Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-17 / 140. szám

%83888E388&: 2006. JÚNIUS 17., SZOMBAT KULTÚRA 7 Az Eltűnt idő nyomában (képünkön), mély állítólag a következő évadban is látható, mégpedig bérletszünetben Merre tovább, Szigligeti? érték - minőség Igazodni a közönség széles körű Véget ért az évad, megvolt az utolsó előadás, bezárja kapuit a színház. Kint pedig már egy másik színjáték kezdődik, melyhez sugaraival a napfényes nyár, dús zöldjeivel a környező természet szolgál díszletként. Tízéves a Barbaricum, a Nagykunság könyvkiadója Kerek évfordulót ül a karcagi Barbaricum kiadó, melyet az időközben sajnálatos módon el­távozott Körmendi Lajos József Attila-díjas író-költő alapított ke­rek tíz esztendeje, hogy meg­könnyítse a publikálási lehető­ségtől jórész elzárt, vidéken alko­tó írók, művészek kapcsolatte­remtését a közönséggel. A szokat­lan név a kiadó tömör bemutatko­zása is, Magyarország keleti felét, a mostohán kezelt tiszántúli részt szokás Janus Pannoniusnak a ró­maiaktól kölcsönzött szavával Barbaricumnak nevezni. Bartha Júlia néprajzkutató, turkológus, a kiadó jelenlegi vezetője szavaival azért választották ezt a nevet, hogy daccal és öntudattal felmu­tassák az országrész értékeit ■ A frankfurti könyvvásáron is jelen volt. Az időközben a nemzetközi könyvpiacon, így a fankfurti könyvvásáron is megjelent ki­adó a könyvhéten is jelentke­zett új művekkel. Az alapító vá­logatott írásait Az álom fonákja, Sarusi Mihállyal közös munká­ját Szabad csapat, Sárándi Jó­zsef verseit pedig Birtokviszony címmel jelentette meg. Az elmúlt időszak terméséből a teljesség igénye nélkül említ­jük meg a Keleti örökségünk- sorozatot, Körmendi Lajos ka- zak költészeti antológiáját, Cseh Károly Mezőkövesden élő költő és műfordító török, tatár és csuvas költészetből váloga­tott összeállítását. Az esszé mű­faját Rideg István Alföld és iro­dalom című munkája, a kisre­gényt Sarusi Mihály Csuba Fer­ke című könyve, a gyermekiro­daimat Utassy József Ötvenöt ördög című, Bényi Árpád festő­művész illusztrálta kötete kép­viseli. Az ifjabb nemzedék köl­tői közül Jenei Gyula A vízto­rony vitorlái és Merényi Kriszti­án A múlhatatlan ma című ver­seskötetekkel mutatkoztak be a Barbaricum gondozásában. Ahhoz, hogy egyáltalán mű­ködni tudjanak, az állandó pályá­zatkeresésen, mecénások meg­nyerésén kívül a Magyar Könyv Alapítvány és a Nemzeti Kulturá­lis Alap támogatása teremt lehető­séget A Barbaricum léte és műkö­dése példa arra, hogy egy kisváro­si kulturális egyesület is felvállal­hat a magyar művelődésnek nagy szolgálatot jelentő feladatokat ■ Szathmáry István Valkó Mihály Ilyenkor szokás úgymond mérleget készíteni az elmúlt idényről, számba venni, mi is történt, netán levonni a ta­nulságokat. Nem tenném, hisz jegyzeteimben rendre beszámoltam egy-egy bemu­tatóról, elmondtam, mit és hogyan gondolkodtam róluk. Félő, hogy csak ismételném magam. Annyit azért vissza­pillantva, utólag megjegyez­nék halkan, hogy bizony a já­ték pazar humora a Balfá­cánt vacsorára! esetében „el­térített" attól, hogy szóvá te­gyem a benne előfordüló bántó szabadszájúságot, a zaftos kifejezések ízlést irri­táló gyakoriságát. De hagy­juk, ami volt, az volt, jobban izgat immár, ami lesz, ami várható a következő szezon­tól, hogy mit is tartogat a szá­munkra. A címben feltett kérdésre, mellyel nem azt szeretném sugallni, hogy az intézmény valami drámai, döntő válasz elé került volna- egyelőre úgy tűnik, a maga valójában jól megvan -, meg­könnyíti a választ a direktor közelmúltban lapunkban is kifejtett gondolata, miszerint továbbra is olyan színházat akar, mely populáris, azaz igazodik a közönség széles körű igényeihez anélkül, hogy hajhászná annak ke­gyeit, lemondana a művészi igényességről. Ez olvasható ki a jövő prog­ramját tartalma­zó, színes kiad­ványból is, és jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, tovább él az a nemes hagyomány, mely biztosítja a Szigligetiben a klasszikusok ezutáni jelenlétét, amit Brecht és Gogol egy-egy drá­mája képvisel majd. S míg a Revizorban - a polgármester szerepében Mikó István - egy régebbi előadás emléke is kísért, játszották már itt a gyilkos erejű szatírát, A sze- csuáni jólélek, a szerző rit­kábban előforduló darabja először kerül Szolnokon színpadra, ami jelzi: tovább halad ugyan a járható hagyo­mányos úton, ámde új felfe­dezések, meglepetések ígé­retével is. Nem mellékes, hogy a vá­lasztással a színház vissz­hangozni kíván élő gondja­inkra, mai problémáinkra. Érték és minőség dolgában pedig akár művészi ese­mény is lehet a világhírű drámaíró-páros, az orosz Presznyakov testvérek mo­dern víziója, a’z Özönvíz előtt, mely egyenesen ide író­dott, s „keseré- des” történet