Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-29 / 176. szám

10 2006. JÚLIUS 29., SZOMBAT GAZDASAG HÍRSÁV Nőnek a területalapú támogatások idén hektáronként 18 százalék­kal magasabb lesz az EU ál­tal nyújtott területalapú tá­mogatás, a kapcsolódó nem­zeti kiegészítő támogatás viszont 30 százalékról 18,8 százalékra csökkent. Az EU- támogatás összege a múlt évi hektáronkénti 86,21-ről 102,29 euröra nő idén. Egyre több bevétel a Szerencsejáték Zrt-nél 73 MILLIÁRD FORINT volt a Szerencsejáték Zrt. bevétele az idei első félévben. Ez 11,3 százalékkal több, mint 2005 hasonló időszakában. 2005-ben a társaság teljes konszolidált bevétele mint­egy 133 milliárd forint volt. Az Ab-nél tiltakoznak az adótanácsadók ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ fordult a Magyar Adótanács- adók és Könyvviteli Szolgál­tatók Országos Egyesülete. A szervezet a házipénztár­adóról szóló törvény meg­semmisítését kéri, mivel szerintük az több ponton sérti az alkotmányt. A Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2006. július 28-án 22 300 j Változás: - 0,43S[ 22250 22 200 22 150 22100 9.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK _____________-moó. 07.28. Ré szvény Utolsó éf (Ft) Változás (%) Millió Ft Fotex 619 +4,03 902 Exbus 143 +3,62 11 Eg«5 29 850 +2,90 845 TVK 5475 + 1,39 14 Synergon 862 +0,82 32 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 6075-1,54 7520 FBH 1301-1,36 14 Rába 885-0,56 10 BorsodChem2 835-0,46 521 Mól 23400-0,43 2 483 A BUX-index az elmúlt napokban 23 000 22600 22 200 21 800 21 400 21000 20 600 20 946 20 200 _____________________ 07.19 07.20 07.21 07.24 07.25 07.26 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. július 28-án. €/Ft $/Ft €/$ i f­270,85 213,50 1,27-0,37 Ft +0,51 Ft Ocent Kevesen kötnek biztosítást utazás Sokan alábecsülik a külföldi nyaralás kockázatát A tengerparti tömegben megnő az esély arra, hogy a turistákat baleset éri, vagy kirabolják őket Egyre szélesebb a kínálat az utasbiztosítások terü­letén, egyre több cég kínál ilyen szolgáltatást, de szakmai becslések szerint még mindig csak a nyaralók 30-50 száza­léka gondol egy esetleges balesetre. Beke Károly „Azt érzékeljük, hogy az utóbbi időben egyre többen kötnek utasbiztosítást. Korábban azt mondtuk, hogy nagyjából min­den harmadik utazó veszi igény­be ezt a szolgáltatást, mára há­rom utasból kettő köt biztosítást” - mondta el lapunknak Kará­csony Iván, az Atlasz Biztosító utasbiztosítási üzletágának igaz­gatója. Leggyakrabban akkor feledkeznek meg a biztosításról, ha pár napra utaznak valame­lyik szomszédos országba. Ilyen­kor az emberek hajlamosak alá­becsülni a kockázatot. A legtöbb cégnél egyébként minimum há­rom napra lehet biztosítást köt­ni, a felső határ általában egy év. Karácsony Iván hozzátette: cé­güknél 450-740 forint közötti a szolgáltatás napidíja, mindegyik kategóriában jár betegség-, bal­eset- és poggyászbiztosítás, de kategóriánként emelkedik a biz­tosítási összeg. Az Atlasz Bizto­sítónál még mindig a legolcsóbb szolgáltatásból adják el a legtöb­bet, ez teszi ki az összes biztosí­tás több mint felét. „Mivel mi utazási irodákon keresztül köt­jük a szerződéseket, ezért nincs lehetőség arra, hogy közvetlenül meggyőzzük az utasokat a bizto­sítás szükségességéről, de ilyen marketingmódszerekre a bizto­sítónak kapacitása sincs” - fej­tette ki Karácsony Iván. „Szakmai becslések szerint je­lenleg a nyaralók harminc-ötven százaléka köt utasbiztosítást Erre azért nincs pontos adat, mert mi csak azokkal kerülünk kapcsolat­ba, akik igénybe veszik. Az utób­bi időben nőtt á biztosítások szá­ma, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek nagyobb hányada számol a kockázattal, ugyanis az utazók száma is meg­nőtt” - közölte Molnár László, az Európai Utazási Biztosító ZRt. (EUB) igazgatósági tagja. Az EUB-nél 300-700 forintos napidíjért köthető átlagos bizto­sítás, de ezen belül különbségek vannak a szolgáltatásokban és a kártérítés felső összegében. Mol­nár László szerint a legolcsóbb biztosításokat azoknak ajánlják, akik közeli országba utaznak, ki­csi a kockázat, de befolyásolja a választást a poggyász értéke és a közlekedési eszköz is. „Öröm­teli folyamat, hogy az utóbbi években az arány folyamatosan eltolódik a magasabb kategó­riák felé, de még mindig a leg­olcsóbb szolgáltatás a legnép­szerűbb” - mondta el az igazga­tósági tag. Molnár László szerint több oka lehet annak, hogy még min­dig ilyen alacsony a biztosítást kötők