Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-03 / 129. szám

4 . _____________ • TÜKÖR 20 06. JÚNIUS 3., SZOMBAT tüzes lángnyelvek A feltámadás utáni ötvenedik napon száll alá a Szentlélek. Ajándékai: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség. PÜNKÖSD, A LÉLEK ÜNNEPE Pünkösd a Szentlélek eljövete­lének ünnepe. Karácsony és húsvét után a keresztény egyház számára ez a harmadik legjele­sebb esemény. Maga a kifejezés a görög „pentekosztész” szóból származik, amelynek jelentése: „ötvenedik”. A Jézus feltámadá­sa utáni ötvenedik napon szállt le ugyanis a Szentlélek az apos­tolokra. „És megjelentek előt­tünk kettős tüzes nyelvek, és üle mindenkire azok közül” - írja az újszövetségi szerző. Ettől fogva tudták az első tanítványok teljes valójukkal hirdetni az örömhírt: Krisztus feltámadt. Megváltotta az emberiséget a halál fogságá­ból, elhozva az örök életet. Az apostolok a Szentiélektől kapták meg mindazokat az ado­mányokat, amelyek küldetésük­höz kellettek. Különböző nyelve- ken beszéltek, betegeket gyógyí­tottak, csodákat tettek. S főként hirdették az evangéliumot, a fel­támadás örömhírét. Tanításuk meggyőző erejének bizonyítéka a ma kétezer éves, elő keresz- . tény egyház, amelynek pünkösd egyben a születésnapja is. „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát” - így ünnepeltek a lányok pünkösdkor Időpontját ötvennapos számítás­sal határozták meg: ez az első zsengék ünnepétől számított hét hét eltelte utáni nap. Júdeából, Szamáriából, Galileából és más­honnan csak úgy sereglettek a hithű zsidók Dávid városába, Je­ruzsálembe, hogy leróják tiszte­letüket a Mindenható előtt. Be­mutatták a nyári búzatermés el­ső hajtásait áldozatul a templom­ban, azzal a kéréssel, hogy bő le­gyen a termés. A jeles nap az Az apostolok a Szendétektől kapták meg az adományokat Az ünnep, akárcsak a húsvét, a zsidó hagyományban gyökere­zik. A május végén vagy június elején tartják a sávuótot, a hetek ünnepét, a második legnagyobb ószövetségi zarándokünnepet. aratás ünnepe is, azaz pünkösd volt a régi zsidóknál a nyári ara­tási idény hivatalos kezdete. Később a tízparancsolat ünne­pét ülték meg sávuótkor, felidéz­ve az Ószövetség nagy aktusát, Isten első szövetségkötését a zsi­dó néppel. Ekkor hozta le Mózes a Sínai-hegyről a kőtáblákat a rá­juk vésett parancsolatokkal. Nem véletlen, hogy Jézus a ha­lála utáni harmadik napon ép­pen az első zsengék ünnepén tá­mad fel. A keresztény kinyilat- kozatatás lényege: a hús-vér em­berré vált Isten - kiüresítve ma­gát isteni természetéből - a ro- molhatatlan életet osztja meg a halál fogságában sínylődő embe­riséggel. „Ámde Krisztus feltá­madott a halottak közül, zsengé­jük lön azoknak, akik elaludtak” - írja Pál apostol a korinthoszi gyülekezetnek. Vagyis az ember nem semmisül meg a halálban, nem olvad be egy személytelen kozmikus tudatba, nem is rein­karnálódik. Hanem testben tá­mad fel az örök életre. A pünkösd előtti hét csü­törtökje Krisztus mennybemene­telének napja. (Ezt nevezzük ál­dozócsütörtöknek.) Az Úr azon­ban nem hagyja magukra szeret­teit: megígéri nekik a Szendéi­ket, amelyet János evangéliuma szerint Vigasztalónak is nevez. A Szentlélek a keresztény ha­gyományban nem pusztán a ti­zenkét apostolra szálló örökség. Mindenki számára erőteljes TISZTELT PEDAGÓGUSOK! KÖSZÖNTJÜK ÖNÖKET A PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL, ÉS KÍVÁNJUK, HOGY TOVÁBBRA IS BÉKESSÉGBEN, BIZTONSÁGBAN, SZERETETBEN, MEGÉRTÉSBEN TANÍTSÁK GYERMEKEINKET, HOGY ŐK MINDIG ÉREZHESSÉK: A TUDÁSNAK VAN ÉRTÉKE ÉS VAN RANGJA. MSZP JNSZ MEGYEI szellemi valóság, amely nagy dolgokra tesz képessé. Szere- tetre, örömre, békességre, türe­lemre, kedvességre, jóságra, hű­ségre, szelídségre. Ezek a Szent­lélek „ajándékai”. Piros pünkösdöt ezer éve vi­rággal köszöntik Európában. Ilyenkor minden feléled. Zsi­bong a természet, szerelmek szövődnek. A régiek tudták: meg kell állni egy pillanatra. Köszön­tötték az új életet, imádkoztak a bő termésért, a gyermekáldá­sért. A templomokban a Szent- leiket megjelenítő, égből alászál- ló lángnyelveket a pünkösdiró­zsa szirmaival jelképezték. A Szentlélek másik szimbóluma­ként a béke fehér galambját en­gedték szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öl­töztek, a férfiak is ünneplőbe bújtak. Az imádság után aztán kezdődhetett a mulatság. A legrégibb népszokás talán a pünkösdikirály-választás, amely ma jobbára már csak a szólás­ban él. Rövid életű hatalmat ér­tünk rajta. Ez abból ered, hogy a pünkösdi király uralma eredeti­leg is csak egy évig tartott. Pünkösdi királyt választani af­féle alakoskodó szokás. A meg­tisztelő címet az a legény nyeri el, aki a legügyesebb a többiek között. Ez lóversennyel, bika- hajsszal, kakasütéssel, gúnár- nyakszakítással dől el. Véres egy mulatság: a cél az, hogy a cölöp­höz kötött, kötéllel kifeszített ka­kas vagy gúnár fejét lóról nyar­galva lecsapják. A látványos vir­tuskodás győztesét nagy becs­ben tartotta a falu. Egy évig min­den lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra elmehetett, az összes kocsmában „ingyen rová­sa” volt - vagyis a község kontó­jára ehetett-ihatott. Lovát, mar­háját társai őrizték, apróbb vét­ségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették. Kedves népszokás a pünkösdi királynéjárás is. Először termé­kenységvarázsló, majd ado­mánygyűjtő szándékkal. A mise után négy kislány vezetett egy ötödiket - ő volt köztük a legcsinoskább, a legszebb. Kezé­ben kosár volt rózsaszirmokkal. Egy-egy házhoz érve az udvaron Az ünnep jelképei: rózsa, galamb, májusfa pünkösdirózsa: mosdóvízbe szórva egészségessé tesz. A virágot a legények annak a lánynak az ablakába teszik, akinek udvarolni akarnak. FEHÉR GALAMB: a Szentlélek szimbóluma. A templomok­ban sok helyen ilyen madara­kat engedtek szabadon. zöld ÁG: nyírfa-, gyümölcs-, bodzaágat tettek a házakra, az istállókra, hogy az embe­rektől és az állatoktól távol tartsák a gonosz szellemeket. májusfa: élet-, és termékeny­ségszimbólum. PÜNKÖSDI LADiKÁpS {A SÁR- KÖZI szeremlén); a legények megcsónakáztaják a lányo­kat, akik erre az alkalomra díszes evezőt vittek maguk­kal. Termékenységkultuszból fakadó szokás: a víz az élet, a szexualitás szimbóluma. * Pünkösdi ladikázás Szeremlén. Évszázados népszokás. megálltak, a kiskirályné feje fö­lött kendőt feszítettek ki, vagy elfátyolozták. A négy kísérő termékenyva­rázsló mondókát kántálva fel­emelte a kiskirálynét, aki virágot hintett szét a vendéglátóknál. „Meghozta az Isten piros pün­kösd napját, mi is meghordoz­zuk királykisasszonykát” - szólt a kezdősor. Utána következtek a jókívánságok. A játék végén a háziak megkérdezték a lányo­kat: „Hadd látom a királynéto­kat, édes-e Vagy savanyú?” És fellebbentve a kendőt megcsik­landozták a kislány állát. Ha a kiskirályné mosolygot, de a fogát nem villantotta ki, megnyugod­tak: jó lesz a termés. Almát, to­jást, kolbászt, pénzt ajándékoz­tak a látogatóknak. A törökbasázásra egy tíz-ti- zenkét éves fiút öltözettek se- lyembugyogóba, fejére turbánt kötöttek. Olyan égetnivaló köly- köt választottak, aki amúgy is rá­szolgált a verésre. De azért meg­esett rajta a szívük: ruháját szal­mával tömték ki, hogy ne fájja­nak az ütések. Aztán össszeláncolt kézzel végigvezet­ték a falun. A kísérők énekeltek, a basa ugrándozott, miközben zöld gallyakkal csépelték, és be­gyűjtötték az adományokat. „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje” - kezdi „Borivóknak való” című versét Balassi Bálint. Pünkösdkor az egyházi ünnep mellett helyet kap az eszem-iszom, a dínom- dánom is. Rados Virág

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom