Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-10 / 159. szám

A Continental Singers 1967-ben alakult meg az USA-ban. A ze­neileg és formailag is hatalma­sat újító szervezet elsődleges célja, hogy országokat, városo­kat és falvakat bejárva bemu­tassa Jézust és életútját. így hir­detik evangéliumát a híveknek a zenén keresztül. A szervezet másik célja, hogy képezze, fej­lessze a munkában részt vevő fiatalok képességeit. A zenei, előadói, színpad- és mozgás­technikai képzés mellett a lelki növekedésre is jelentős hang­súlyt fektetnek a szervezők. Ed­dig mintegy hetvenhat ország­ban alakultak nemzetközi cso­portok. Magyarországon elő­ször 1990 nyarán énekeltek együtt a hívek, azóta is minden évben nyári turnék keretében a zene eszközeivel szolgálják Is­tent és Krisztust. A magyar Continental Sin­gers július elején ismét útnak indult. A modern keresztény gospel zenét játszó, fiatalokból álló együttes közel 30 tagja lát­ványos színpadi programot mu­tat be egy országos turné része­ként. A lelkes fiatalok örömmel hívnak mindenkit a koncert­jükre július 15-én 19 órakor a szolnoki Helyőrségi Művelődé­si Otthonba, ahol együtt örven­dezhetnek. A programjuk címe: Mi a valóság? A Színház Conti­nental és a Kölyök Continental Singers csoport előre láthatólag augusztusban indul országos turnéjára. ■ B. A. Mit kell tennünk, ha ke­rül bennünket a régen várt gyermekáldás? A színdarabban elhangzó jó tanácsot mégsem érde­mes megszívlelni. A da­rab ennek ellenére önfe­ledt perceket ígér. Fodor Beáta Az alkoholista anya és a bankár férj erkölcstelenségre biztatják a fiatalasszonyt. Aki egyelőre tiltakozik. Meddig bírja? Kiderül a darabból... A nyári szabadtéri játékoknak sajátos hangulata van. A szabad ég alatt valahogy minden más. Az előadások könnyedek, a víg­játékok fokozzák a kikapcsoló­dást. A harsányabb poénok, oly­kor cseppet sem prűd darabok feledtetik a hétköznapok problé­máit. A szolnoki nyári színház nem újkeletű dolog. Karczag Fe­renc színész, rendező felelevení­ti ezt a hagyományt. A nézőket Machiavelli Mandragora című 3 vígjátékának átiratával lepi 1 meg. A nyári színház és a darab % célja, hogy a néző kacagjon, jól | érezze magát.- Egy vidéki városban, ahol a színházi évad zárása után kevés kulturális program szórakoztat­ja a helybélieket, ott igenis szükség van egy ilyen előadásra — mondta a rendező. — Olyan színészeket választottam, akik­kel közös nyelvet beszélünk, akik elsőre értik, mit szeretnék. Bár a hat előadás kockázatos vállalkozás, ugyanis a jegybevé­telből és egy szolnoki autókeres­kedés szponzorálásából fedez­zük a kiadásainkat és a színé­szek bérét. A Mandragora nem ismeretlen számomra, hiszen valamikor magam is játszottam benne — tette hozzá Karczag Fe­renc. — Története egy forró nap estéjére való. Talán fülledt eroti­kája miatt is. Molnár Lászlóval úgy döntöttük, előadjuk. A szo- baszínáz udvarán kaptunk he­lyet, ahol egyszerre 250 néző előtt játszunk. Az egyszerű díszletek és a jel­mezek a reneszánsz Itáliába ka­lauzolják a közönséget. Machia­velli művét Pozsgai Zsolt aktua­lizálta korunkra. A sziporkázó és szellemes szófordulatokkal tűzdelt darab története és szelle­misége Machiavelli korát idézi. Párizsból érkezik Firenzébe Cal- limaco ifjú mesterember, aki csillapíthatatlan vágyat érez a korosodó, de dúsgazdag firenzei polgár fiatal felesége iránt. A szép és erényes Lucrezia kegye­inek megszerzése azonban csak cselszövések árán sikerülhet. A fiatal hölgy egy idős bankár fe­lesége. Erkölcsös életet él, el sem tudja képzelni, hogy meg­csalja az urát. Niciának, a ban­kárnak azonban van egy nagy bánata: házassága Lucreziával gyermektelen. Ezt használja ki Ligurio, Callimaco barátja, aki segíteni akar neki megszerezni az asszonyt. Callimaco párizsi orvosnak adja ki magát, aki is­meri a terméketlenség ellen­szerét: a mandragórafőzetet. Nicia lépre is megy, de a szer használata nem egyszerű: az asszony, ha megissza, és utána hál valakivel, az első férfi egy órán belül meghal. Nicia nem tehet mást, mint Ligurio taná­csára keresni kezd egy ifjút, akit a felesége ágyába küldhet. Adott hát a feladat, keresni kell valakit, aki „átvállalja” a dolgok­nak e hálátlan részét. Igaz, kap cserébe egy kis „kellemest”. Sztárek Andrea, Jelinek Erzsébet fh., Petridisz