biz­niszről, szere­lemről, özönvíz­ről, túlélésről. Természetesen nem hiányzik a kínálatból a zenés játék, egy operett, méghozzá egy frissebb mai muzsika: jól be­vált recept. Jön is majd a Má­ria főhadnagy Huszka Jenő­től, és ősbemutatóként a So­se halunk meg - színház a sikeres filmből -, benne a vállfaárus Gyuszi bácsi sze­repében maga a szerző, Koltay Róbert. A nagy kísér­let: Vivaldi Négy évszak cí­mű alkotásának megformálá­igényeihez sa táncban. Végül megemlí­teném mint érdekességet: da­rabot írt Szarkaláb címmel Mé­száros István, a színész, mese­játékot, állítólag nem csak ki­csinyeknek. Bemutatója bizo­nyára színesíti az évadot. Hogy a nagyszínházi bemutatók mellett milyen szobaszínházi premierekre számíthatunk, egyelőre nem tudni, holott épp az ott történtek járnak olykor váratlanul kellemes meglepetésekkel. Arra a kérdésre, hogy nemcsak merre, de hogyan is tovább, az ad feleletet iga­zán, amit két szemünkkel lá­tunk majd - a színpadon. Mert bár maga a darabok megválasztása orientálhat bennünket az irányokról, az elképzelések, az ígéret még­is csak olyan biankócsekk, mely kitöltve beváltáskor vá­lik értékké, hogy valójában mennyit is ér. Bízom benne: hamis nem akad. És hogy színházunk nemcsak szóra­kozóhely, mely mámort szol­gáltat nekünk, hanem a né­zők temploma is, mely mű­vészi áhítattal tölt meg ben­nünket. Viszlát, Szigligeti, szep­temberben! Programok a megyében június 19. és 24. között HÉTFŐ A szolnoki Napsugár Gyer­mekház Kézműves Háza egész nap várja az ügyes ke­zű gyerekeket. Kilenc órától korongozás, papír- és textil­varázs, 13 órától pedig szita­nyomás és batikolás várja a kicsiket. KEDD A szolnoki Hozam Klubban rendezik meg Sándor János, erdélyi fafaragó művész kiál­lítását. A megnyitó 17 órakor kezdődik. Varga Zoltán, a nagykörűi Alkotótábor szer­vezője mond beszédet. SZERDA A szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár első emeleti folyo­sóján rendezik meg a Marga­réta Foltvarró Kör kiállítását, melyet 24-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. CSÜTÖRTÖK A martfűi Városi Művelődési Központ és Könyvtár szerve­zésében tartanak karaoke versenyt 18 órától, melyre minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. PÉNTEK A Virágzó Tisza Napja fegy- verneki rendezvényén lesz a Zuhatag Klub koncertje, ahol fellép a Zuhatag, Anonym és Sway. A koncert 21 órától kezdődik. SZOMBAT A Szolnok Pláza földszinti színpadán lép fel a Mega­sztárból ismert Gál Csaba Boogie. Az előadásra 17 órától kerül sor. * * * A jászberényi Hamza Múze­um idén is megtartja a múze­umok éjszakája rendezvény keretében szokásos program­jait. Ennek keretében hallha­tó a Corelli Trio koncertje 20 órai kezdettel. isommii Mamácska Mama, Mamám, Mamácska, dologtól örökké viselős, akaratot szülő öreganyácska. Hites társad immár a két kezed, s a soha el nem évülő kilencvenévnyi emlékezet. ■ Népszerűség és művészi igényesség. Tárca lett mennie szenet vásárolni, s pap megunta. Nem szívesen állt akkor is éppen melegítő volt volna ki a sorból, meg úgy gon- rajta. Ahogy ott álldogált sorára dolta, felebaráti szeretet és várva, megszólította egy öreg- segítség ide vagy oda, nem az ő A pap zsákja Egy öregasszony nem ismeri meg a papját, és éppen neki példálózik a „telhetetlen, mint a pap zsákja” mondással. Bistey András A hatvanas évek elején új, fiatal pap került Jászszentandrásra, aki sok szempontból mod­ernebb felfogású volt az elődeinél. Ez a modernség többek között abban mutatko­zott meg, hogy miként az öreg­asszonyok rosszallóan mondo­gatták, „nem átallott” reveren­da helyett melegítőben, sőt uram bocsá’ rövidnadrágban is kimenni az utcára. Egyszer a TÜZÉP-telepre kel­asszony, aki nem ismerte meg a melegítős fiatalemberben a falu nemrég érkezett papját.- Vettem egy kis szenet, fiam, nem tolnád haza taligán?- Nem tehetem, néni - felelte kitérően a pap, de az öreg­asszony nem hagyta annyiban,­- Adnék pedig tíz forintot.- Nem lehet. Az öregasszony azonban tovább erősködött, húsz forintot is ajánlott, addig-addig, hogy a dolga, hogy szenet fuvarozzon másoknak.- Egy százasért sem - mond­ta tehát határozottan, hogy lezárja a vitát. A határozott hangra az öreg­asszony megmérgesedett.- Ejnye, ejnye! Telhetetlen vagy te fiam, mint a pap zsákja! Morgolódva továbbment, és csak később értette meg, miért csapott föl akkora nevetés a sor­ban álló emberek között. DIENES ESHER Szabadság Szabadság, szerelem enyém tegnap óta, szabad fecske-helóta vagyok Isten szabad egén; mellem zöld májusának közepén piros gép dorombol, kis motor ... Részeg pilóta vagyok valahol. De mert bilibe lóg a félkezem, árván, vízverten ébredek. Nancy és Cecil portréja, Nagy Andrea, akril-vászon alkotása

Next

/
Oldalképek
Tartalom