Új Néplap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-12 / 188. szám
4 M E GYE I TÜKÖR 2006. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Felszámolják a Kőolajkutatót csődeljárás A pusztaszőlősi gázkitörés „robbantotta volna szét” a társaságot? Kilenc évvel ezelőtt kishíján leégett a Kőolajkutató Körösi úti főépülete. Több mint 200 millió forint volt a kár. Most ennél nagyobb a probléma. Drágálljuk a gázt, de Európa zöme még földiét fizet érte /\ Az Európai Unióban hatszoros különbség volt ez év elején a tagállamok között a háztartási gáz árában. Hazánkban az uniós átlagnál még mindig kevesebbet kell fizetni ezért az energiahordozóért. Az EU-tagállamokban tavaly átlagosan 16 százalékkal drágult a háztartási és 33 százalékkal az ipari fogyasztóknak szállított földgáz. A legkeményebb áremeléssel tavaly a szlovák és a cseh családok szembesültek, előbbi országban 30, utóbbiban 27 százalékkal nőtt az ár, miközben hazánkban 21,6 százalékos drágulás történt. Az Eurostat kimutatása szerint ez év elején a legtöbbet a dán háztartások fizettek a gázért gigajoule-onként majdnem harminc eurót, holott az ország önellátó ebből az energiahordozóból, igaz rendkívüli mértékben megadóztatja. A legolcsóbb a Balti-államok lakóinak volt a vezetékes gáz, nekik csupán 4,6-6,2 eurót számláztak a szolgáltatók. Magyarországon az összehasonlítás időpontjában, idén januárban 7,4 eurót kértek, ami az uniós átlagnak alig több mint fele. (Az augusztus elsejei drasztikus áremelés valószínűleg közelítette hazánkat a közösségi átlaghoz.) Adóval növelt háztartási gázárak vásárlóértéken (2006 jan., euró) Ausztria 14,56 Belgium 12,48 Csehország 16,09 Dánia 21,68 Észtország 7,47 Magyarország 11,80 Lengyelország 15,95 Németország 14,53 Svédország 21,80 Szlovákia 18,40 EgyesOlt Királyság 7,40 (FORRÁS: EUROSTAT) A vásárlóerőt is számításba véve januárban a legkevesebbet, 7,3 eurót a britek adtak a gázért (a szigetország szükségletének csak hét százalékát importálja), majd Lettország következik. A legdrágább Svédország és Dánia (több mint 21 euró), aztán Szlovákia és Szlovénia. A háztartási gázt egyébként szélsőséges mértékben adóztatják, míg Portugáliában alig öt százalék az energiahordozó árának adótartalma, addig Dániában 55, Svédországban 43 százalék. ■ Laczi Zoltán Mint ahogy az a Cégközlönyben megjelent és a közelmúltban lapunk hasábjain közzétettük, csődeljárást indítottak a szolnoki MB Kőolajkutató Részvénytársaság ellen. Mészáros Géza A felszámoló cég, a Mátrahol- ding Rt. munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a Kőolajkutató legnagyobb hitelezője, a MÓL Rt. kezdeményezte az eljárást. Jelenleg a vagyonelemek átadás-átvétele zajlik, s annak nagysága miatt két évig is elhúzódhat a végelszámolás. A felszámolás előzménye a 2000. augusztus 18-án bekövetkezett pusztaszőlősi gázkitörés, amely a magyar olajipar történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. A kút elfojtásához három teljes hónapra és amerikai szakértők bevonására volt szükség. A MÓL Rt.- nek több mint 5 milliárd forintnyi kára keletkezett. A kút elfojtása után megkezdődött az eljárás a felelősség megállapítására, amelynek során a Szolnoki Bányakapitányságtól kezdve, a Magyar Bányászati hivatalon keresztül a Szolnoki Megyei Bíróságig számos fórumot megjárt az ügy, mire abban jogerős ítélet született. A bíróság megállapította az omá- ni tulajdonú Kőolajkutató felelősségét és 2,5 milliárd forint kártérítés megfizetésére kötelezte a MÓL javára. Ezt az ösz- szeget, amely mostanra a kamatokkal együtt mintegy 3 milliárdra hízott, azonban a Kőolajkutató nem tudta kifizetni. A társaság egyébként éppen amiatt került csődközeli helyzetbe, mert a gázkitörést követően a szénhidrogének bányászatával és fúrókutak javításával foglalkozó társaság nem kapott több megbízást a MOL-tól. A cég ezért kénytelen volt megválni alkalmazottainak többségétől, 2001-ben pedig önálló vállalkozásokba szervezte ki a MOL-tól függetlenül is működni tudó üzletágait, melyek még most is működnek. Ezek a ciprusi bejegyzésű MB Drilling Overseas Ltd. birtokában vannak, a felszámolás hatálya rájuk nem terjed ki. A cég azóta többször is tartott árverést Gyökér úti telephelyén. Az aukción a Kőolajkutató használaton kívüli eszközei kerültek kalapács alá. A társaság legértékesebb vagyoneleme, a vámudvart, a szállót és strandot is magába foglaló, több mint 20 hektáros szolnoki, Körösi úti telephelye azonban most is az MB Kőolajkutató tulajdonában van. Azt viszont nem sikerült kiderítenünk, hogy a síkfőkúti üdülőtelep kinek a birtokában van. Öt és fél éve rendkívül elkeseredettek voltak az MB Kőolaj- kutató Rt. dolgozói. A háromszáznyolcvan alkalmazottból háromszázhúszat érintő máról- holnapra történő elbocsátás természetesen mindenkit megviselt. A gépészeti részlegnél dolgozók közül sokan legalább harminc esztendeje voltak olajbányászok. Akkor, mint mondták, saját apjuk is ettől a cégtől ment nyugdíjba, s hogy a családi hagyományokat folytassák, idehozták a fiukat is melózni. Generációk bőrébe ivódott itt évtizedekig a fekete arany, a kőolaj, ezért volt nehéz kitörölni testükből, lelkűkből a Kőolajkutatót. Balogh István forgácsoló 31 évet húzott le a vállalatnál. Nem rejtette véka alá gondolatait: finoman szólva is tisztességtelennek tartotta a MÓL lépését. A „téemkás” Földesi Márton is régi motoros volt a szakmában. Fél évtizede úgy vélte, hogy nem a rájuk „terhelt” puszta- szó'lősi gázkitörés miatt nem adott megrendelést a MÓL. Hogy ilyen helyzetbe kerültek, szerinte a politikának vagy néhány gátlástalan üzletember anyagiasságának volt köszönhető. Hasonló állásponton volt Gyetvai Zoltán és Kalamár György is. Véleményük szerint, ha nijjcs pusztaszőlősi ügy, akkor találtak volna valami más : ürügyet arra, hogy egyesek ellehetetlenítsék a Kőolajkutatót. A MOL-on kívül egyébként más kisebb hitelezők is vannak a Kőolajkutatóval szemben, akik augusztus 22-ig nyújthatják meg hitelezői igényüket — tudtuk meg a Mátraholding Rt. munkatársától. Néhány éve már több alkalommal is tartottak árverést a cég Gyökér úti telephelyén. A befolyó összeg természetesen nem volt elég a kártérítésre. Az egykori nagyvállalat fájdalmas leépülése A kőolajkutató helyzete alapvetően megv áltozott a gázkitörést követően. Fő megrendelője, a MÓL Rt. a továbbiakban nem adott részére munkát, és így a cég rövid időn belül kiszorult a piacról. Olajipari tevékenységét befejezte, a korábban megyei szinten meghatározó, országosan is számottevő nagyvállalat néhány kft-re zsugorodott, kapcsolata a bányászattal már csak tárolási és szerviztevékenységre korlátozódott. Az eg}'kor sokkal szebb napokat megélt, több mint háromezer főt foglalkoztató cég létszáma néhány éve négyszázra, majd a közelmúltban tízegynéhányra csökkent, így aztán kiesett a hazai nagy- vállalatok köréből. Elkezdték a megsérült gátak újjáépítését a Tiszazugban biztonság A megyében a Tisza és a Hármas-Körös gátjainál nyolc védműszakaszt érint a felújítás, a megerősítés Máris nagy ütemben folyik a gátak helyreállítása, így az év végére jelentősen javul az árvízvédelmi biztonság — mondta Persányi Miklós miniszter pénteken Kunszent- mártonban. Búza Edina Szelevényre és Kunszentmár- tonba látogatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi <= miniszter. Az elmúlt napokban * kezdődött ugyanis a Hármas- Körös »gátjainak felújítása az érintett településeken. Persányi Miklós miniszter (balról a negyedik) szakemberek körében Szelevénynél a községet öve- megtekintette a Szelvénynél folyó gáterősítés munkaterületét ző gátszakaszt érinti a felújítás, Kunszentmárton esetében a százhét éves kőgát csaknem egy kilométeres vonalának az újjáépítése kezdődött meg. Ebben az évben a minisztérium 22 milliárd forintot fordított az árvízi védekezésre, a víz által megrongálódott töltések felújítására pedig 11,2 millió forintot. Tokár István a megyei közgyűlés elnöke lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy Jász- Nagykun- Szolnok megyében a Tisza és a Hármas-Körös gátjainál nyolc védműszakaszt érint a felújítás, illetve a megerősítés. Lovas Attila , a szolnoki székhelyű Kötikövízig igazgatóhelyettese elmondta, hogy megyénkben az érintett folyószakaszoknál a munkálatok jelenleg különböző fázisban vannak, és októbernovemberre várhatóan mindenütt elkészül a védművek megerősítése.- Egy ország sikere volt az árvízi védekezés összefogásban és eredményben — fogalmazta meg a miniszter a tavaszi árvízre utalva, amikor soha nem látott árvíz vonult le a folyóinkon. Azonban köszönhetően a védműveknek, és a töltéseken folyó védekezésnek, Közép-Európában egyedüliként nálunk sikerült a vizet a gátak között tartani. A jelenleg működő árvízvédelmi rendszer sok helyütt már nem nyújt elegendő védelmet, mivel az elmúlt években rekord méretű árvíz vonult le a folyókon. Hogy kezeljék a problémát, olyan programot hoztak létre, amely kiépülésével biztonságot nyújt a folyó mentén élő emberek számára. A Vásárhelyi-terv keretében 2005-ben és 2006-ban huszonkét projekt kivitelezése indult el. Ebből több milliárd forint értékű beruházás az év végéig elkészül. A politikus hozzátette, hogy a tavaszi árvíz fél évvel vetette vissza a tervben szereplő állami védműrendszer kiépítését.
