Új Néplap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-13 / 111. szám

13 2006. MÁJUS 13., SZOMBAT KULTÚRA i Kiállítás a csetneki csipke és jelenéből A „száműzött" színház szajol Május 26-án látható Sárkány Sándor legújabb darabja A csetneki magyar csipke múlt­ja és jelene címmel nyílt kiállí­tás május 5-én, a szolnoki Dam­janich János Múzeum időszaki kiállítótermében. A tárlaton együtt láthatjuk az 1910 körül készített darabokat a napjainkban készített csipkék­kel, amelyek eredeti mintarajzok alapján készülnek, vagy jellegze­tes csetneki elemeket új kompo­zícióba helyezve a mai igények­hez alkalmazkodó formában öl­tenek testet A 20. század első év­tizedeiben kialakult csipkemotí­vumok olyan szépséget hoznak elénk, melyek megidézik ben­nünk a régmúltat, és új utakat nyitnak a csipke felhasználásá­ra, a mai kor divatjában. A kiállí­tás anyagát az Iparművészeti Múzeum, Medgyesiné Vígh Ida, Petrusz Tibor és Pintérné Stefkovics Judit gyűjteményéből válogatták. A kiállítás megtekint­hető június 3-ig. Aznap 10 órától az érdeklődők számára tárlatot vezet Gecse Annabella néprajzos, muzeológus. ■ Tímár Ildikó A csipkekiállítás tárgyai felkeltet­ték a látogatók érdeklődését Felvételünkön a legközelebbi bemutató, a Lakodalmi készülődés két szereplője, Gemza Péter és Krupa Sándor látható Színház Szajolban? Amikor a megyeszékhelyi teátru­mok létezését is megkérdőjelezi egy vitában már megfogalmazott koncepció, amely befogadó színházat csinálna többségükből? Jenei Gyula Másrészt pedig, nem ellent­mondva ennek, valaki (Ri­chard Schechner) azt írta: „a színház a huszonegyedik szá­zad vonósnégyesévé válik. Ezt úgy értettem, hogy a színház­nak kicsi, de odaadó közönsé­ge lesz. Az igényes ízlés számára... Kevesen, és igazán kis helyszíneken fogunk szín­házat csinálni. ” Szóval a szajoli színház. Földút vezet a végükkel a Holt-Tiszára futó zártkertek előtt. Az egyik házban lakik Sárkány Sándor képzőmű­vész feleségével és három ap­ró gyermekével. Az udvaron gerendákból, fából épített, fűthető, jurta alakú színház áll - a Paál István Stúdiószín­ház. Amikor a töltésen autók sorakoznak, a környékbeliek tudják, előadás van. A történet másfél évtizede a Szolnoki Művésztelep fel­újításra váró szárnyában kez­dődött, ahol Sárkány Sándor, az akkor húszas éveinek kö­zepén járó képzőművész ha­talmas méretű vásznakat fes­tett, kiállításokat, perform- ance-okat rendezett az elein­te korosztályából verbuváló­dó közönségnek. Ám a lerob­bant műteremlakás hamaro­san a város egyetlen „magán- kultúrháza" lett. Népszerűek voltak a Műtermi beszélgetések, amelyeken Fodor Tamással, Hobó- val, Rajk László­val, Bereményi Gé­zával, Pócs Péterrel találkoz­hattak az érdeklődők. Szá­mos szolnoki értelmiségi is meghívást kapott néprajzi, régészeti, filozófiai stb. elő­adások tartására. Voltak nép­tánc- és könyvbemutatók, ze­nei estek; Jordán Tamás és Se­bő Ferenc József Attila-estjét pedig a kertben rendezték. S itt találkozott utoljára közön­séggel az egykor legendás szolnoki néptáncos, „Kuka” bácsi, alias Várhelyi Lajos. Kilenc éve kinyílt egy má­sik műterem is, azt Sárkány stúdiószínháznak rendezte be, s a nyolc fontos évével Szolnokhoz kötődő Paál Ist­vánról nevezte el. A kitűnő akusztikájú tér Törőcsik Ma­rit is elbűvölte. Amikor aztán hat éve a felújí­tás miatt Sár­kányt és a stúdiószín­házat az önkormányzat ki­tette a művésztelepről (hatá­rozatban ígérve, hogy meg­felelő helyiséget talál a vá­rosban a színháznak - ám ilyet máig nem lelt), szóval a A lerobbant műteremlakás­ból „magán- kultúrház” lett. Színdarab készül Kafka novellájából aki kíváncsi a stúdiószínház előadásaira, május 26-án például megnézheti Sárkány Sándor legújabb darabját, melyet Kafka Lakodalmi készülődés falun című novellájá­ból dolgozott színpadra. szajoli „száműzetés” előtt közvetlenül még Keserű Ka­talin nyitott kiállítást, s a hetvenedik születésnapját ünneplő, akkor épp Magyar- országon tartózkodó Mrozek is eljött megnézni, milyen moz-gásszínházat csinált egyik darabjából Sárkány. Szajolban folytatódik hát, aminek mégiscsak a megye- székhelyen lenne