Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-14 / 163. szám
4 MEGYEI TÜKÖR 2006. JÚLIUS 14., PÉNTEK MMMNMMNMNNNNNNNNMMNI Még csak egyetlen oktatót jelöltek a díjra megyénkből Gyerekeknek segített Barbara munka és kihívás A túrkevei lány szerint a kuvaitiak életét nagy nyugalom jellemzi Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 2001 óta még egyetlen pedagógus sem nyerte el az egymillió forintos jutalommal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat, amelyet a reáltárgyak megszerettetéséért, áldozatos munkájukért kaptak a kitüntetettek. Az ok a pályázatok alacsony számában keresendő — tájékoztatott az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma. A megyénkben középiskolák az idei pályázatra eddig csupán egy tanárt jelöltek: a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium egy pedagógusát. Kroó Norbert akadémikus, a kuratórium elnöke szerint sokkal több kiváló pedagógus tanít a megyében, ezért arra biztatja a középiskolai kollektívákat, használják ki a szeptember 15-ig nyitva álló lehetőséget. Az életműdíjjal minden évben két-két fizika, matematika, kémia és biológia szakos tanárt jutalmaznak, személyenként egymillió forinttal. ■ B. Gy. Jubileumi rockfesztivál Kunszenten Csupán két hete ért véget a városban a Tiszazugi Zenei Fesztivál, és ma máris kezdődik a következő. Ez azonban nem a komolyzene kedvelőinek kínál szórakozást, hanem a rockzenesze- relmeseinek. Héjjá Gyula immár 10. alkalommal szervezi meg a nagy sikerű fesztivált. Az előadásokon három stílus képviselői lépnek fel, így a metál, blues és punkzene egyaránt jelen lesz. A zenekarok között szerepel például az Ossian és az Akela, de a Takács Tamás Dirty Blues Band is népes tábort vonz. Igaz, hogy országosan a legtöbb rendezvény ezekben a hetekben zajlik, a visz- szajáró zenészek mégis mindig szívesen mondanak igent a kérésre. A korábbi koncerteknek helyet adó régi szabadtéri színpad területe beépítés miatt tavaly nem tudta fogadni a rendezvényt, ezért Szolnok volt a helyszín. Mára a területkérdés megoldódott, így ismét a kunszentmártoni művelődési ház új szabadtéri színpadához várják a rockzene rajongóit. ■ B. E. A túrkevei F. Tóth Barbara sok minden szeretett volna lenni. Kacsingatott a színpad vagy a kommunikációs pálya felé, de végül a Nemzetközi Pető Intézetben folytatta tanulmányait az érettségi megszerzése után. Ballók Olga Ha valakinek nincs a családjában vagy közeli ismerősei körében mozgássérült gyermek vagy felnőtt, akkor valószínűleg még nem vagy csak véletlenül találkozott a konduktív pedagógia kifejezésével. Konduktorképzés jelenleg a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő- intézetében történik Budapesten. Ez a négyéves képzés egyedülálló a világon, bár most már Angliában és Amerikában is elindítottak ilyeneket, ám azok rö- videbb időtartamúak. Amikor megkapják képesítésüket, már négyéves gyakorlat áll a hátuk mögött. Talán éppen ezért is keresettebbek a magyar konduktorok nyugati kollégáiknál. Barbara is ebben a négyéves konduktorképzésben vett részt, és elsajátította a dr. Pető András által először alkalmazott nevelés módszerét. Az iskola befejezése után jelentkezett a kuvaiti Conductive Education School Kuvait (CESK) nevű intézménybe, ahol 2004- ben kezdett el dolgozni. Bár tanulmányait rövid időre megszakítva egy évet töltött Angliában, és igen jól elsajátította az angol nyelvet, mégsem tanított angolt a mozgássérült gyerekeknek. Ellenben a konduktor foglalkozásokat angolul kellett tartania, de segítségképpen pár arab szóval is bővítette szókincsét. S bár nem közvetlenül ő tanította a gyerekeket az írás és olvasás rejtelmeire, de foglalkozásai mindig szoros kapcsolatban álltak az aznapi tananyaggal.