Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-16 / 139. szám
2 MEGYEI TŰKOR 2006. JUNIUS 16., PENTEK POSTÁNKBÓL Minek emelni a korhatárt? A kormány intézkedései között sajnálattal hallottam, hogy a nyugdíjkorhatárt felemelik 65 évre. Inkább a fiataloknak kellene lehetőséget biztosítani a munkához. Ugyanis a fiatalok ha dolgozni tudnak, akkor fizetnek az államkassza különféle „zsebeibe”. Egy munkanélküli ha már 40 év feletti, manapság nehezen tud elhelyezkedni. Nem is beszélve az ötvenesekről, akik már harminc vagy több évet ledolgoztak. Nagy többségük idegileg, testileg is nehezen bírja a megpróbáltatásokat, gyakori megaláztatásokat a munkahelyeken. Ugyanúgy várható a betegállományuk, munkanélküliként kilátástalanságuk, s nem lesz megoldva a nyugdíjalapok emelése. És a családokban még az unokákra sem tudnak így vigyázni nyári szünet idején... NÉMETH L, KUNSZENTMÁRTON LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉ 5001 SZOLNOK, PF. 105. Baleset miatt állt a forgalom Cibakházánál Teljes úüezárás mellett még délután is tartott a helyszíni szemléje annak a tegnap délelőtti balesetnek, amelyben két embert súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Mint arról Kovács Ágnes, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense beszámolt, a 4633-as út Tiszafóldvár és Cibakháza közötti szakaszánál egy személygépkocsi az egyik kanyarban szabálytalanul előzött. Ennek következtében frontálisan ütközött a vele szemből érkező kamionnal, amelynek hátuljába egy mögötte haladó teherszerelvény is belecsapódott. A két súlyos sérült a személygépkocsi vezetője és utasa volt. A hosszan tartó helyszínelés miatt a rendőrség a forgalmat Kungyalu felé terelte el. ■ M. G. Elsorvadó kistelepülések leépítés Attól tartanak, hogy bezárhatják a hivatalokat Túrkeve is részt vesz a lengyel testvérvárosi csúcstalálkozón A közel nyolcszáz lakosú Kétpón a tavalyi falunapon még nem gondolták volna, hogy akár meg is szűnhet a polgármesteri hivatal A Gyurcsány-kormány tervei szerint az ezres lé- lekszámnál kisebb településeknél megszüntetnék az önálló polgármesteri hivatalokat. Ez megyénkben 15 községet érint. Pókász Endre Ahhoz, hogy az elképzelésből valóság legyen, a parlament kétharmadának igen szavazata szükséges, azaz az ellenzék igenje nélkülözhetetlen. _ A változás nem jelenti az önkormányzatiság megszüntetését, viszont karcsúsítással mindenképpen jár majd több helyen. A kormányzati elképzelés ugyanis körjegyzőséget írna elő a kisfalvakban, azaz nem lenne mindenütt jegyző, és az adott községekben csak kihelyezett ügyfélszolgálatok működnének. Ahol jelenleg önálló a hivatal, ott nem lesz szükség annyi hivatali dolgozóra sem. Ez egyébként nem jelent újdonságot, hiszen több önkormányzat nagyobb szomszédjával összefogva már hasonlóan dolgozik hosszú évek óta. Ez elsősorban a legapróbb településeket érinti. Ám a hét- nyolcszáz fős falvak számára a hivatalok bezárása komoly érvágást jelentene. Az önállóság megkurtítását, valamint a lassú elsorvadást látják a legtöbben ebben az intézkedésben. Boldog István, Kétpó polgár- mestere is hasonlóan vélekedik. — Ez az erdélyi falurombolást idézi fel előttem. Nálunk megszüntették a vasútállomáson a várótermet és a jegykiadást. Sőt, hallani a kisiskolák bezárásáról is. Ha pedig megszüntetik a hivatalt, akkor a helyi lakosságnak már alig lesz munkahelye itt, a településen. Éppen a falvak adják hazánk egyediségét, sajátosságát. Nem a községekben kellene elkezdeni a takarékosságot, hanem Budapesten. A közös működéstől nem zárDrága a jegyzőváltás A körjegyzőség bevezetése a jelenlegi szabályozás szerint azzal is jár, hogy a meglévő hivatalvezetőknek fel kell mondani A tisztes végkielégítést a települések önkormányzatának kell kifizetniük. kózik el Tiszainoka polgármestere, Pfeffer Ferenc. Megyénk egyik legkisebb települése a tavalyi év végéig körjegyzőséget működtetett Tiszakürttel.- Amióta Tiszakürt felmondta a körjegyzőséget, keresünk egy társközséget. Ám senkinek nem érdeke a közös munka. Ez csak úgy működhet eredményesen, hogy kötelezővé teszik, mert akkor sem a befogadónak, sem nekünk nem jelent plusz anyagi terhet. Nem örül a tervezett változtatásnak Jászágó polgármester asszonya, Mozsár Lászlóné sem. Mint mondta, egyelőre sok konkrétumot nem lehet hallani a körjegyzőségek kialakításának tervéről, azt azonban leszögezte, hogy azt csakis az önkormányzatiság megtartása mellett lehetne elképzelni. - Azt azonban senki ne képzelje, hogy egy közel hétszázötven fős faluban a későbbiekben nem lesz szükség olyan köztisztviselőkre — hogy jegyzőnek vagy másnak hívják, már részletkérdés -, aki tisztában van az államigazgatás és a hatósági ügyintézés jogi feltételeivel — hangsúlyozta. A polgármester szerint az volna tisztességes az állam és az Országgyűlés részéről, hogy törvényben mondanák ki a körjegyzőségek létrehozását. A választott vezető nehezen tudja elképzelni, hogy a Jászság 18 településének önkormányzati finanszírozását az oldja meg, hogy Jászivány és Jászágó - a két, ezer léleknél kevesebbet számláló falu - jegyzőjének az álláshelyét megszüntetik. A rendelkezésben érintett települések (fő) Berekfürdő 932 Mezőhék 381 Csataszög 308 Nagyrév 823 Hunyadfalva 215 Szászberek 968 Jászágó 752 Tiszaigar 895 Jászivány 436 Tiszainoka 437 Kétpó 774 Tomajmonostora 732 Kuncsorba 734 Vezseny 673 Mesterszállás 777 (FORRÁS: KSH) Rendhagyó találkozóra utazott tegnap Túrkeve városának negyvenfős küldöttsége a lengyelországi Porabkába. A Berettyó-par- ti település lengyel testvérvárosa ugyanis — folytatva a francia- országi Auchel első embere, Richard Jarrett által felvetett és az elmúlt esztendő októberében éppen Túrkevében útjára indított kezdeményezést — közös randevúra hívta külföldi partnereit. A június 19-ig, hétfőig tartó seregszemlén várhatóan hét nemzet - egyebek mellett Túrkeve ösz- szes testvérvárosának - delegációja vesz részt. Közöttük a kunsági városé, amely a Chorda kórusnak, az Egres Kis Lajos néptáncegyüttesnek és az Acoustic duónak köszönhetően a mezőtúri kultúrából is ízelítőt ad majd a testvértalálkozó házigazdáinak és vendégeinek. ■ B. J. Vadkendert palántáztak a fiatalok FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A terület tulajdonosa ugyanis senkinek sem jelezte, hogy elvagy bérbe adta volna a földterületet. Fel is hívta a figyelmét a három fiatalnak, hogy távozzanak a helyszínről, s eközben a rendőrséget is értesítette. Az ismeretlenek nem voltak kellőképpen gyorsak az iparkodásban, így a távozásuk után nem sokkal a járőrök megállították gépjárművüket és igazoltatták őket. A kocsijukból előkerült 68 darab palánta, amelyet a telken szerettek volna elültetni, és amelyekre azt bizonygatták, hogy az paprika. A vidéken föl- nevelkedett rendőrök jót derültek a fővárosiak állításán, és őrizetbe vették őket. Az előzetes vizsgálatok megállapították, hogy a növények vadkenderek. A vallomások alapján a kábítószer-fogyasztás is felmerült, az elvégzett gyorsteszt ráadásul pozitív eredményt hozott. Az ügyet a nyomozók toxikoló- gus és botanikus szakértők bevonásával még vizsgálják - értesültünk Kovács Ágnes rendőrségi sajtóreferenstől. ■ Mészáros Géza Elhanyagolt kerékpárút Az országban az elsők között Szolnokon átadott „szerpentines” kerékpárút — a 4-es elkerülő főút és a 442-es csomópontja — mára elhagyott terület. Az önkormányzat fenntartásába tartozó úton embermagasságú a gyom. Ez nemcsak látványában nem európai, de az egyre növekvő kerékpáros-forgalom miatt balesetveszélyes is. Elmosta az ár az új erdőket vízkár A telepítést megismételni anyagilag lehetetlen FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A támogatás jogszerűségének helyszíni ellenőrzésekor ugyanis erdő helyett csak kipusztult facsemetéket találnak.- .Ha valaki tíz hektár erdőt akar telepíteni, ahhoz fafajtól függően 3-4 milliót kell előteremtenie, és egy év múlva kaphat hozzá támogatást. Ám, ha a telepítés eredményessége nulla, akkor mire kaphat pénzt? A kipusztult területen pedig kötelező újra erdőt telepíteni, de miből? Támogatás híján a telepítést megismételni lehetetlen - panaszolja a Kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulat vezetője. Luzsi József több hónapja levelekkel bombázza a szaktárcát, az Állami Erdészeti Szolgálatot, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, ám mindeddig nem kapott választ. így társaihoz hasonlóan nem tudja, hogy a szántóföldet művelőkhöz hasonlóan az erdőgazdák is kaphatnak-e az árvízkár okán vis maior alapon támogatást. Ennek ugyanis eddig sehol nem találta a nyomát hivatalos formában. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy létezik vis maior kifizetés az erdőtelepítésekre vonatkozóan is. A kifizető ügynökség illetékese elmondta, ehhez a falugazdász igazolására van szükség, amelyet be kell nyújtani az Állami Erdészeti Szolgálathoz. Szemétdíj helyett kommunális adót fizetnek Rákóczifalván két éve nem fizetnek a lakosok szemétszállítási díjat, azt a kommunális adóból az önkormányzat rendezi a szolgáltató számára. Ennek megfelelően viszont az adó ösz- szege az utóbbi években jelentősen emelkedett. Míg 2003- ban még 3600 forintot fizettek lakóingatlanonként a tulajdonosok, addig tavaly már 9600 forint volt ennek összege. Tavaly egyébként az előírt tizenhétmillió forint helyett 13,3 milliót fizettek be a helybéliek a kötelezően előírt hozzájárulásból. Ezzel egyébként ez az egyik legjelentősebb helyi adóbevételi forrása az önkormányzatnak. ■ P. E. Kétmillió hektárra nő idén az erdőterület az erdőtelepítés több célt is szolgál, a mezőgazdasági területek kiváltásával például túltermelést akadályoz meg. Tavaly 20 ezer hektárt erdősítettek országosan, idén pedig várhatóan 25 ezer hektáron nő majd új erdő, feltéve, ha lesz hozzá uniós társfinanszírozás. Ezzel idén hazánk erdőterülete elérheti majd a bűvös kétmillió hektáros határt
