Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-30 / 151. szám
4 HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ 2006. JÚNIUS 30., PÉNTEK Negyven év a pszichiátriai betegek szolgálatában Dr. Márkus Magdolna közel negyven esztendőt töltött már az egészségügyben. Sokáig a megye egyetlen pszichiátereként dolgozott. AII. pszichiátria főorvos asszonyának évtizedek során végzett áldozatos munkáját Hetényi arany emlékéremmel ismerték el a Semmelweis-nap alkalmából.- Túlzás nélkül mondhatom, hogy életem és mindenem a munkám - vallja dr. Márkus Magdolna, akit bizony óriási meglepetésként ért a kitüntetés. — 1967 óta dolgozom a megyében. Annak idején a Hetényi Kórház akkor Újszászon lévő részlegében kezdtem, majd több helyen is rendeltem a megyéDr. Márkus Magdolna ben, s 1993-tól pedig folyamatosan itt, a megyei kórház pszichiátriáján vagyok. Valahogy már kisgyermek koromtól egyértelmű volt, hogy ezt a pályát választom. Az unokanővérem Budapesten, az Országos Pszichiátriai Intézetben dolgozott óvónőként, s amikor hozzá bejártam, természetesen találkoztam az ott kezeitekkel. Akkor, nyolcévesen megérlelődött bennem az elhatározás, hogy én ezeken az embereken szeretnék segíteni.- Úgy látszik, szerencsés alkat vagyok, hiszen nem égtem ki úgy az évtizedek során, mint kollégáim többsége. Egy pszichiáter annyi gonddal, problémával, kettétört emberi sorssal szembesül a munkája során, hogy talán egyfajta védekezési mechanizmusként egy idő után már érzéketlenné válik irántuk. Nagyon örülök neki, hogy nekem ezt sikerült elkerülnöm, a mai napig azért dolgozom, hogy segíthessek rajtuk. A legtöbb betegem sajnos olyan társadalmi rétegből kerül ki, hogy saját erejükből egyszerűen nem tudnak úrrá lenni a problémáikon. Épp ezért nemrégiben létrehoztunk az osztályon egy alapítványt, amely a rászorulóknak segít abban, hogy talpra tudjanak állni, visszatérjenek a „hétköznapi” életbe. Az egészségügyi díjakat és a Hetényi Kórház díjait az intézmény ünnepségén adták át tegnap a megyei önkormányzat és a kórház vezetői Átadták a Hetényi-érmeket semmelweis-nap Kitüntetések a gyógyító ember ünnepén Július 1-je, Semmelweis Ignác születésnapja évti- . zedek óta a magyar egészségügy szakmai ünnepe. A Hetényi Géza megyei kórházban tegnap ez alkalomból kitüntetéseket adtak át. Szilvási Zsuzsa Az intézmény fenntartója, a megyei önkormányzat azzal segíti a Hetényiben folyó színvonalas szakmai munkát, hogy elsősorban pályázatok útján forrásokat biztosít a folyamatos felújításokhoz, fejlesztésekhez - emelte ki ünnepi beszédében Tokaji- né Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke. - Ez azonban csak a kereteket biztosítja a szakmai tartalomhoz. Dr. Némedi Mária, a Hetényi kórház fejlesztési igazgatója Semmelweis életútjára, törekvéseire emlékezett, melyek ma különösen időszerűek. Az egészségügyi világszervezet ugyanis a betegbiztonságot helyezi előtérbe ezekben az években, harcolva az egészségügyi fertőzések ellen. „A tiszta ellátás a legbiztonságosabb ellátás” - így szól jelmondatuk, amely tökéletesen illeszkedik az anyák megmentőjé- nek szemléletéhez. A Hetényi kórházban hagyományosan ezen a napon adják át a kitüntető címeket. A kórház legmagasabb kitüntetését, a Hetényi Arany Emlékérmet dr. Márkus Magdolnának (II. pszichiátria), dr. Uhrin Katalinnak (patológia) és Pallai Sándornénak (központi műtő) adta át dr. Boksái István főigazgató-főorvos. Hetényi-emléklapot kapott dr. Monostori László (baleseti sebészet), dr. Németh Johanna (rendelőintézet), dr. Bagi Mária (rendelőintézet), dr. Szabados Katalin (gyermekinfektológia), dr. Szekeres Andrásné (rendelőintézet), Annus Lászlóné (központi laboratórium), Somogyi Józsefhé (szülészet-nőgyógyászat), Síposáé Joó Katalin (II. pszichiátria), Zornánszki Kálmánné (számvitel), Boros Istvánné (élelmezés). Pénzjutalomban részesült dr. Bőd Sára (Tiszaföldvár tüdőgondozó), dr. Emri Enikő (gyermek- osztály), dr. Radios Szilvia (neurológia), dr. Kelemen János (sebészet), dr. Rajcsányi Zsuzsanna (onkológia), Mórán Edit (krónikus belgyógyászat), Kunné Gyöngyibolya (gyógyszertár), La- puné Bíró Ilona (Tiszaföldvár tüdőgondozó), Martosi Lászlóné (ápolási osztály), Búzás Károly (idegsebészet), Kovácsné Szénási Tímea (baleseti sebészet), Farkas István (központi sterilizáló), Cserzze Kelemen Éva (kardiológia), Szabó Éva (központi műtő), Kiss- néRigó Szabina (rendelőintézet), Kovács Ottó (I. pszichiátria), Csor- tos Imréné (intenzív), Oláh Zoltánná (infektológia), Kökény Józsefhé (pénzügy), Török Katalin (orvosi könyvtár), Falusi Sándor- né (élelmezés); Kovács Gáborné (anyaggazdálkodás), Jándi Attila (műszaki osztály), Herczeg Jó- zsefné (műszaki osztály), Magyart János (műszaki osztály). A hetényi Kórház tudományos bizottsága, a Szakmai Vezető Testület és a Magyar Orvosi Kamara egyhangú döntése értelmében főorvossá nevezték ki dr. Emri Enikőt (gyermekosztály), dr. Erdődi Zoltánt (szülészet-nőgyógyászat), dr. Németh Barnát (II. belgyógyászat), dr. Szabó Attilát (idegsebészet) és dr. Szalai Andrást (baleseti sebészet). Adjunktus lett dr. Ben- csik Gábor (intenzív), dr. Besze Mária (Rl-belgyógyászat), dr. Driesz Lajos (intenzív), dr. Hajdú Attila (baleseti sebészet), dr. Süveges Tibor (pulmonológia). Új főorvosokat és adjunktusokat neveztek ki a kórház ünnepségén A főorvosi és adjunktusi kinevezésekhez a főigazgató (balról) gratulált „Nincs két egyforma eset, hiszen minden ember más” Laikusként úgy gondolnánk, a patológia nem egy törékeny nőnek való. Dr. Uhrin Katalin alaposan rácáfol erre.- Bevallom, egyetemistaként magam sem gondoltam még, hogy patológus lesz belőlem - emlékszik vissza. - A többi medikához hasonlóan én is belgyógyásznak vagy gyermekorvosnak készültem, végül azonban egészen másként alakult az életem. Pécsett végeztem, majd Kaposvárra kerültem, ott pedig éppen a patológián volt hely. Amikor azután a férjemet 1974-ben Szolnokra helyezték, szintén itt kaptam munkát. Dr. Kmsznai Géza tanítványaként ismertem meg a szakma minden „fortélyát”. Az Dr. Uhrin Katalin évtizedek során jelentősen átalakult a munkánk, a korábban a legnagyobb részt kitevő boncolás erősen háttérbe szorult a szövettan és citológia mögött. A legtöbb időt így a diagnosztikus munka teszi ki. A kenetek, metszetek feldolgozása felelősségteljes munka, hiszen a mi ítéletünkön múlik a beteg további sorsa, kezelése, ám diagnózisunk helyességében ma már számos kiegészítő vizsgálat megerősít bennünket. Érdekességét, szépségét pedig az adja, hogy olykor hihetetlen dolgokra bukkanunk, melyeket az élet produkál. Minden ember más, nincs két egyforma eset. Harminc év után is előfordul, hogy olyasmivel találkozom, amivel korábban még soha. Ilyenkor nagy segítséget jelent a jól felszerelt könyvtárunk, illetve természetesen a kollégáimmal is megvitatjuk ezeket. Köztudomású, hogy mindezzel együtt sem túl vonzó manapság a patológia a frissen végzett orvosok körében, nagy a szak- emberhiány. Nálunk azonban családon belül is biztosított az utánpótlás. Egyik fiam úgy döntött, követi a példámat, s ő is ezt a szakterületet választotta. Remélem, ő is megtalálja benne azt a szépséget, amelyre én ráleltem az évtizedek során. A tragédiák nem múlnak el nyomtalanul Műtősnő Huszonöt éve gyarapítja különleges gyűjteményét Nap mint nap emberi tragédiákkal, súlyos, gyakran végzetes sérülésekkel találkozik. Pallai Sándor- né, a Hetényi Kórház központi műtőjének vezető műtősnője mégis meg tudta őrizni derűjét. Szilvási Zsuzsa — Első és egyetlen munkahelyem a Hetényi Géza Kórház, 1968 óta dolgozom itt - mondja Pallainé Rózsa. - Műtőasszisztensként 1972-ben végeztem, 1991-től kezdve pedig főműtősnő vagyok. Azt szokták mondani rám, hogy valahogy mindig a „történések sűrűjében” találom magam, s ez valóban igaz. Szükségem van rá, hogy gyakorlatilag minden percben sikerélményem legyen, adni tudjak, jót cselekedjek, segítsek azoknak, akik hozzánk kerülnek. Pedig teljesen másként indult az életem, a közgazdasági szakközép- iskolában tanultam. Egy év után azonban átmentem az egészség- ügyibe, s azóta érzem, hogy valóban a helyemen vagyok. Számomra fontos, hogy lássam, segíteni tudok a munkámmal. A központi műtőben valóban nagyon jó csapat dolgozik együtt, összehangolt, összeszokott munkát végzünk. Igaz persze az is, hogy számos emlékezetes próbatétel kovácsolt össze bennünket. A Bálvány utcai gázrobbanástól a szajoli vasúti katasztrófáig sok-sok olyan esetre emlékszem vissza, amelyek nem múlnak el nyomtalanul bennünk sem. Szerencsém, hogy nem fásultam bele ezekbe a tragikus esetekbe annyira, hogy érzelmek nélkül végezzem a munkámat. Hazavinni sem szabad ezeket a szomorú élményeket, így inkább arra összepontosítok, hogy mindazoknak segítségre van szükségük, akik hozzánk kerülnek. Óriási szerencsének tartom azt is, hogy sosem kellett választanom a munkám és a családom között. A férjem maximálisan megérti a hivatásomat. Pallai Sándorné szobája különleges kincseket rejt. Immár 25 esztendeje gyarapítja egyedülálló gyűjteményét.- Vallom, hogy az ember számára az az érték, amit értéknek gondol. Számomra ezek a használatból már kivont, egykori orvosi eszközök értékesek. Ma már muzeológiai tárgynak számító, százesztendős szemészeti vizsgálótábla éppúgy akad a gyűjteményemben, mint egykori műtőeszközök. Az elsőt negyedszázada tettem el emlékbe. Azóta folyamatosan gyarapodnak a kincseim. Főigazgató úr, látva ezeket, azt ígérte, talál olyan helyet a kórházban, ahol majd ki lehet állítani ezeket. Pallai Sándorné immár huszonöt éve gyűjti az orvosi eszközöket Az oldal a kórház és a kiadó közötti együttműködés alapján készült. A költségeket a megrendelő fizeti.