- Ezek a gyerekek mindig mások az én szememben, mint az átlagemberében, aki megborzong egy mozgássérült gyerek láttán — mondja Barbara. - Én ellenben mindig a szépet látom ezekben a gyerekekben, és a kihívást is, hogy segíthetek rajtuk. Bár igazság szerint ez csak a szülők aktív segítségével együtt valósulhat F Tóth Barbara teveháton a sivatagban. Mint mondja, bár volt honvágya, hamar megszokja az új helyeket és élethelyzeteket. A mozgássérültek beilleszkedése is céljuk a konduktív pedagógia rávezetéses tanítást jelent, mellyel a konduktorok nemcsak mozgásilag, de teljes egészében is fejlesztik a mozgássérülteket. Segítenek beilleszkedni a társadalomba. Barbara tanulmányai végeztével konduktor tanítói képesítést kapott. Ez azt jelenti, hogy csecsemőkortól egészen felnőttkorig foglalkozhat mozgássérültekkel, de egészséges gyerekeket is taníthat meg, és emiatt párszor ért is már csalódás e téren. A mozgássérültek társadalomba való beilleszkedésének segítése nem jelent mást, csupán a legalapvetőbb emberi tevékenységek, mint az öltözködés, fésülködés, WC-használat, lépcsőn járás elsajátítását. Ezek a gyerekek ugyanolyanok, mint a többi gyerek. Csak a neveltetésük más, és ezért sokkal hálásabbak - hangsúlyozza Barbara. A tapasztalatai szerint a kuvaitiak sokgyermekes családjaiban egy mozgássérült kevesebb figyelmet kap. Éppen ezért örülnek a gyerekek és szüleik is a kuvaiti konduktív iskolának, mely mindössze három éve működik. Hála a Nemzetközi Pető Intézet egyedülálló képzésének, Barbara nem volt egyedül, 14 magyar konduktorral együtt dolgozott és élt Kuvaitban. A kollégák nagy részét jól ismerte, hiszen néhányukkal együtt végzett, a többiek pedig, igaz, korábban, de szintén a Pető Intézetben tanultak. Mint mindenkinek, Barbarának is volt honvágya, de ahogy elmondta, szerencsére könnyen megszokja az új helyeket és élethelyzeteket. Ünnepekkor hazalátogathatott, a nyarakat pedig Túrkevén töltötte. És ha nyomon akarta követni a magyarországi eseményeket, akkor bekapcsolta a tévét: műholdon keresztül fogni tudták a Duna Tv és az MTV2 adásait. Mindemellett az interneten is rendszeresen tudta tartani a kapcsolatot családjával. Nem mindennapi munkája mellett Barbara kuvaiti tapasztalatairól is mesélt: - Annak ellenére, hogy sok rosszat hallunk az arab világról, a kuvaitiak nagyon barátságosak és segítőkészek. Mindemellett hatalmas nyugalommal élnek, ami sajnálatosan az ügyintézésben is megnyilvánul. De ez a lassúság talán országuk déli fekvéséből fakad. A nagy meleg miatt, csakúgy, mint a dél-európai országokban, itt is ismeretes a szieszta, mely délután 1-től 5 óráig tart Talán a nyugodt életvitel miatt kevés a szórakozási lehetőség. Kikapcsolódni leginkább a bevásárlóközpontok kávézóiban vagy éttermeiben, illetve a sportcentrumokban lehet, a fiatalok is itt köthetnek új ismeretségeket. A turizmusra még nincsenek felkészülve, és vízumot sem könnyű országukba szerezni. Azonban sok külföldi dolgozik náluk, és Kuvaitból is sokan mennek külföldi egyetemekre, főleg Angliába. A nyugati nőket kifejezetten szeretik a kuvaiti férfiak, hiszen különlegesek és nem oly „védettek”, mint országuk asz- szonyai. A magyar lányok után is gyakran fütyültek, mikor utcára léptek. Mindemellett a legtöbb nő is kedves volt velük. F. Tóth Barbara most családja körében pihen Túrkevén. De ahogy jön az ősz, ismét útra kél. Hogy hol folytatja konduktormunkáját, csak azért nem árulható el, mert a kimondott szóval elszállhat a szerencse is. Azonban hozzáteszi: bárhová is vigye az élet, egyszer majd visszatér Magyarországra, és reméli, hogy akkorra érdemes lesz kis hazájában végleg letelepednie. A nők nem élnek olyan szigorú szabályok alatt A KUVAITIAK kultúrája leginkább vallásukhoz kapcsolódik. így nem ehetnek disznóhúst, az országban alkoholtilalom van. De a nők nem olyan szigorú szabályok szerint élnek, mint más arab országokban. A fejlődés és a külföldiek jelenléte egyaránt érezhető. Sok nő eldöntheti, hogy kendőt ölt-e magára. Vannak, akik nem fedik el bájaikat, autót vezetnek, de azért még mindig él az a törvény, mely szerint a család férfitagjai kiolthatják annak a lánynak az életét, aki szégyent hoz a családra. A régi szokások tovább élnek az új szokások mellett, így például Kuvaitban még mindig tartanak nyilvános kivégzéseket. A nyugati zene pedig nem tudott betörni az országba. Hiábafogható a rádiókon nyugati adó, a kuvaitiak az arab zenét szeretik, és ahogyan Barbara mondja, a kuvaiti nők gyönyörűen táncolnak. ■ „Én mindig a szépet és egyben a kihívást látom ezekben a gyerekekben.” A pálinkafőző mester sohasem adta fel életút Leginkább művészek jártak hozzá az államinál jobb italért Tóth András, a nagykörűi mester bizakodó élet- szemléletének köszönheti, hogy még ma is szeretett munkájának élhet. Sasvári István A nagykörűi Tóth András bár nyugdíjas, még mindig főzi a pálinkát. Nyolcvanhárom éves kora ellenére saját főzdéjében készíti a mára már hungarikum- nak minősített gyümölcspárlatot. Ugyan unokája segít az adminisztráció elkészítésében, a munka igazi velejét ő végzi. Ttudománya alapjait a törökszentmiklósi technikum levelező tagozatán szerezte. Tudományát kamatoztatandó, elhelyezkedett a nagykörűi lepárlóban. Először segédként dolgozott, majd 1974-ben átvette azt. Mikor nyugdíjba akart vonulni, szaktudására és tehetségére hivatkozva marasztalták. Nagyon nem volt maradhatnékja, de megtudta, hogy akkor már magánszemélynek is lehetett szeszfőzdéje. A vállalat úgy gondolta, hogy megajándékozza szeretett dolgozóját. A megyei tanács viszont nem nézte jó szemmel, hogy állami tulajdont magánszemélynek akarnak „elherdálni”. így a lepárló 400 ezer forintért átkerült az áfészhez. András bácsi nem tudott belenyugodni ebbe. Kölcsönt akart fölvenni a banktól, hogy saját főzdét építsen. A magas kamatok miatt viszont sehogy nem tudott zöldágra vergődni. Az ismerősök és családtagok pénzbeli hozzájárulásával sikerült felépíteni azt a kis üzemet, ahol mind a mai napig dolgozik. Akkor már nem volt megszabva a saját részre történő főzés mennyisége, így egész jól ment a bolt. Leginkább művészek jártak hozzá, hisz mind az ár, mind a minőség jobb volt az államitól.- A háborúban a parancsnok azt mondta, hogy nem meghalni kell a hazáért, hanem élni. Megfogadtam, és még mindig élek — mondta az idős főzőmester. Csak a kiváló áru lehet a nyerő az unióban Tóth ANDRÁS tagja a Magyar Élelmiszer-ipari Tudományos Egyesületnek. Számos konferencián vesz részt, a nyugdíjastagozattal pedig rendszeresen jár kirándulásokra. Megvan a vélemé- 5 nye a mai körülményekről is. Meglátása szerint Magyarország g egyetlen lehetősége az, hogy kiváló minőségű magyar élelmisze- | rekkel menjen az Európai Unióba, és szerepeljen piacain. 1 Tóth András az Új Néplap szerkesztőségében beszélt életéről
