Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-24 / 146. szám

MFTTiTTTIli Csökkentést igen, raktározást nem Brüsszel Az ideiglenes termeléscsökkentést igen, a raktározást és a baromfi­húskészletek megsemmisí­tését viszont nem támogatja az Európai Unió. Az állo­mány kiirtásából vagy korai levágásából adódó károkat részben megtérítik. így dön­tött a héten az illetékes piacszabályozó bizottság, elfogadva az Európai Bizott­ság javaslatát. Az EU 50 százalékos társfinanszí­rozást adhat. Kemény borháború Oroszországban Moszkva Nagy a feszültség az orosz borkereskedő cégek és a Fogyasztóvédel­mi Szolgálat között, utóbbi ugyanis elrendelte a mint­egy 400 millió USA-dollár értékű moldáv és grúz im­portborkészlet megsemmi­sítését. A bíróság ezt első fokon ugyan törvénytelen­nek minősítette, mire a tisz­tiorvosi jogosítvánnyal rendelkező szolgálat a cé­gek működési engedélyé­nek azonnali bevonásával fenyegetőzött. A BUX-index 2006. június 23-án 20600 20400 Előző napi záróérték: 1 .........................1......... 19 64 2 [ Záróértékri 20 200 20000 19800 19600 Nyitóérték: 19 723-Z-,---1 "tt " ,..l \ new iotih t tőzsde nyitása 1 ^ 19400 19 200 i Változás: ­1,65% I T Y 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006. 06. 23. Graph 1789 + 1,65 484 Fotex 502 +1,21 299 PPIast 2780 + 1,09 77 Synergon 760 +0,66 15 Richter 37500 +0,01 1375 VESZTESEK FORRÁS: BÉT RésTvtmv Htofeo ár (FI) Váfe&fefö OTP 5399-3,42 6037 MTelekom 321-2,15 487 Mól 20500-1,44 2348 BChem 2450-0,81 3336 Egis 24000-0,04 224 A BUX-index az elmúlt napokban 21000 20500 20000 19 500 19000 18500 18819 18763 1846X^0^ 19176 18827 18 000 18561 06.14 06.15 06.16 06.19 06.20 06.21 FORRÁS BÉ'l MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. június 23-án. €/Ft f $/Ft f €/$ S i — ▼ 279,60 222,72 125 +3,18 Ft +4,00 Ft-lcent Nem várnak dinnyehiányt a termelők az idei júliusra A főzőkolbásznak létezik speciális körösi ízesítésű változata. A régi receptkönyvet már csak ezért is érdemes volt megbecsülni. Pénzt érő konyhakultúra HENTEsiPAR Ha egy üzem modern, még nem feltétlenül európai A kilencvenes évek hen­tesei még remélték, hogy a gazdasági versenyt kis­vállalkozásban is túlélhe­tik. Azóta megtapasztal­ták: a távlatokat nem elég a mesterségbeli tudásra építeni, az egyre gyötrőbb szakmai bürokratizmust is el kell tudni viselni. Miklay Jenő Az uniós csatlakozáskor a nem­zetközi szabványok két út elé állították a henteseket. Akinek nincs elég pénze a követelmé­nyek teljesítésére, az csődöt je­lenthet, akinek megvan rá a pén­ze, a piacon maradhat. Nagykő­rösön csak a Dónáth Kft. tudott előremenekülni. A cég hentes­üzeme néhány hete megkapta az EU regisztrációs számát. Ez azt jelenti, hogy termékei exportjá­hoz megteremtette a minőség- biztosítás összes feltételét. Dó­náth Ambrus ugyan azt mondja: fölöslegesen költött erre millió­Dónáth Ambrus kát, hiszen már az uniós csatla­kozás előtt is a ma ismert leg­korszerűbb technológiával mű­ködött az üzeme. Legalábbis ad­dig azt hitte. A 2004-be életbe lé­pett EU-szabványok a szuper- modern üzemet is leértékelték, ezért megvonták tőle az export­jogot, s csak belföldön értékesít­hette termékeit.- Akkor úgy gondoltuk, nagy kockázat lenne további pénzt fordítani az üzemre, de nem is volt miből. A piacvesztés súlyos veszteséget okozott, amit csak úgy sikerült valamennyire ellen­súlyozni, hogy saját nyersanya­gokkal ellátott kifőzdét nyitot­tunk. Jó döntés volt, kitűnő sza­kácsainknak köszönhetően az étterem népszerű lett a környé­ken - sorolja a cégvezető.- Aztán apródonként mégis teljesítettük az EU-előírásokat, bár úgy látom, anélkül sem vol­tunk rosszabbak. Dániától Gö­rögországig tanulmányoztam a miénkhez hasonló, néhány tíz embert foglalkoztató kisüzeme­ket. A hatósági felügyelet sehol nem olyan szigorú és rugalmat­lan, mint nálunk. A hibát abban látom, hogy tőlünk is a nagyipar­ra kidolgozott minőségbiztosítá­si rendszert követelik meg. Az automatizált termelés szabá­lyait ésszerűtlen és hatástalan alkalmazni ott, ahol zömmel ma­nuális a termelés. A kisüzemek­re másféle szabályozást kellene alkotni, úgy talán többen meg­élnének a szakmában - véleke­dik Dónáth Ambrus. A kérdés persze ma már in­kább úgy hangzik: tudnak-e a ki­csik olyan termékeket előállítani, amire a nagyok nem képesek? Dónáth Ambrus válaszképpen a finom hentesáruk kézírásos receptkönyvét mutatja. Abban olyan étkek szerepelnek, mint sült liba, mangalicakolbász, máj­pástétom, juhbeles virsli. Ma úgy mondjuk: hungarikumok. Május óta az európai üzem minősítés­sel, és az azóta már létező keres­kedelmi kapcsolatok révén e spe­cialitások előtt megnyílt az út a nemzetközi piacokra. A magyar gasztronómiai kultúrát immár készpénzre váltják Nagykőrösön. Ha süt a nap, a dinnye jó, mert a természet így intézi. Ezzel az egyszerű bölcsességgel várnak az idény eseményeire a termelők a Bács-Kiskun megyei Szent­királyon. A nyárelő viszont bo­rús és esős volt, ezért a hazai gyümölcsszezon két-három he­tes késéssel indul. Egyes előre­jelzések szerint július elején pél­dául egyáltalán nem lesz dinnye a piacon, mert a hazai még nem érik be, a mediterrán térségből származó import viszont már le­érik. Igaz, hogy a csapadékos időjárás jelentősen hátráltatta, esetenként lehetetlenné is tette a korán érő fajták megjelenését, hazai fóliás sárgadinnyét mégis lehet már kapni a piacon az im­portáru mellett. ■ A szezon elején meg­jelenő rossz minőségű importdinnye elveszi a fogyasztók kedvét a hazai vásárlásától is. Bencsik István szentkirályi termelő, aki hét hektáron foglal­kozik dinnyével, egyáltalán nem számít arra, hogy július elején eltűnik az áru a piacról. Igaz, hogy hazai még nem lesz elég, de szerinte háromhetes átfedés mindig lenni szokott az import kifutása és a magyar dinnye megjelenése között, s ez éppen annyi idő, mint amennyivel az itthoni szezon késik. Szerinte in­kább af okozhat gondot, hogy a hiányt rossz minőségű import tölti majd ki, ami a magyar diny- nye piacára is rossz hatással van. Aki ugyanis a szezon elején két-három esetben pórul jár a vá­sárolt dinnye minőségével (nem figyelve arra, hogy honnan jött, és miért rossz az áru), az már magyar dinnyét sem vesz abban az évben. A jelenlegi meleg és napsütés jót tesz a hazai dinnyének, s ha nem fordul rosszra az idő, még kitűnő minőségű magyar görög­dinnyetermés is összejöhet, el­lentétben azokkal a várakozá­sokkal, amelyek a korábbi hű­vös miatt nem jósoltak sok si­kert a termelőknek. ■ B. F. I. Recept: körösi májpástétom hozzávalók: 1 rész kövérkés hús, 1 rész nyesedékes zsiradék, 1 rész máj. ízlés szerint fűszerpaprika, bors, só, nyers vörös­hagyma. A hozzávalókat összedaráljuk, 0,8-1 kg-os adagok­ban csepleszbe csavarjuk és 180-200 Celsius-fokon kisütjük. Melegen, hidegen fogyasztható. Az Alföld közepén leginkább a belvíz arathat őszi kalászosok Nagy lesz a különbség a hozamokban a dunántúli és az alföldi régiók között Noha a belvíz több alföldi megyében is jelentős károkat okozott, és aka­dályozta a munkálatokat a gabonatáblákon, orszá­gos összesítésben a sok­évi átlagot meghaladó ter­més várható. Bálái F. István 7 Nehéz kezdet után viszonylag szép betakarítás előtt állunk - összegezte lapunknak a megyei földművelésügyi hivatalok által elvégzett előzetes termésbecslé­sek adatait Hinora Ferenc, az FVM mezőgazdasági szakigazga­tási főosztályának vezetője. Leszögezte azonban azt is, hogy jelentős különbségek vár­hatók a terméshozamokban a dunántúli és a belvíz sújtotta alföldi megyék között. Jász- Nagykun-Szolnok megyében például az utóbbi napok meleg időjá­rása ellenére is kü­lönösen nagy terü­letek állnak belvíz alatt, ami esős nyár esetén akár az őszi munkálatokra is veszélyt jelenthet, hiszen a jú­nius első felében hullott 70-120 milliméter csapadék is igen át­nedvesedett talajra érkezett. A gabona sok helyütt befülledt vagy felgyomosodott, ami eze­ken a területeken károsan hatott a hozamra és a minőségre is. A kedvező dunántúli viszonyok következtében azonban őszi bú­zából az országos termésátlag várhatóan 4,3 tonna lesz hektá­ronként, összességé­ben pedig mintegy 4,7 millió tonnás ter­mésre számítha­tunk. Tavaly a ter­mésátlag megközelí­tette a 4,5 tonnát, összességében pe­dig csaknem 5,1 milliót takarí­tottunk be. Ezzel összehasonlít­va az idei év sem mondható rossznak, sőt a termés várha­tóan meghaladja majd a sokévi átlagot, különösen, hogy a be­vetett terület 2 százalékkal több a tavalyinál. Kiemelkedő termésátlag vár­ható őszi búzából Baranya, Tol­na, Somogy és Fejér megye jó termőhelyi adottságú területein. Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Ko- márom-Esztergom, Zala, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Pest me­gyében viszonylag jó termésre lehet számítani, ezzel szemben átlag alatti lesz a hozam Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szol- nok megyében. Csongrádban és Békésben 3,8 tonnára várja az átlagtermést Hinora Ferenc, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig vannak olyan területek is, ahol csupán 2-2,5 tonnás hozam vár­ható hektáronként. Hozam és össztermés őszi búzából: 2005 2000 Tény Becsült Termésátlag (t/ha): 4,5 4,3 Össaermés (millió t): 5,1 4,7 Rozsból és tritikáléból a tava­lyihoz hasonló vagy azt némileg meghaladó, tehát jó termés vár­ható. Kiemelkedően jók a kilátá­sok viszont az őszi káposztarep­céből, amelynek a vetésterülete is nőtt 18 ezer hektárral, termés­hozama pedig szintén magas, 2,4 tonna lesz. A tavalyi 281 ezer tonnás terméssel szemben idén összesen 330 ezer tonna káposz­tarepcére számíthatunk. ■ A Dunántúlon kiemelkedően jó, az Alföldön gyengébb lesz a termés őszi búzából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom