Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-10 / 159. szám

2006. JÚLIUS 10., HÉTFŐ 6 PANORÁMA MAGYARORSZÁG Demonstráció a kormány 2006. évi megszorító intézkedései ellen 2006. július 8. A fővárosi Olimpiai Parkban több ezer feldühödött tüntető követelte, hogy a képviselők ne támogassák a munkavállalókat hátrányosan érintő törvényeket Kormányellenes tüntetések napja tiltakozás Ma tartják a Gyurcsány-csomag zárószavazását a parlamentben Több ezer fő vett részt a hat országos szakszerve­zeti szövetség szombat délelőtt rendezett de­monstrációján, ahol a mérsékeltebb tiltakozók sárga lapos figyelmezte­tést mutattak fel. Bánky Bea A hét vége nemcsak a labdarúgó- vébéről, hanem a Gyurcsány- csomag elleni tüntetésekről is szólt. A munkásokat „sarcoló” ki­igazító csomag visszavonására szólított fel harminc szakszerve­zet nevében a szombat délelőtt megrendezett budapesti, Képvi­selői Irodaház elé szervezett de­monstráción Gaskó István. A Li­ga Szakszervezet elnöke kilátás­ba helyezte, hogy ellenkező eset­ben a tiltakozó akciónak folytatá­sa lesz, majd felszólította a tün­tetőket, hogy „mutassanak erőt és sárga lapot a kormánynak”. A tömeg már megfogadta a taná­csot, „sárga lapot a kormánynak” feliratú szórólapokat mutattak fel. Annak ellenére, hogy az álta­lunk megkérdezett tüntetők ma­guk sem hisznek abban, hogy til­takozásuknak lesz foganatja, a szakszervezeti vezetők felszólí­tották a törvényhozás tagjait, hogy az intézkedéscsomag mai zárószavazásán ne támogassák a munkavállalókat hátrányosan érintő törvényeket. Gaskó István ezek között említette az energia árának „brutális emelését”, az egészségügyi hozzájárulás 3 szá­zalékos, a járulékok 50 százalé­kos növelését, a 20 százalékos áfát, valamint a felnőttképzés adókedvezményének eltörlését. Az intézkedések kapcsán Pata­ki Péter, az MSZOSZ alelnöke leginkább azt sérelmezte, hogy azok a „legszegényebbeken üt­nek a legnagyobbat”, utalva arra, hogy a minimálbér adómentes­sége megszűnik, s veszély fenye­geti a szakmunkások minimál­bérét is. „Ez a kormány és a szak- szervezetek közötti hároméves bérmegállapodás kikezdését is jelenti” - jegyezte meg. Pataki „keményebb eszközök” igénybe­vételét ígérte a szakszervezeti kö­vetelések elutasítása esetére. A szakszervezeti vezetők min­den felelősséget a kormányra há­rítottak és visszautasították azt az érvelést, hogy a munkaválla­lók teljesítményével aránytalan jövedelérrihövekedése idézte elő az államháztartási hiányt. „Hozhattam volna szétroncso- lódott katonai rohamsisakot vagy szitává lőtt rendőrségi golyóálló mellényt is” - kezdte beszédét Kónya Péter, a Fegyveres és Rend­védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, aki egy fel­robbant gázpalackkal vonult a pulpitusra és a tervezett szolgála­ti törvénymódosítás ellen emelte fel szavát, amely az „életüket koc­káztató, heti 56 órát dolgozó tűz­oltók, rendőrök, katonák jogkö­vetkezmények nélküli, azonnali kirúgását tenné lehetővé”. Bár a tüntetések folytatására elkötelezettnek tűnt a tömeg, a Parlament elé szombat estére meghirdetett „Igazság napja - második menet” című demonst­rációra már csak két-három száz ember gyűlt össze. Nyakó: az MSZP nem jókedvében hoz megszorító csomagot A SZAKSZERVEZETEK szombati tüntetése ellenére az MSZP to­vábbra is támogatja a kor­mány Új egyensúly programját - mondta Nyakó István, a párt szóvivője. „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy párt jókedvében teszi azt, amit hitük szerint egy felelős politikai erőnek tennie kell” annak érdekében, hogy „az or­szággazdasági egyensúlya helyreálljon, így az Európai Uniótól kapott fejlesztési forrá­sokat Magyarország célszerű­en tudja felhasználni"- fogalmazott. Ennek munka­helyteremtő és jövedelemter­melő hatása lesz - tette hozzá. A FIDESZ kommunikációs igazgatója, Szijjártó Péter vi­szont arról számolt be: pártja egyetért a szakszervezeti szö­vetségek demonstrációjával. Az MDF-es Herényi Károly pedig úgy összegezte pártja álláspontját: megértik a szombati szakszervezeti tün­tetésben kifejeződő elégedet­lenséget, de a kialakult