aránya: egyrészt sokan nem érzékenyek a kockázatok­ra, alábecsülik egy-egy utazás veszélyeit. Másrészt sokan van­nak, alak nem gondolnak rá idő­ben, hogy utasbiztosítást kellene kötniük, csak közvetlenül az in­dulás előtt jut eszükbe, hogy el­mulasztottak erről gondoskodni. Sokan pedig tájékozatlanok, azt gondolják, hogy a magyar vagy az európai társadalombiztosítási kártya mindenhol érvényes, nem kell külön biztosítani ma­gukat. S' En fizessek a lopott vízért is? vízórák Olvasónk tíz­lakásos társasházának la­kásaiban saját vízóra van. A központi vízóra azon­ban nagyobb fogyasztást mutat. A különbözetet a szolgáltató a lakókkal akarja kifizettetni. Erőfölénnyel való visszaélés - mondja az esetről dr. Bobál Pál, a Pest Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség igaz­gatója. Ezért a szolgáltatót be lehet perelni. A lakóknak ugyanis nincs olyan kötele­zettségük, hogy a saját fogyasztásukon túl valaki máséért szintén feleljenek. A szolgáltatóval való szerző­dés ilyesmit nem tartalmaz. Hogy miként lehet minden­nek elejét venni? Ki kell deríteni, hol van a rejtett csap, amelyen a vízmennyi­ség-különbözet elfolyik. A bírósághoz benyújtott ke­resetlevél előtt érdemes a te­rületileg illetékes békéltető testülethez fordulni. Ők ki­vizsgálják az ügyet. Dönté­sük persze nem kötelező érvényű, de ha a lakóknak kedvez, akkor azok nagyobb eséllyel indulhatnak csatá­ba. A testület állásfoglalása komoly súllyal eshet latba a bíróság előtt. Érdemes per­társaságot alakítani - taná­csolja ügyvéd szakértőnk. Itt is igaz: sok lúd disznót győz. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu HIRDETÉS Partraszállás a Danubius Rádióval Elégedetlen magyarok, boldog skandinávok A dánok a legboldogabb embe­rek a világon - derül ki a leices- teri egyetem 178 országra kiter­jedő felméréséből. A boldogsági ranglista második helyére a svájciak, a harmadikra az oszt­rákok kerültek. A kutatás az egészségügy, a jómód, az okta­tás, a személyiség­tudat és az adott or­szág tájképének esztétikai minősége alapján rangsorolta a világ nemzeteit. A tegnap közzétett tanulmány voltaképpen több mint száz má­sik tanulmány eredményeinek összegzésével készült, de kiegé­szítésként közvélemény-kuta­tást is folytattak, amelyben több mint 80 ezer embert kérdeztek meg vüágszerte. A listán az Egyesült Államok a 23., Németország a 35., Nagy- Britannia pedig a 41. A rangsor egyik készítője szerint azokban az országokban, ahol az egész­ségügyi ellátás rendszerével nincs probléma, az oktatás fej­lett és a bruttó hazai össztermék (GDP) magas, boldognak mond­ják magukat az adott ország lakói. Magyarország a vüág boldog­talanabbik feléhez tartozik, a brit kutatók a 107. helyre rang­sorolták. Honfitársainknál vala­mivel boldogabbak a lengyelek (ők a 99. helyre kerültek), a cse­hek (ők a 77. helyen állnak) és a szlovénok (67. hely). A régióban azonban a szlová­kok (127.) még sze­rencsétlenebbnek érzik magukat, mint a magyarok, és a románok (136.) A lista legvégén afrikai országok találhatók: a Kongói Demokra­tikus Köztársaság, Zimbabwe és Burundi. ■ T. M. Sorrend GDP/fő (ezer dollár) 1. Dánia 34,6 2. Svájc 32,3 3. Ausztria 32,7 4. Izland 35,6 5. Bahamák 20,2 6. Finnország 30,9 7. Svédország 29,8 8. Bután 1,4 9. Brunei 23,6 10. Kanada 34 107. Magyarország 16,3 178. Burundi 0,7 FORRÁS: UNIVERSITY OF LEICESTER ■ A régióban a szlovákok a legszeren­csétlenebbek. Több vállalkozás, mintegy évvel korábban Húszezerrel nőtt a regisztrált gazdasági szervezetek száma 2006.1. félévének végén az egy évvel korábbi szinthez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Június 30-án 1 millió 310 ezer gazda­sági szervezetet tartottak nyil­ván, húszezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül 18 ezerrel nőtt a bejegyzett vál­lalkozások száma - ezen belül szintén nem változott az egyé­ni vállalkozások száma -, míg a nonprofit szervezetek száma 2 ezerrel emelkedett. A költség- vetési és társadalombiztosítási szervezetek száma kismérték­ben csökkent. A legnagyobb mértékben a kft.-k száma bővült - egy év alatt 15 ezerrel, 7 százalékkal; a félév végén meghaladta a 232 és fél ezret. A regisztrált vállal­kozások területi eloszlása az el­múlt 12 hónap folyamán nem változott: 40 százalékukat a kö­zép-magyarországi, 11,2 száza­lékukat a dél-alföldi, 10,9 szá­zalékukat az észak-alföldi ré­gióban tartották nyilván, míg a többi régióban egyenként 8,5-10,2 százalékukat. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom