Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-19 / 141. szám

19.. HÉTFŐ ftA7T)AQAft UAu vAoilIT / : ' %á>v *&■■> ■* > Hl a ‘ ........ ■ ' ilillllllM A reálkereset 5,7 százalékkal nőtt A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET 7,5, a nettó 8,3 százalékkal volt magasabb január-áprilisban az egy évvel korábbinál. A reálkereset - 2,5 százalékos infláció mellett - 5,7 száza­lékkal nőtt - közölte a KSH. Az MNB szerint nehezebb lesz a Gyurcsány-csomag á jegybank SZERINT nagyobb lesz a Gyurcsány-csomag nyomán a növekedési áldozat és az infláció, mint ahogy azt a kormány számolta. Az MNB jövőre 2-3 százalé­kos növekedést és 6-7 száza­lékos inflációt vár. A kor­mány ezzel szemben 3-4 szá­zalék GDP-bővüléssel és 5 százalékos inflációval számol. Horvát nyaralás: segítség a bajbajutóknak IDEIGLENES KONZUL Segíti a horvát tengerparton nya­ralókat a dalmáciai Splitben. A bajba jutott turisták szep­tember 15-ig érhetik el kizá­rólag mobiltelefonon a 00- 38-59955-85555-ös számon. Ingyenes tájékoztatás uniós munkavállalóknak AZ UNIÓN belüli munka- vállalással kapcsolatos kér­dések megválaszolására ingyenesen hívható telefon­szolgáltatás indul július 10- én Summer Hotline néven; Milliárdos bírságot kapott az IBM és a SAP az INFORMATIKAI iparban rekordnak számító bírságot szabott ki a Gazdasági Ver­senyhivatal Versenytanácsa három cégre. Az IBM-nek és az SAP-nak 690-690 millió, az ISH Kft.-nek pedig 130 millió forintos büntetést kell fizetnie. A cégek kartellbe tömörültek, hogy egyete­mek és kórházak közbeszer­zési pályázatain nyerjenek. Kétszeres tb-teher járulék Elvárja a kormány a nagyobb hozzájárulást A magasabb közteher egymillió biztosítottat érinthet, ronthatja a vállalkozások versenyképességét és áremelkedést is okozhat Szeptembertől a munkál­tatóknak és a munkavál­lalóknak is legalább a mi­nimálbér kétszerese után kell járulékot fizetniük. Kaphatlak kedvezményt, de azzal felhívják maguk­ra az APEH figyelmét. Tóth Marcella Nemcsak áz egyéni vállalkozók­nak és a társaságoknak kell szeptembertől legalább a mini­málbér kétszerese után fizetni a járulékot, hanem a munkaválla­lóknak is a kedden benyújtott törvényjavaslat szerint. Eszerint minden munkaadónak és az al­kalmazottaknak is legalább 125 ezer forint után kell a járuléko­kat leróniuk, lövőre 131 ezer fo­rint lenne a minimumszint, mi­vel ekkortól - a kormány elkép­zelése szerint - 65 500 forintra nő a legkisebb bér összege. A törvénytervezet szerint azonban a minimálbér össze­gére eső járulékkedvezményt igénybe lehet venni. Ehhez a tár­saságoknak és az egyéni vállal­kozóknak egyszerűen csak be kell jelenteniük az adóható­ságnál, hogy a munkavállalójuk vagy a cégben személyesen köz­reműködő tagok, illetve egyéni vállalkozóknak a saját jövedel­mük kevesebb havi 125 ezer fo­rintnál. Az alkalmazottaknak nem kell ezt külön jelezniük. Szakértők úgy látják, hogy ke­vés cég választja majd önként a megduplázott járulékterhet. Még akkor is, ha ezzel felhívja magára az APEH figyelmét, s el­képzelhető, hogy nagyobb esély- lyel számíthat adóvizsgálatra. Szerettük volna megtudni, való­ban ellenőrzési kiválasztási szempont lesz-e, mennyi járulé­kot fizet egy vállalkozás, illetve az alkalmazottai. Lapzártánkig A járulékterhek változása az intézkedések révén Bruttó bér (forint) 62500 125000 131000 Munkavállaló terhe forintban Nyugdíjjárulék IfctSIS 5313 10625 11135 Egészségbiztosítási járulék 2 500 7 500 9170 Munkavállalót járulék 625 1875 1965 Járulékok összesen 8438 20000 22270 Változás Nyugdíjjárulék 11250 11562 22 500 13832 !"'V „ MM»» 1 27510 Egészségbiztosítási járulék 6875 13 750 10480 Munkaadói járulék 1875 3 750 3930 Szakképzési hozzájárulás 938 1875 1965 Egészségügyi hozzájárulás 1950 1950 1950 Járulék összesen 22 888 43825 45835 * Az egészségbiztosítási járulék 4-ről 6 százalékra emelkedik, a munkavállalói járulék pedig 1-ről 1,5 százalékra * * A minimálbér 65 500 forintra emelkedik *** A nyugdíjjárulék a jelenlegi 18-ról 21 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 11-ről 8 százalékra módosul azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre. Változik a járulékok mértéke is. A munkavállalóknak szep­tembertől a jelenlegi négy- he­lyett hat-, januártól pedig hétszá­zalékos egészségbiztosítási járu­lékot kell fizetniük. A munkavál­lalói szolidaritási járulék egy he­lyett másfél százalék lesz. Ja­nuártól a továbbra is 29 százalé­kos munkáltatói járulékból a mostani 18 helyett 21 százalék a nyugdíj-biztosítási, 11 helyett pedig 8 százalék az egészségbiz­tosítási alapba megy. A mikro- és családi vállalko­zások nem tudják kifizetni a mi­nimálbér kétszerese utáni járu­lékokat - szögezte le kérdésünk­re Kassai Róbert, az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének al- elnöke. Az intézkedés rontja a vállalatok versenyképességét és áremelkedést hozhat. Az intézkedés egymillió bizto­sítottat érinthet. Ékes Ildikó, az Ecostat szakértője szerint mint­egy hatszázezer dolgozó mini­málbérre van bejelentve. A 450 ezer egyéni vállalkozónak a nyolcvan százaléka fizet a leg­kisebb bér után járulékot. Megsüketíti gyerekemet a játék telefon egészségkárosító Olva­sónk játék telefont vásá­rolt gyermekeinek. A ki­csik már javában játszot­tak vele, amikor maga is kipróbálta. A készülék olyan hangos volt, hogy megfájdult a füle. Érthető, hogy az olvasó félti gyermekeit. Ebben az eset­ben, különösen, ha másokat is meg akar óvni az esetleges halláskárosodástól, érdemes bejelenteni a problémát a megyei fogyasztóvédelmi ha­tóságnak. Jelen helyzetben ez a Heves Megyei Közigazgatá­si Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége - mondta el kérdésünkre Magdus Ágnes, a fővárosi szervezet vezető főtanácsosa. A fogyasztóvédelem hivatal­ból kivizsgálja az esetet. Meg­nézik, megfelel-e a termék az előírásoknak, a vonatkozó en­gedélyeknek. Mintát vesznek róla, Illetve bevizsgáltatják az erre kijelölt laboratóriumban. Amennyiben a szakértői véle­mény arról szól, hogy a tele­fon egészségkárosító hatású, betiltják a forgalmazását. Fontos, hogy a panaszos le­velében jelölje meg, milyen áruról van szó. Ezt támassza alá a blokkal, közölve, hol és mikor vette a játék telefont. Az úr sérelmezi, hogy levelé­re a fogyasztóvédelem nem válaszolt. Ez két okból lehet­séges. Vagy elkallódott a kül­demény, vagy a hatóság nem tartotta be a harmincnapos válaszadási határidőt. Ha nem kapunk választ, fordul­junk az illetékes megyei fel­ügyelőség vezetőjéhez. A hivatalos levelet ajánlott, térüvevényes formában pos­tázzuk. Pontos címet tüntes­sünk fel, ahová a választ küldhetik. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu HIRDETÉS Ez a 7 nagy lehetőséget hoz! Raiffeisen Duett Lekötött Betét Ismételhető 7%-os kamattól Most kezébe veheti sorsának irányítását! Növelje megtakarításait a Raiffeisen Banknál, és a 2 hónapos akciós lekötött betéttel most évi 7%-os kamatot érhet el. Sőt, most az akció keretében a kiemelkedő kamatozású 2 hónapos lekötést akár meg is ismételheti! Az akció 2006. május 30-tól visszavonásig, mór 100 000 Ft-os betétlekötéstől érvényes. EBKM: 7,00%. Az akció részletes feltételeit kérjük, tekintse meg a bank aktuális Lakossági Kondíciós Listájában. Fiókjaink: Jászberény, Lehel vezér tér 32-33. Szolnok, Szapáry út 22. (£) 06-40-48-48-48 | www.raiffeisen.hu VELÜNK KÖNNYEBB Raiffeisen BANK Megmarad az iparűzési adó? halogatás Engedett a kormány az önkormányzatoknak Mégsem törölné el a kormány 2008-tól a helyi iparűzési adót. A parlament elé terjesztett tör­vénycsomagban ugyanis elbújta­tott egy paragrafust a záró ren­delkezések között, amely hatá­lyon kívül helyezi az adónem 2007 végi megszűnéséről szóló törvényi passzust. Az indoklást is két mondatban intézi el a kor­mány. Arra hivatkozik, hogy „az önkormányzatok alkotmányos védelmet élvező gazdálkodási biztonsága megköveteli, hogy a helyi iparűzési adó ne szűnjön meg 2008-tól". Ebből az adóból származik a települések adóbevé­teleinek 84 százaléka, nem lehet anélkül kiváltani, hogy ne érez­zék meg az önkormányzatok. A kormány hazardírozik a ja­vasolt módosítással. Mint múlt pénteki számunkban megírtuk, hamarosan az Európai Bíróság elé kerül egy magyarországi ügy, amelyben több vállalkozás már az uniós csatlakozás után befizetett iparűzésiadó-terhének jogosságát vitatja. A Zala Megyei Bíróság ugyanis előzetes állás- foglalást kér az Európai Bíróság­tól abban a kérdésben, ellenté- tes-e az uniós irányelvvel a ma­gyarországi iparűzési adó. Adó­szakértők egybehangzóan állít­ják: Magyarország az uniós csat­lakozás óta nem alkalmazhatná ezt az adónemet, mivel csak egy forgalmi típusú adót, azaz az áfát lehet fenntartani. ■ D. N. Nem lehet még fellélegezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom