Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-12 / 161. szám
A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL m A krasznahorkai vár tövében a szolnoki gépipari 11. C osztályosai Végh László tanár és Halászné Gerenyi Mária tanárnő-osztályfőnök kíséretében Határon túli barátságok pályázat A történelmi magyar múlt jeles emlékhelyein jártunk Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Irodája és a Márton Áron Szakkollégium néhány éve ír ki pályázatot Julia- nus Testvériskola-prog- ram címmel. Halászné Gerenyi Mária A pályázat célja, hogy lehetőséget nyújtson a magyar diákok és tanárok számára, hogy megismerhessék a más' régióban élő" magyarság életét és kultúráját, módjuk nyíljon intézményi együttműködést, baráti és szakmai kapcsolatokat kialakítani, illetve fenntartani egymással. Az elmúlt tanévben a Kárpát-medencében 42 iskola pályázott sikeresen, köztük a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézménye már negyedik alkalommal. Az iskola 11. C osztálya nagy lelkesedéssel készült a kirándulásra. Ez alkalommal Kassára, Szlovákia TnasöctIK legnagyobb városába jutottunk el. Testvériskolánk, a Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola és Kereskedelmi Akadémia igazgatója, Pulen Lajos bemutatta a történelmi Magyarország első felső ipariskoláját, mely 134 éves múltra tekint vissza. Látogatást tettünk Rákóczi Ferenc és társai sírboltjánál, a Rákóczi-emlékháznál, jártunk a Márai Sándor-emlék- szobában, valamint a Löffler Múzeumban. Kirándultunk a Magas-Tátrá- ba, Lőcsére, Késmárkra. Thököly ' Imre fejedelem szarkofágja mellett is tiszteletünket tettük. Az utolsó napon Krasznahorka várát tekintettük meg. Iskolánkat több mint harminc év barátság fűzi a nagy múltú kassai testvériskolához. Ennyi idő alatt a diákcserék, osztálykirándulások több generációnak jelentettek életre szóló élményt, személyes barátságok kialakulását. A sikeres pályázat eredménye, hogy sikerült elmélyíteni a két testvériskola közötti kapcsolatot. Ez segít a diákok magyarságtudatának megerősítésében, közös történelmünk megismerésében. Mennyiből él nálunk egy átlagcsalád? bérügyek Megalázóan kevés a keresete a magyar munkavállalóknak 4 A Jász Alkotók Köre tízéves évfordulóját ünnepelte A Jászok Egyesülete harminchat tagszervezete közül a Jász Alkotók Köre megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte nemrég Budapesten, a Danubius Hotel Gellért Teaszalonjában. A több mint húsz alkotó, képzőművész, akik a Jászságból elszármaztak vagy kötődésük van e vidékhez, azért alakították a kört, hogy alkotásaikat megmutassák egymásnak és a közönségnek. ■ A művek látványa visszaadja a szülőföld szeretetőt. Elter Tibor, a festők vezetője köszöntötte a jeles évforduló alkalmából nyílt kiállításon a szép számban megjelenteket. A tárlatot dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője nyitotta meg, a hallgatóság figyelmébe ajánlva, hogy a Gellért Szálló patinás falai között méltó helyet foglalnak el ezek a művek, amelyek látványa visszaadja a szülőföld szeretetét. Szinte hallani lehetett a teremben a harangzúgást, érezni az érő gabona illatát, a Tárná, a Zagyva folyók höm- pölygését. Várhatóan ősszel megjelenik egy album, a művészek legszebb, legjobb alkotásait összegyűjtve. Mátis Béláné, Jászberény A hálapénz ha a kórházaké lehetett volna Nem értek egyet az orvostársadalom néhány tagjával: nem dolgoznak az új szerződési feltételek szerint, és műtéteket kénytelenek elhalasztani a kórházak, beteg embertársaink kárára. A magyar egészségügy szomorú helyzete ez. A nagyon sok tisztességes orvoson kívül, szép számban vannak azok, akik komoly százezreket tettek, tesznek zsebre az elmúlt évek, évtizedek és napjaink során is adózás nélkül. Ráadásul többségük a kórházi helyszínen, műtőben stb. A hálapénz pedig adózatlanul az orvosok zsebébe vándorolt, a kórház kasszája helyett. Vajon hány kórházat lehetett volna mindezekből már modernizálni, felújítani? A beteg, szegény ember sorsa ezután hogyan alakul? J. A., Szolnok Július elsejétől magasabb bér jár azoknak a munkavállalóknak, akik olyan munkakört töltenek be, amelyhez legalább középfokú végzettség, szakképzettség szükséges. A két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező dolgozók a minimálbér 105 százalékát, azaz 65 700 forintot kapnak. A minimálbér 110 százaléka, vagyis 68 800 forint jár a kettőnél többéves gyakorlattal rendelkezőknek. Az ötven év feletti munka- vállalóknak nem kell igazolniuk a gyakorlati időt. Ők automatikusan a magasabb bért kapják. A szakszervezetek és a munkaadók ágazati szinten ennél kisebb, de a minimálbért meghaladó összegben is megegyezhetnek” - így szól az új bérminimumról szóló információ. A munkáltató a neki legkedvezőbb megoldást alkalmazza: alacsony bruttó fizetésen tartja a dolgozót. Környékünkön munkahely híján a munkaerő ára kétségbeejtően és felháborítóan alacsony. Egy kétgyermekes család milyen körülmények között él, ha az apa bruttó keresete 68 800, és szerencsés esetben az anyáé is ugyanennyi! Kapnak ugyan családi pótlékként egy csekély összeget, de ki lehet számolni, hogy a család rezsije, gyerekek iskoláztatása, netán idős szülők támogatása havonta mennyibe kerül. Miből tud így napjainkban egy magyar család saját lakást vagy házat, autót venni és fenntartani? Semmiből! Munkahelyek kellenének, akkor lenne értelme a bérminimumnak is. Amíg a munkaerőkínálat óriási, addig a bérek embertelenül és megalázóan alacsonyak. A törvényalkotók el sem tudják képzelni, mekkora szegénységre, milyen piciny jövedelemből történő gazdálkodásra vannak kényszerítve a családok. Mindenesetre a törvény előírja a bérminimumot... (Név és cím a szerkesztőségben) 2006. JÚLIUS 12., SZERDA A forradalom jeles évfordulóját az idén is megünnepeljük Nemrég olvastam az Új Néplapban pályázatok megnyeréséről, melyek alapján megyénkben négy ’56-os emlékművet valósítanak meg. Az ’56-os Szövetség tagjaként elismerésemet fejezem ki a pályázóknak. A kormány jelentős összeget áldoz az 50. évfordulóra. A probléma az, hogy az ’56-os forradalom részvevőit és az ’56-os szövetség tagságának véleményét figyelmen kívül hagyják. Budapesten az ’56-osok tiltakozása ellenére akarnak felállítani emlékművet. Sértő, hogy nem véleményezhetik a műalkotásokat a közvetlenül érintettek. ■ A műalkotásokat nem véleményezhetik közvetlenül az érintettek. Jászkiséren közös akarattal született egy emlékmű, mely ötödik alkalommal lesz az emlékezés helye. Múlt évben hat címre küldtem meghívót az írott és elektronikus sajtónak, azonban nem jöttek el ünnepségünkre, csupán az Új Néplap tájékoztatott tisztességes hangnemben és nemzeti ünnephez méltóan az eseményről. Legközelebb ez év október 23- án Jászkiséren ismét ünnepélyes megemlékezést tartunk az ’56-os emlékműnél. Csömör András, Jászkisér Olvasóinktól leveleket, fotókat várunk A beérkezett levelekből válogatunk. A megjelenésre kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában kerülnek a lapba. A vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Várjuk észrevételeiket, írásaikat a szundi.zoltanne@ujneplap.hu e-mailre, vagy az Új Néplap, 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre. Kérjük, a borítékra írják rá: „A szerkesztőség postája ”. Kőkemény érdekek és reformok idején program A közös értékeket kialakító folyamatok hatásai az országban Indulfiat egyszerre a kiigazítás, a reform és a Magyarországot, benne a megyénket is átépítő fejlesztési program. Dr. Bálint Sándor A szakemberek azt mondják, a „terápia” helyes, ám a siker több dologtól függ: hogy a kormány és a parlament jó döntéseket hoz-e, sikerül-e meggyőzni a reform híveinek a politikai, gazdasági, kulturális elitet, és a közvéleményt az egyensúlyteremtés, a közteherviselés és a reform szükségességéről, hasznosságáról, vagy elmaradásának súlyos következményeiről. A meggyőző, világos, tényeken alapuló, érvelő munkát nehezíti, hogy az emberek fejében sokszor keveredik a kiigazítás, a megszorítás, a stabilizáció, a reform és az új fejlesztési program elnevezés. A tervezett változások nagyobb akadályát a különféle érdekcsoportok jelentik. Nem értékek fognak harcolni egymás ellen, hanem kőkemény tulajdonosi, tőkés, nagy-, közép- és kisvállalkozói, állami, önkormányzati érdekek. Másfél millió ember van bejelentve minimálbérrel, de ebből feltehetően 1,1 millió - a munkáltatónak vagy magának a dolgozónak érdeke - ezt csak adóelkerülésre használja. Ahhoz, hogy hanyatlás helyett gazdagodjunk, meg kell változtatni a közteherviseléshez, a közjóhoz való viszonyunkat. Az emberek nálunk minden leleményükkel kerülik a közterhek fizetését, miközben ingyenes szolgáltatások sorát várják az államtól, az önkormányzattól. Ugyanakkor igen gyengék a közös, nagy - oktatási, egészség- ügyi, közigazgatási stb. - értéket kialakító mechanizmusok. El kellene érni, hogy a közös értékeket ne tudja elnyomni a kemény egyéni, csoportrészér-dek. A szabályok, normák pedig hozzák ki belőlük a megfelelő teljesítményt, az igaz elismerés alapját. Magasabbra kellene tolódnia az ország érdekszintjének akkor is, ha a kapitalista tőkés, multi vagy hazai milliárdosok egyéni érdekeinek érvényesítéséről van szó. A megnövekedett szabadság a közjóért való felelősséggel jár együtt, egy demokratikus köztársaságot építő országban. ■ El kellene érni, hogy a közös értékeket ne tudja elnyomni az egyéni, csoportrészérdek. Boltíves kapu. Többéves szorgos munka eredménye Jászboldogházán, a Kossuth út 12. szám alatt Fülöp István kapubejárata: élő akácfából boltíves bejáratot képezett ki. Igen szép és látványos képet alkot a helyi postahivatal mellett. Végh Imre, Jászboldogháza