hely­zetért egyaránt felelősnek tartják a szocialistákat és a Fideszt is. Új elnököt választott a Fiatal Baloldal VARGA László országgyűlési képviselőt választották a Fiatal Baloldal elnökének a szervezet soron kívüli tisztújító kongresszusán. Az eredményt bejelentő új elnök elmondta: a küldöt­tek kétharmada támogatta őt. A tisztújításra azért ke­rült sor, mert a korábbi el­nök, Komássy Ákos lemon­dott tisztségéről, miután áp­rilis 1-jén súlyos közlekedé­si balesetet szenvedett, amelyben utasa meghalt. A liberálisok támogatják a megszorító csomagot az szdsz Országos Tanácsá­nak az a véleménye, hogy a szabad demokratáknak az ország jövője érdekében ki kell állniuk a kompromisz- szumokkal elfogadott stabi­lizációs csomag mellett - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A politikus hozzáfűzte, hogy a szabad demokraták egymagukban a csomag néhány elemét máshogy csinálnák, néhány eleme másképp nézne ki, de szükségesnek tartják ezeket a lépéseket. Kuncze: szükséges a csomag A Fidesz volt sajtosa az MDF-hez igazolt FEKETE ZOLTÁN lesz hétfőtől az MDF sajtóirodájának ve­zetője. Fekete Zoltán - aki idén februárban távozott a Fidesz kommunikációs igazgatói posztjáról, amikor átalakult a párt stábja - la­punknak megerősítette a kinevezést, de részleteket nem árult el. Szép Zsuzsa, az MDF volt sajtófőnöke tá­vozott a párt kommuni­kációs csapatának éléről. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu ; adott szó? Az ellenzék nélkül is lesz közigazgatási reform Százezernyi egészséges baromfit ölnek madárkor Fogyasztásra is alkalmas lehet a levágott állatok húsa Az ellenzék támogatása nélkül is folytatódik a közigazgatási re­form, a területi fejlesztésben to­vábbra is a kistérségekre és a ré­giókra helyezik a hangsúlyt - je­lentette ki Lamperth Mónika a Megyei Jogú Városok Szövetsé­gének Szombathe­lyen tartott közgyű­lésén. Az önkor­mányzati és terület- fejlesztési miniszter a választott regionális önkor­mányzatok létrehozását tartja a jobb megoldásnak, annak egy­szerűsége és átláthatósága miatt. A kétharmados támogatás re­ménytelensége ellenére már a kormány több minisztere dolgo­zik gőzerővel azon, hogy a köz­igazgatás működésének terve­zett ésszerűsítését miként lehet megoldani. Az igazságügyi mi­nisztérium szakértői a közjogi szerződések rendszerének beve­zetésén dolgoznak, Lamperth tárcája pedig a regionális terület- fejlesztési tanácsok megerősítésén, illet­ve a kistérségi társu­lások szerepének növelésén fáradozik. „Nincs értelme tovább fenntarta­ni egy olyan rendszert, amely­ben települések, kistérségek, megyék és régiók is vannak. Ez túl költséges, nem kellően haté­kony, hosszú távon pedig káros az ország számára” - indokolta a változtatásokat. ■ B. B. ■ A miniszter szerint a ré­gióké a jövő. Fokozott kontroll mellett 280 ezer egészséges szárnyast vág­nak le és dolgoznak fel a napok­ban abból a körzetből, ahol ko­rábban a legtöbb madárinfluen­zás megbetegedés fordult elő. Bodoglár, Szánk, Kiskunmajsa és Jászszentlászló környékéről három kijelölt vágóhídra szállít­ják el az egészséges, vágásra érett szárnyasokat. A gyors lebo­nyolítás a járvány felszámolása és a megelőzés szempontjából rendkívül fontos. Az állat-egész­ségügyi szakemberek arra tö­rekszenek, hogy a térségben le­hetőség szerint ne maradjon megbetegedésre fogékony állat. A szárnyasokat vágóhídi labo­ratóriumi kontroll mellett vág­ják. Húsuk az előírt vizsgálatok elvégzését követően hasznosít­ható, vagyis fogyasztásra is al­kalmas lehet. A madárinfluenza továbbter­jedésének megakadályozására hatszázezer szárnyas elpusztítá­sát rendelték el a baromfiállo­mányban egy hónapja pusztító kór megjelenése után Bács-Kis- kun megyében. A Baromfi Terméktanács fel­mérése szerint az állattartókat eddig 18-20 milliárd forintos kár érte a madárinfluenza miatt. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium azt ígérte, hogy a baromfitartók egy hóna­pon belül megkaphatják a száz- százalékos kártérítést. ■ A vágás célja, hogy ne maradjon fertőzésre fogékony állat a térségben

Next

/
Oldalképek
Tartalom