Hrisztosz, Molnár László, Barabás Botond és Mé­száros István „elemzi” ezt a sú­lyos problémát, hogy az asszony a hátralevő életében parlagon ne heverjen. — A rendező felhívott, van számomra egy isteni szerepe — mesélte Sztárek Andrea, aki a darabban a főszereplő anyját játssza. - Valamikor főiskolás koromban játszottam utoljára nyári színházban. Mivel a gye­rekeim kicsik, így nem szíve­sen csípek el az együtt töltött időből. Az évad idején úgyis alig látjuk egymást. Egy kolléga felkérésének azonban nem le­het ellenállni. Munkám legna­gyobb elismerése ez. A Mandra­gora kissé obszcén, mégsem trágár. Szerepemben egy olyan alkoholista, erkölcstelen anyát jelenítek meg, aki a saját lányát unoka reményében házasságtö­résre biztatja. Szereplők: Sostmta, Lucrezia anyja Sztárek Andrea Lucrezia, Nicia mester felesé­ge Jelinek Erzsébet fh. Nicia mester, firenzei bankár Petridisz Hrisztosz Ligurio, fiatal léhűtő Molnár László Callimaco, fiatal nemes Barabás Botond Práter Mészáros István rendező: Karczag Ferenc Kétszázötven néző fér el az udvarban A színészek hetek óta készülnek, naponta többször próbálnak. A színpad és a nézőtér összeállt A szobaszínáz udvarán két- százöven néző kacaghat egyszerre a reneszánsz Firenzében ját­szódó történeten. Már csak az kell, hogy a felhők messzi tájakra vonuljanak. Július 11-től ugyanis hat egymást követő nap esté­jén lép színpadra a hat ismert színész. KULTÚRA 2006. JÚLIUS 10., HÉTFŐ Isten igéjét hirdetik dalukkal országosan már tizenhat éve W Elvezet a mandragóra hatása nyári színház A reneszánsz Itáliában nem voltak prűdek a firenzei polgárok Az elmúlt hét - karikatúrákban MEGSZORÍTÁSOK — Nem a szeretetszolgálattól küldték, Jani bátyám, hanem egészen magas helyrőll BESZÁMOLÓ—A csoportmeccsek alatt megszületett Lajcsi ka, a nyolc közé jutáskor megbukott Pistike, az elődöntő idején elkelt a hét végi ház... w Ifjabb harminchét világörökségi hely? értékvédelem Az UNESCO szervezete újabb lehetséges jelöltek közül válogat A jelenleg több mint nyolcszáz helyszínt tar­talmazó világörökségi lis­tára újabb jelöltek kerül­hetnek fel hamarosan, bár hazánk most nem szerepel rajta. Bozsó Anikó Az UNESCO újabb harminchét helyszínt javasolt a világörök­ség-listára. A döntését még júli­usban meghozzák a szervezet vilniusi ülésén. A világörökség része címre várakozó helyszí­nek 30 országban, köztük nyolc európai államban - Németor­szágban, Ausztriában, Spanyol- országban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelor­szágban, Csehországban és Nagy-Britanniában — vannak. ,5 Legutóbb a bizottság 24 hely- I színt — köztük a bosznia-herce- í govinai Mostar hídját - emelte | a világörökség részévé. Jelenleg S 137 országban 812 helyszín mi­nősül a világörökség részének. Az UNESCO Világörökség Egyezménye egyébként 1972. november 16-án született meg az Asszuáni-gát építése kap­csán. Az Egyezmény ezidáig a legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kultu­rális értékeinek megőrzésére, egy olyan egyedülálló jogi esz­köz, amely globális felelősség- vállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értéke­inek megóvásáért. Az illetékes bizottság 30. ülését 27 ember alkotta, 8 természeti és 2 ve­gyes helyszín dossziéját tanul­mányozza. A világörökség része címre várakozó helyszínek 30 országban, köztük nyolc euró­pai államban - Németország­ban, Ausztriában, Spanyolor­szágban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelor­szágban, Csehországban és Nagy-Britanniában - vannak. Magyar helyszínek a Világörökség-listán A listára elsőként 1987-ben Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az And- rássy út és történelmi környe­zete továbbá a hollókői ófalu és táji miliője került majd 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlang­jai, 1996-ban az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapát­ság és közvetlen természeti környezete, 1999-ben a Horto­bágyi Nemzeti Park, rá egy évre a Pécsi ókeresztény sír­kamrák nyerték el a címet. Ezt követően a Fertő-tó és utoljára 2002-ben a tokaji történelmi borvidék került az ENSZ-listára. Jelenleg kilenc magyar épület vagy tájegység vár a listám kerülésre, töb­bek között a Tihanyi-félsziget, a Komáromi erőd és a Duna­kanyar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom