Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-09 / 133. szám

2006. JÚNIUS 9., PÉNTEK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 13-$®3mmmw,-w" Az otthon lakói kirándultak, és szép élményben részesülhettek Nemrég a szolnoki Egyesült Szo­ciális Intézmény Kaán Károly úti lakói nagy izgalommal készül­tek a győri és pannonhalmi ki­rándulásra. Győrben a hasonló intézmény lakói és dolgozói vár­ták őket, ahol műsorral, ajándék­kal, nagy szeretettel köszöntöt­ték a szolnokiakat. Kellemes be­szélgetéssel, városnézéssel telt a délután. Másnap Pannonhal­ma szépségeiben gyönyörködtek az idős emberek. A csoport min­den tagja élvezte az utazást. A ki­rándulás sikere a kísérő nővér­kék végtelen türelmének, szere- tetének, segítőkészségének volt köszönhető, valamint annak a fi­gyelemnek, amely mindenkire egyformán sugárzott róluk. Köszönetét érdemel dr. Szabó Julianna, Pásztiné Erzsiké és va­lamennyi nővérke, hogy megte­remtették azokat a feltételeket, amelyek segítségével az otthon lakói egy szép élményben része­sülhettek. LÁSZLÓ ÁRPÁDNÉ A kerti gaz, és a fű szállítása pénzbe kerül A kerttulajdonosok rendszere­sen füvet nyírnak, hogy a város, a közvetlen környezetük rende­zett, szép legyen. Vásárolnak 120-240 literes szemeteszsáko­kat (10-20 forint darabonként), majd a zöld szeméttel megtöltve kihelyezik azokat a kukák mel­lé. A Remondis Rt. alkalmazott­jai csak a náluk vásárolható, 120 literes, rossz minőségű, könnyen szakadó zsákban viszik el külön díjért a fenti szemetet. Ez a fajta szemétszállítás havonta így igen költséges a családiház-tulajdo- nosoknak. Nem csoda, ha a sok­sok fizetni való mellett sok ál­lampolgár felháborodik, majd az éj leple alatt az illegális lerakó­helyet választja. Pár hónap múl­va a városban és környékén saj­nos sok helyen lesz ilyen sze­métlerakat, gyanítom. Külföldön nem a zsákok árán és az elszállítás díján próbálnak hasznot húzni, hanem feldolgoz­zák, komposztot készítenek a zöld hulladékból, majd tisztes­séges haszonnal eladják ugyan­azon kerttulajdonosoknak... KEREKES SÁNDOR, SZOLNOK Kassára érkeztek a futók (balról) Kiss József elnök, Nagy József, Kohári Gábor, Csirke József, Fodor Szabolcs, Fodor Sándor, ifj. Csirke József, Györfi Attila Kassáig futottak a diákok tisztelgés A fejedelemre emlékeztek A Szolnoki Városi Kollégium Di­ákszövetsége - Spuri Baráti Társa­sága kétnapos, 250 km-es Bocskai emlék-váltófutást szervezett Bocs­kai István fejedelem halálának (1606, Kassa) 400 éves évforduló­ja tiszteletére a Szolnok-Mező- csát-Szerencs-Kassa útvonalon. A hét fős váltócsapat minden tag­ja 35 kilométert futott, öt kilomé­terenkénti váltással, napi tizen­két órán át. A kísérőautót a váro­si kollégium biztosította. Kiss Jó­zsef, a Diákszövetség elnöke ve­zette, a csapat technikai segítője Kavecsánszkilmre, a szervezet al- elnöke volt. Az első nap végén a megfáradt futóknak Amóth Já­nos, Mezőcsát polgármestere biz­tosított kényelmes szállást. Bocskai István (1557-1606), Er­dély és Magyarország fejedelme, a Habsburg-uralom elleni szabad­ságharc elindítója a kassai dóm mellett álló kolostorban lakott, mi­után hajdúseregei élén 1604 no­vemberében bevonult Kassára. Bocskai 1605 elején sorra hó­dította meg a felvidéki várakat, és városokat, majd a székelyek csatlakozásával Erdélyt is. Előbb erdélyi, majd a szerencsi ország- gyűlésen magyar fejedelemmé választották. Nevéhez fűződik a hajdúk letelepítése. A Habsbur­gokkal 1606-ban megkötött bécsi béke hozadéka volt, hogy az ural­kodó elismerte Erdély független­ségét és biztosították a protes­táns vallásszabadságot. Bocskai István Kassán halt meg, de a gyu­lafehérvári fejedelmi sírboltban temették el. városi kollégium DIÁKSZÖVETSÉG Hazánkban kellene boldogulnunk bizakodnak Abban reménykednek, hogy egyszer lesz állásuk Ha szomorú arcú tömeget akar látni az ember, elég, ha bemegy a munkaügyi központba. Reménytele­nek, akik már évek óta visszatérő ügyfelek, és re­ménykedők, akiket csak néhány napja vagy hete regisztráltak. Várnak a sorukra, a sorsukra. Bizakodnak: talán nem kell hol­nap éhen halni, és nem kell az utcára kerülni azért, mert nem tudja fizetni a számlát, a lakás­hitel részleteit - melyet akkor vett fel, amikor biztosnak tűnő állása volt. Nem is gondolhatták egyesek, hogy egy munkáltatói döntés vagy rosszindulat miatt rövid időn belül nem lesz miből megélni, csak a segélyekből. Vannak lehetőségek: elköltözhet onnan, ahol mindig is élt, hogy ta­lán az ország egy másik régiójába, vagy külföldön próbálkozhat. Itt lehet hagynia mindent, amit élete során elért, felépített és ahol, akik között szeret élni. Az arcok bizako­dóak. Talán valaki tartós beteg lesz, meghal, netán ki­rúgják egy hivatal­ban ..., és akkor lesz egy üresedés. Egymás halálára, betegségére várunk? Mások bol­dogtalanságában reményke­dünk, hogy boldogok lehessünk! Hová süllyedünk ebben az or­szágban? Elkeserítő gondolatok azoktól, akik szorgalmas állam­polgárok, akik tanultak, hogy si­keresen, kiegyensúlyozottan él­hessenek! Rengeteg a diplomás munka- nélküli. Ha már nem pályakezdő, akkor pedig már esélye sincs, hi­szen a munkaadók így nyilatkoznak: „Őt nem vehetjük fel, a költségvetést megterhelné a bére, még akkor is, ha a munkanélküliek után járó járulék- kedvezményt igény­be is vennénk. És nem lehet egy év múlva kitenni, mint a pálya­kezdőt!” De a nem diplomások, idősebbek esélytelenségét már meg sem említem... Szomorú világ a mai Magyar- ország, ahol igyekeznek szemet hunyni egy elkeseredett réteg fe­lett. Az abba tartozók megélheté­sük bizonytalansága miatt men­nek tönkre idegileg, lelkileg. Mindenkinek kell kenyér, min­denkinek kfell melegedni, vil­lanyt, telefont használni, de mi­ből, ha nincs kereset, ezért nincs rá fedezet? Ebben az országban, ebben a térségben szeretnék bol­dog lenni. Esélyt kellene kap­nom. És ha már adtak egyszer esélyt, miért vették el? FEKETE ERIKA, TISZAFÖLDVÁR Kedves Olvasónk! Valóban na­gyon sok munkanélküli van or­szágunkban. Kívánjuk, mielőbb sikerüljön találni a környezetében elhelyezkedési lehetőséget, hogy jövője az elképzelései szerint ala­kuljon! - a szerk. ■ Szomorú világ; a mai Magyar- ország', ahol igyekeznek sze­met hunyni egy elkeseredett ré­teg felett. Szervestrágya készült a ladányi kitüntetett hagymából Múlt év elején a jászladányi hagy­ma kiváló minősítést kapott. Ma­gyarországon ez az első hagyma­fajta, mely ilyen elismerésben ré­szesült. Fontos volt ehhez a tájjel­leg megválasztása, amely biztosí­téka a jó minőségnek, és bírja a té- liesítést. Ez a kincset érő, Remény elnevezésű hagymafajta rekord termésmennyiséget hozott, ami­nek több mint a felét a termelők nem tudták értékesíteni! Ezért a sokszáz tonnányi, égbenyúló hagymahegyekből szervestrágyát készítettek. Pedig a hagyma bizto­sítaná az ottaniak megélhetését. Az idén csökkentett területen termelnek hagymát. lövőre pe­csételődik meg a kincset érő hagymatermelés sorsa, mert a védjegy három évre szól. Nagy figyelmet érdemel e kitüntetett hagyma, mely eladása érdeké­ben értékesítési hatóságok segít­ségére várnak a balsorsú hagy­matermelők. BARANYI JÚLIA, SZOLNOK Leveleket, fotókat várunk olvasóinktól Ezen az oldalon olvasóink leve­leiből készült összeállítás talál­ható. Olyan írások, melyek írói a környezetük, mindennapi éle­tük, jeles, örömteli családi ese­ményeit, gondolatait, élményeit, gondjait, tapasztalatait, netán ér­dekes* információkat, vagy la­punk egyes cikkeinek tartalmá­hoz fűzött véleményüket osztják meg másokkal. A beérkezett levelekből válo­gatunk. A megjelenésre kivá­lasztott írások - a levélíró hozzá­járulása nélkül, mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában kerülnek a lapba. A vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. A névtelen vagy cím­hiányos írások közlését mellőz­zük. Szerkesztőségünk fenntart­ja a jogot, hogy a meg nem ren­delt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Várjuk írásaikat a szundi.zoltanne@ujneplap.hu e- mailre, vagy az Új Néplap 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. cím­re. Kérjük, a borítékra írják rá: „A szerkesztőség postája”. Hogyan született meg hetven éve a szolnoki papírgyár? visszatekintő Rövid működést követően leállt a termelés, olyan rossz minőségű papírt állítottak elő Felvételünk a papírgyár egyik gépénél folyó munkát örökítette meg Egy papírgyár létesítésé­nek gondolata Szolnokon 1930-ban vetődött fel elő­ször. Négy évvel később, 1934-ben több, ipari jár­tassággal nem rendelkező papírkereskedő részvény- társaságot alapított egy Szolnokon felépítendő pa­pírgyár megvalósításához. A részvénytársaság területi igényt nyújtott be a város tulaj­donába tartozó, régi villanytele­pet magában foglaló területre. A város ezt nem tartotta megfelelő­nek. A közgyűlés, az 1927-ben épült vágóhíd melletti kincstári területet, az 1905. augusztus 20- án leégett Hungária Malom terü­letét kínálta fel. 1935 tavaszán eldőlt, hogy a régi villanytelep gépi berendezé­seit a város a felépülő papírgyár­nak ajándékozza, és a részvény- társaság számára 20 éves adó- kedvezményt biztosít. A város sok egyéb mellett azt is kikötöt­te, hogy az építkezést 1935-ben el kell kezdeni, és a cégbejegyzés Szolnok székhellyel történjék. Még ugyanazon év szeptem­ber első napjaiban a budapesti Fehér-Dános cég hitelműveleti alapon kezdte meg az építkezést. Csaknem száz kubikus dolgo­zott az alap kitermelésen. Gőz­erővel folyt a munka, és novem­ber közepére tető alá került a gyár főépülete, amiben elhelye­zést nyert a gépterem, a papírfel­dolgozó terem, az anyagraktár, valamint munkálati intézmé­nyek. A hónap végére elkészült az iparvágány, és csaknem telje­sen a 30 ezer köbméteres vízmű* a vízderítő medence és a szenny­vízelvezető csatornák. 1936 nyarán indult a terme­lés. A terv az volt, hogy évi 50 ezer tonna jó minőségű papírt állítanak elő. Alig öt hónap után, fizetésképtelenség miatt beszün­tette termelését a gyár. A hasz­nált, korszerűtlen osztrák gé­pekkel nem tudott elfogadható árut termelni, és azt is kartellen kívül próbálta értékesíteni. 1937-ig a gyár 1,5 millió pengő adósságot halmozott föl, és olyan fizetési nehézségekkel küzdött, hogy azt eladásra kínálták fel, de nem volt rá vevő. Csődeljárás kezdődött. Sok tárgyalás után az Országos Hitel Egylet vállalta 1938. január 6-ig az adósság ren­dezését, és meghosszabbította a gyár moratóriumát. 1938 elején felröppent a hír, hogy egy külföl­di vevő jelentkezett, de amikor az meglátta az árut, az elavult be­rendezést, elállt a vételtől. A Budapesti Nitrokémia Ipar­telep Rt. és az első Magyar Papír­ipari Rt. alakított 1940 áprilistól új vállalatot, Szolnoki Papírgyár Rt. elnevezéssel. Új berendezést vásárolt a gyár Németországból. Ezekkel a gépekkel indult meg a termelés 1941 elején Szolnokon. 1943 októberében azonban a há­borús viszonyok miatt a gyár saj­nos leállt. SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom