nek ki, és a versenyképtelenség egyik okozójává váltak. GYORSSZAVAZÁS ■ Ön változtatott-e a húsfogyasztási szokásain? Szavazzon honlapunkon holnap 16 óráig: WWW, Akár húsz százalékos drágulás is elképzelhető A gabonaszövetség húsz százalékos drágulást vár a következő he­tekben a takarmánypiacon. Ennek oka, hogy míg tavaly egy tonna takarmánynak való kalászos 18 ezer forintot kóstált, most 5-7 ezer forinttal többe kerül. Jelentős árfelhajtó tényezővé vált az in­tervenciós felvásárlási rendszer, hiszen a termelők egy része erre alapozm kivár az értékesítéssel, s ezért viszonylagos áruhiány is előfordul. A takarmányok előállításához felhasznált energia és adalék is drágult, ami további húsáremelést jelez előre. Harmincöt millió forint kellene az árvízi károk helyreállítására Jelentős összeget tesz ki az a kár, amely még az árvíz idején kelet­kezett Nagyréven. Mint Burka István polgármester lapunk ér­deklődésére elmondta, hivatali intézményekben, utakban kelet­kezett sérüléseket kellene kijaví­tani. Az árvízi károk kijavításá­ra az országos vis maior keret­ből igényeltek támogatást. A sú­lyos gondok miatt nem is keve­set, hiszen mintegy harmincöt millió forintot kértek erre a cél­ra. Hogy milyen fogadtatásra ta­lál a község kérelme, azt most még nem lehet tudni. A polgár- mester közölte, jelenleg még a döntésre várnak, hiszen szeptem­ber közepén történik majd meg az elbírálás, m Molnár G. Attila Hatvanhét diák kapja meg a négyszázezret Sok településen igyekeznek se­gítséget nyújtani a közelgő isko­lakezdéshez. Ezt még a kisebb községekben is próbálják meg­tenni, ha mód van rá. így van ez Csataszögön is, ahol még e hó­napban ki fogják fizetni az ez évi iskola beruházási támoga­tást az általános és középiskolai tanulók, valamint a felsőoktatá­si intézmények hallgatói között. Mint a polgármesteri hivataltól megtudtuk, ez hatvanhét diákot érint a településen, akik együtt­véve 413 ezer forintos támogatás­hoz jutnak. m Molnár G. A. Feltörte az autót, ha már egyszer úgyis arra járt Újabb gépjárművet fosztottak ki a minap, ezúttal a megyeszékhe­lyen. Most egy Opelt törtek fel Szolnokon, a Körösi úti temető­nél. Az Astra tulajdonosa a bezárt kocsiban hagyta autóstáskáját és mobiltelefonját, ami valószínűleg nagyon megtetszhetett a tolvaj­nak. Aki habozás nélkül ki is emelte azokat a helyükről. Ezzel a tettével pedig összesen mintegy tizenötezer forint kárt okozott a tulajdonosnak. m M. G. A. Megkérdeztük olvasóinkat Változtatott-e húsfogyasztási szokásain? lovas Sándor, Karcag:-Az a helyzet, hogy nincs nagy szerepe a húsnak csalá­dunkban, a fiam egyáltalán nem eszik húst, a lányom is keveset A gáz, villany ára, a forint árfolyamingadozása en­gem jobban idegesít, mint az, hogy húsra mennyit költünk. Tőkehúst ritkán veszünk, in­kább csak húskészítményeket, szárnyasokat fogyasztunk. SELMECI BÉLÁNÉ, Szolnok- Mivel cukorbeteg vagyok, így néha muszáj húst is ennem. Legalább kétszer egy héten, ami dunán fél-egy kilónyi mennyiséget jelent összesen he­tente. A normális húsfogyasz­táshoz sok kellene, így azt nem tudom előteremteni Leginkább baromfit és halat eszem. A re­zsi felett nem nagyon jutna drága húsokra egyébként sem. Németh László. Rákóczifatva:- Nem változik meg semmi. Hi­szen így is, úgyis enni kell né­ha húst Leginkább fehér húso­kat fogyasztunk. Sertést csak elvétve, inkább szárnyast szok­tunk Emellett a nyári időszak­ban a gyümölcs és a zöldség dominál a családban. A ránta­ni valót szoktuk néha az idő­sebb szomszédoktól megvenni, egyébként boltban vásároljuk V. NAGY MIHÁLY, Szolnok- Mindenhová begyűrűzik az áremelés. Már nem is lep& döm meg rajta. Egyébként nem változik meg sok minden. Hiszen enni csak kell valamit És persze húst is. Sertést szok­tunk a leggyakrabban venni sütni vagy akár pörköltnek Ritkábban eszünk csirkét vagy halat, azt is inkább csak ha­lászlének, bográcsban. Még három városban indul fórummal a tanév A legnagyobb érdeklődés a közoktatás időszerű kérdéseiről szóló előadást kísérte a Szolnokon meg­tartott tegnapi tanévnyitó fórumon. Németh Gergő A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat a 2006/2007-es tanév indulásá­nak küszöbén ismét megrendez­te a hagyományosnak számító vezetői fórumát a szolnoki me­gyeházán. A rendezvényen a szakma képviselői meghallgat­hatták a meghívott vendégelő­adók beszámolóit. Dr. Szüdi Já­nos közoktatási szakállamtitkár előadásában a közoktatás idő­szerű kérdéseiről beszélt. Töb­bek között kitért a közoktatási törvény néhány fnódosítására, kiemelve az állami vizsgarend- szerben, az intézményalapítás merevségében, valamint a peda­gógusok foglalkoztatásában tör­tént változásokat. Ezzel a vezetői tanácskozással kezdődött el egy szakmai fórum­sorozat, amelyre három város­ban is várják majd az érdeklődő óvodapedagógusokat és az álta­lános, valamint a középiskolák­ban tanítókat augusztus 28-án Szolnokon, 29-én Karcagon, 30- án pedig Jászberényben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom