Új Néplap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-27 / 123. szám
Könyv az arab térség és Magyarország kapcsolatáról /. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesz- szora, fő kutatási területe az arab világ, illetve az arab világ és a mediterráneum a nemzetközi kapcsolatrendszerben. A Jászárokszálláson született, és a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumban érettségizett tudós legújabb könyve nemrég jelent meg Magyarország és az arab térség címmel. J. Nagy László magyar és külföldi, főleg francia levéltári források alapján viszonylag rövid terjedelemben is rendkívül alaposan bemutatja az arab világban 1947 és 1975 között végbe ment forradalmi átalakulásokat, s azt is, hogy ezekre hogyan reagáltak a szocialista országok, elsősorban pedig a szovjet és a magyar külpolitika és a sajtó. MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB TÉRSÉG ; : 2006. MÁJUS 27., SZOMBAT A könyv jászsági író műve Miközben a témában kevésbé járatos érdeklődők számára is érthetően és élvezetes stílusban felidéz sok eseményt, a mai olvasó azt is megtudhatja a könyvből, hogy a korabeli tájékoztatás mennyire egysíkú, árnyalatok nélküli képet festett a „baráti” arab országokról. Ezek az országok, miközben a nemzetközi színtéren rendszeresen felsorakoztak a szocialista országok mellé, illetve támaszkodtak azok katonai potenciáljára, belpolitikájukban mindezt összeegyeztethetőnek tartották a vad antikommunizmussal, olykor a fasisztoid gyakorlathoz közelítő nacionalizmussal. A szocialista országok diplomáciája pedig, benne a magyar diplomáciával, kezdetben nehezen ismerte fól a valós helyzetet, majd politikai okokból nem reagált rá, s legföljebb egy-egy diktátor bukása után engedett meg magának némi bírálatot. A kötet leíró részét dokumentumok egészítik ki, amelyek nem csupán a leírtak megerősítésére szolgálnak, hanem a „Szigorúan titkos” iratok bepillantást engednek a kor diplomáciai viszonyaiba is. ■ Bistey András SZENTI ERNŐ Ajtó csukódik, zár kattan Tükörfényes kimondhatatlan Ajtó csukódik, zár kattan Névvel ellátott se kint se bent Fölfalta önmagát a csend Szájamra szállt lila árnyak Barátja az élet a halálnak Összesenbe ájult részletek A muszájjal kezdődöttnek vége lett KULTÚRA 17 s ? * MM ; -II ,•: Í0Í0W '^wilin' Születésének 80. jubileumáról a Művésztelepi Galéria műveinek bemutatásával emlékezett meg. Képünkön: Szolnok I. linóleummetszet. Mészáros-emlékkiállítás évforduló Kevés elemző írás született művészetéről Mészáros Lajos a Szolnoki Művésztelep méltatlanul elfelejtett festőművésze. 1925. október 23-án született Súlyon. 1971-ben ugyanezen a napon délidőben elindult a Zagyva-hídon a város felé, de soha nem ért át a túloldalra. 35 éve nincs köztünk, pedig még csak most lenne 8.0 esztendős. Egri Mária A Damjanich Múzeum születésének és halálának évfordulójára emlékezik csütörtökön megnyílt retrospektív kiállításával. Mészáros annak a művészgenerációnak az elsőként távozó tagja, akik az ötvenes évek második felében befejezve tanulmányaikat, a Szolnoki Művésztelepen leltek otthonra, s akiknek pályája egyet jelentett az 1902 óta folyamatosan működő művészkolónia 1956 utáni történetével. A Képzőművészeti Főiskolán 1948-53 között végezte tanulmányait Pór Bertalan és Bencze László vezetésével. Művészeti stúdiumait végül Főnyi Géza mozaik szakán fejezte be, ettől kezdve örök, beteljesületlen szerelme maradt ez a murália- technika. Néhány megvalósult mozaikmunkája közül az első, 1956-ban Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelep egyik házának külső falára készített Játszó gyerekek, majd a hatvanas években a szolnoki Kolozsvári úti óvoda számára készült Pávás mozaik. 1957-ben költözött fiatal feleségével a Szolnoki Művésztelep egyik műtermébe. A háború után az addig művészeti egyesület keretében és szabályai szerint működő nyári művésztelep teljes szervezeti változáson ment át. A károk helyreállítása és a két épület lassú újjáépítése után a hatvanas évektől telepedett meg véglegesen a kolónián az a tíz festő- és három szobrászművész, akik az országos képzőművészeti szövetség keretében működő helyi szervezet kiállításait, rendezvényeit nevükkel fémjelezték. Mészáros Lajos nemcsak olajképeit, olajtemperáit, hanem színes és fekete-fehér sokszorosított grafikáit, színes monotípiáit is bemutatta. Külföldi és hazai utazásai során számos vázlatot készített. A Szolnok Megyei Néplap olvasói rendszeresen találkoztak illusztrációival, útirajzaival, színházi skicceivel a lap hasábjain. Első önálló kiállítását 1961- ben rendezte meg a Szigligeti Színházban. 1967-ben a szolnoki Aba-Novák Teremben, 1969-ben a Képcsarnok egri kiállítóhelyiségében jelentkezett önálló anyaggal. Halála után egy évvel a fellelhető, köztulajdonban őrzött művek mellett hagyatékából rendezték meg emlékkiállítását az új Szolnoki Galériában. Születésének 80. jubileumáról a Művésztelepi Galéria a hagyatékában őrzött műveinek bemutatásával emlékezett meg. Munkáinak körét festményeihez hasonló értékű ceruza- és tusrajzok, rézkarcok, linóleummetszetek gazdagítják. Utóbbiak közül a Katona József történelmi drámája ihlette ötlapos Bánk bán-linóleummet- szet sora, valamint szolnoki városképei a legjelentősebbek. Mészáros Lajos festészete fő erőssége portréinak, tájainak, falusi, tiszai életképeinek festőiségében rejlett. A színskála melegebb, telített színeit használta, kevés kontúrral rajzolva körül foltokban feltett motívumait. Szerette az erős színkülönbségeket, a mély és világos színek keveredését, de kerülte a disszonanciákat. Puha festőiséggel követték egymást a valőrök tájain, portréin, egy-egy női akt vonalain. Mindössze 46 évet élt. Kevés datálható mű, még kevesebb elemző írás maradt művészetéről. Váratott még magára több mozaik, vará- zsos táj, drámai metszetek sora. Egy méltatlanul korán befejezett művészpálya ki- teljesedése. ■ Egy méltatlanul korán befejezett művészpálya kiteljesedése. Tárca Programajánló a megyében május 29. június 3. között HÉTFŐ A III. Tiszafóldvári napok keretében rendezik meg dr. Tóth Albert (Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás) A Kárpát-medence sajátos értékei a kunhalmok címmel tartandó projektoros előadását 16 órától. Helyszíne a Városi Művelődési Ház. KEDD A Szolnoki Galériában látogatható a Húsz év című szobrászati kiállítás, mely az 1982-86-os Képzőművészeti Főiskola Somogyi József osztályának munkáit mutatja be június 25-ig. SZERDA A Pécsi Galéria képkiállítása és vására látogatható a törökszentmiklósi Városi Művelődési Központban. A tárlat és vásár június 18-ig látható. CSÜTÖRTÖK A Karcagi Szimfonikus Zenekar ifjúsági hangversenysorozatot tart a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban. A rendezvények június harmadikéig tartanak. PÉNTEK Zanzibár-koncert lesz Cegléden 19 órai kezdettel. Vendég lesz Varga Zsuzsa és Jamie Winchester. SZOMBAT Antik hetek rendezvényt szerveznek a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtárban 16 órától. Az érdeklődők megismerkedhetnek többek között a germán harcmodorral. Az előadó a Harcművészetek Iskolája. ZSOVÁK LÁSZLÓ Ébredés Est-festett felhőkbe csomagoltan ébred a táj. De már csak a levelek hegyére fűzve csillog az esőcsepp. A madarakban is siklik a csend. Isten óvatos kezébe veszi a Földet és észrevétlen megérinti az emberek fejét. Valahol harmonika szól, avagy, a zenész is ember Az operaházi zenészt (a harmadik sor szélén) elbocsátották az állásából. Nem játszott ő hamisan, nem ejtette el a hangszerét, de gyógyíthatatlan arczsábát kapott. A karmester | meg úgy érezte, rajta gúnyolódik. A szívnek (nemcsak a szerelemben) nem lehet parancsolni. Viszont szép végkielégítést kapott. Lehetett vállalkozni. De mire? Ahogy elkeseredetten ténfer- | gett az utcákon, korcsmákban, érdekes felfedezést tett: egyre több (ki tudja miért?) a rokkant, testileg megnyomorodott ember. Akiket nem vettek fól sehová. Viszont csak 50 százalékra rokkantosították le őket, vagy még annyira sem. És mire elég az a pénz? Híg levesre! Nagy jóindulatában segíteni próbált rajtuk. Felfogadta őket utcai lődörgés helyett zsebesnek. De csak az Operaházban dolgozhattak. A ruhatárnál. Szigorúan (szemben a multikkal) több nap pihenőidővel. Sőt, a büfében enni-inniuk kellett. És a drága, finom falatok, frissítők fogyasztása közben dicsérték azt a harmadik sor szélén, a vonósok között ülő zenészt, akit egy idő óta nem hallani, látni, s emiatt csapnivalóan sikeredett (már megint!) a produkció. Ment is minden, mint a karikacsapás. A láthatóan testi hibás ruhatári tolakodóra ugyan ki szólt volna rá? Hát még szégyenszemre zsebbe nyúlkálással gyanúsítani? De mit tesz isten? Megjelent egy magándetektív a büfében, és mit hall? Minden előadáson dicséri valaki G.A. urat X-ből, a homályból. Ez szöget ütött a fejébe. Mert itt, a magyar zenei (komoly, könnyű, mindegy) életben eltávolításuk után még az első hegedűst (fúvóst, énekest stb.) se nagyon tapsolták vissza, nemhogy egy valahai harmadrendűt. Barátaim! Elballagott hát az arczsábája miatt kidobott zenészhez, vádalkut ajánlva neki. Ha lecsökkenti (a lebukás veszélye miatt) heti kétszeri alkalomra a kizsebelést, (amely meg se kottyant a kárvallottnak), és minden alkalommal a detektíviroda (a patinás Szerencse és Patkó) sikereit is kikürtölik a gazdagok körében (suttogva persze), minden mehet a szerencse (és Patkó) útján. Ment is, amíg az új karmester visszavette G. A. urat. Közkívánatra! m Paál Tamás