a helye. A Bárka Színház ott játszotta a Mulatságot (többek között Mucsi Zoltánnal), de a szőlőlu­gas és a baromfiudvar közvet­len szomszédságában fellé­pett a Bozsik Yvette Társulat, a Kompánia, koncertet adott Cseh Tamás, és irodalmi estet tartott Háy János drámaíró. A szajoli befogadó színház pró­bák, előadások, összejövete­lek gyakori színtere lett. Közben a színház világát a képzőművészet felől közelítő Sárkány díszleteket tervez, a magyar színházi élet szívé­ben, Beregszászon pedig Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel, Orosz Melindával éppen Mrozek Tangóját rendezi nagyszínpa­don, amire a szolnoki közön­ség a legendás Paál-előadás- ból is emlékezhet. Programajánló a megyében május 15. és 20. között HÉTFŐ A Kodály Zoltán Zeneiskola tanári hangversenyét tartják a törökszentmiklósi városi művelődési központban 18 órától. KEDD A kunhegyesi Zsigmond Fe­renc Városi Könyvtárban lát­ható Oláh Lajos helyi gyűjtő dokumentumaiból készült ki­állítás. Címe: Kunhegyesiek az I. világháborúban. A tárlat június 20-ig látogatható. SZERDA A jászberényi Déryné Műve­lődési Központban tartják az Adagio együttes koncertjét 20 órai kezdettel. CSÜTÖRTÖK Bíró Zoltán életműpályájáról készült kiállítást tekinthet­nek meg az érdeklődők a szol­noki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban. A tárlat június harmadikéig látogatható. PÉNTEK Jamie Winchester és Hrutka Róbert közös előadását hall­gathatják meg az érdeklődők a szolnoki Jazzperkettőben este fél tíztől. SZOMBAT Fegyverneken rendezik meg a III. Országos Diák- Gulyásfesztivált. Helyszíne a sporttelep. Az egész napos programok során színpadi előadások is szórakoztatják a résztvevőket. DIENES ESHER v'l . ala Ideje lenne vallani Lesütöm fekete szemem- karám mögött a ménes - kapáló lábak szívemen lesütöm fekete szemem Elfojtom torkom, szavaim- harang hallgat a tájban - eső jön, szél fúj, havazik elfojtom torkom, szavaim Megkötöm két jó lábomat- nem kószálunk az égig — azért az utak, várjanak megkötöm két jó lábamat Ideje lenne vallani- kezem magasra tartom - ne szeresd tenger, partjaim elbuktak forradalmaim _______________________Tárca_______________________ Ju bileumi bankett Két „törzsökös” jász, az olasz származású Spekonya órásmester és Markovits plébános bará- tilag sokszor heccelődnek egymással. Bistey András így történik ez az Apponyi Al­bert tiszteletére rendezett dísz­ebéden is. Képviselőségének öt­venedik évfordulóján Jászbe­rényben ezer személyes dísz­ebédet rendeztek gróf Apponyi Albert tiszteletére. Mivel nem volt akkora terem a városban, ahol ennyi ember kényelmesen elfért volna, a Lehel Szálló mel­letti utcát lezárták, és ott állítot­ták fól az asztalokat. A dísz­ebédre sok tekintélyes embert meghívtak a Jászság többi ré­széből is. Voltak a vendégek kö­zött nemrég beszármazottak, akiket a helyiek maguk között csak „gyüttmenteknek” nevez­tek, de akik hamarosan ízig-vé- rig jászoknak vallották magu­kat, és erre talán a redemptu- soknál is büszkébbek voltak. Ilyen beszármazott jász volt az olasz eredetű Spekonya órás­mester és Markovits Pál, jász­apáti esperes, akik gyakran tré­fálkoztak egymással, és a tréfák sokszor „törzsökös" jász voltuk körül forogtak. A díszebéden egymás mellé kerültek. Mindketten jó étvá­gyú, mázsán felüli súlyú embe­rek voltak. Amikor a pincér kör- behordta a pecsenyéstálat, elő­ször Spekonyának kínálta oda kettejük közül.-Adjad csak, fiam! - mondta az órásmester, és lesodorta a tá­nyérjára a tálon lévő étel felét. Markovits esperes nem állta meg szó nélkül.- No ugyan a taljánból lett jász hagy-e másnak? - mondta jó hangosan, hogy a körülöttük ülők föltétlenül meghallják. Spekonya sem hagyta magát:- Hát még a rác beszél, pedig olyan telhetetlen, mint a pap zsákja! Harag azonban akkor sem lett, ugyanúgy, mint máskor. Egyébként Spekonya volt a Jászság összes toronyórájának a karbantartója, Markovits espe­res pedig a plébániák felügyelő­je. Innen eredt a barátságuk. Éjszaka. Gyurcsek Ferenc Martfűn élő Munkácsy-díjas képzőművész grafikája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom