Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-29 / 100. szám

2006. ÁPRILIS 29., SZOMBAT C SALÁD&NEVELÉ S A beszédhibák kezelését a legjobb logopédus szakemberre bízni. A türelmetlen szülői viselkedés ugyanis tovább súlyosbíthatja a problémát, a gyermekben gátlások, szorongás alakulhat ki. Dadogok, mert a nyelvem akadozik beszédhiba A gyermek gátlásai, félelmei tartósíthatják a problémákat különböző kijavítandó hibák. Minden apróság ismétel­geti a szavakat, miközben beszélni tanul. Sokuk této­vázik, helyesen, folyéko­nyan formálta-e a szava­kat. Ha a tanulás megtor­pan, pöszeség, dadogás, hadarás alakulhat ki. BánkyBea ^ ________ Az óvodáskorúak negyede, az ál­talános iskolások 10-12 százalé­ka beszédhibás. Két-három szá­zalékuk nem „növi ki” a hibás artikulációt, a hadarást vagy a dadogást. Az utóbbi, legfeltű­nőbb nyelvi hiba nem más, mint a beszéd ritmusának zavara. Az ember pontosan tudja, mit akar mondani, de a hangok akaratta- lan ismétlése, elnyújtása vagy el­akadása miatt nehezen tudja magát kifejezni - mutat rá az Egészségügyi Világszervezet meghatározása. „Már a születéssel elkezdődik a baba kommunikációja” - mondja dr. Bajomé Szentgyörgyi Katalin, aki gyógypedagógus, lo­gopédus és pszichológus egy sze­mélyben. „Anya és csecsemő »beszélgetnek« az etetésnél, a tisztába tevésnél, a fürdetésnél és játék közben. Minden anyuka elmondhatja, hogy pontosan ér­ti gyermeke szavak nélkül kül­dött jelzéseit. Még nem beszél, de ha kérik, hogy hozza a játékot, megteszi.” A szakember szerint a gyer­mekek általában egy-két éves korukban kezdenek beszélni, de előfordulhat, hogy kicsit később. A felmérések alapján a lányok hamarabb nyitják beszédre a szájukat. Ha a kicsi már elfújta születésnapi tortáján a harma­dik gyertyát is, és még mindig nem beszél, megkésett beszéd­fejlődés miatt logopédushoz, pszichológushoz kell fordulni. „Az öröklött tényezőkön kívül a családi környezet is meghatá­rozó a megkésett beszédfejlődés- nél” - magyarázza Bajomé Szentgyörgyi Katalin. „Nagycsa­ládokban jellemző, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a legkisebbet, de minden óhaját kitalálják és teljesítik, így a gye­reket semmi sem ösztönzi arra, hogy kifejezze kívánságait.” A szakember hozzáteszi: ennek ellenkezője, a szótlan, ingersze­gény környezet is kiválthatja a megkésett beszédfejlődést. Dr. Ranschburg Jenő gyer­mekpszichológus megállapítása alapján a halláskárosodás, az enyhe, illetve közepes értelmi fo­gyatékosság, valamint az olyan tanulási zavarok, mint a disz­lexia és a diszgráfia, alacsony szintű nyelvi készséggel is jár. Persze a nyelv normális fejlő­dése esetén is előfordulhatnak Számos óvodásnál előfordulhat­nak különféle artikulációs hi­bák, ilyen például a pöszeség. „Négyéves korig ez az artiku­lációs hiba nem igényel terápiát” - mondja a logopédus. Ezután viszont érdemes szakemberhez fordulni, hogy a gyermek isko­láskorára elmúljon a pöszeség. A rejtélyes dadogás a leggyako­ribb gyermekkori beszédzavar, amely az esetek négyötödében 14-16 éves korig elmúlik. Érde­kessége, hogy a férfiak körében négyszer olyan gyakori, mint a nőknél. Az is furcsa, hogy a vál­tozás periódusaiban: 3-4, 6-7, 12-13 éves kor táján üt be, fel­nőttkorban pedig csak súlyos trauma esetén alakul ki. „A dadogás általában 2-8 éves kor között jelenik meg. Leggyak­rabban ötéves kor körül” - mondja Bajomé Szentgyörgyi Katalin. A szakember szerint 2-4 éves kor között nem szabad rászólni a gyerekre, nem szabad benne tudatosítani, hogy szag­gatott a beszéde. Az élettani da­dogás időszakában a szégyenér­zet nagymértékben befolyásolja, hó^y kialakul-e valódi dadogás. „A dadogó nagyon szenved, hi­szen fél azoktól a helyzetektől, amikor meg kell szólalnia. A szé­gyenérzetet súlyosbítja, hogy gyakran önkéntelen mozdulatok kísérik közlését, izzadó tenyér, és elpirulás is előfordul” - teszi hozzá a logopédus. A hadaró ember kevésbé él problémája fogságában, mint a dadogó - tartják a logopédusok. Egyrészt azért, mert kevésbé hallja hibásnak, ahogyan beszél, másrészt hallgatósága is tolerán- sabban viselkedik. Nem kelt de­rültséget, ahogyan nem ébreszt türelmetlenséget sem, ellentét­ben a dadogással. A hadaró kör­nyezete elnézően a magasabb ér­telmi képességekkel kapcsolja össze ezt a beszédhibát, hiszen már az iskolában is a felkészült­ség bizonyítéka, ha valaki elha­darja a leckét. Ne keltsünk szégyenérzetet dadogó, beszédhibával küzdő gyermekünkben HOGYAN SEGÍTHET, HA GYERMEKE DADOG? éreztesse gyermekével, hogy mondandója fontos önnek. A nyugodt, lassú beszéd köve­tendő példa lesz számára. A bábozás is sokat segíthet: a gyermekek „más bőrében ” dadogás nélkül beszélnek. A Közös éneklés és a vers- mondás kiváló eszköz a be­szédhibák kijavítására. A köl­temények hangos ismétlésekor nem dadog a gyerek. fokozza gyermeke önbizal­mát! Dicsérje, hogy helyes le­gyen az önértékelése. Ha izga­tott, feszült, fogja meg a kezét, ültesse az ölébe. Az így nyert biztonságérzet segít a dadogó gyermekeken, akik általában igénylik a fizikai kontaktust. MIT NE TEGYEN, HA BESZÉDHIBÁS A KICSI? NE VÁGJON a szavába, ne mondja helyette a mondatot. NE javítsa KI állandóan. ne kritizálja, ne mondja ne­ki, hogy dadog. NE ISMÉTELTESSE MEG, amit egyszer már kimondott. ne szerepeltesse idegenek előtt Ez gátlásokat okozhat. Egyszer összevesztünk, aztán mégis kibékültünk konfliktus Mindegy, ki emeli fel előbb a kagylót - a kapcsolat nem lehet dominanciaharc A nem vezet sehova Húszéves barátság. Mindketten azt hiszik: ez már nem múlhat el. Aztán, húsz év után először, ösz- szevesznek. Hogyan béküljenek ki? Ki emelje fel először a kagy­lót? Erre válaszol szakértőnk. „Az ilyen hosszú barátság már-már a testvéri kapcsolathoz hasonlít” - mondja Sasvári Rita pszichológus. Húsz évet nem le­het csak úgy kidobni az ablakon. Mindez nem azt jelenti, hogy nem kell vigyáznunk egymásra. Az összeveszésről jó tudni: ha­ragunk egy része nem a másik­ról szól. Gyakran saját félelmein­ket vetítjük őrá. Fogok-e kelleni, fontos vagyok-e, nem fordul-e el tőlem? A fenti példában a barát­nők egyikének gyermeke szüle­tett, nem jutott már annyi ideje a másikra, mint régen. Az érintett megrémült: mi lesz a régi vi­szonnyal? A szorongást pánik kö­vette, amely a saját bajok zúdítá- sában nyilvánult meg. „A reakció ilyen­kor az eltávolodás”- értékeli a helyze­tet a pszichológus. Ezt a másik fél foko­zottabb szorongása követi: ezek szerint engem ott­hagytak, elhanyagolnak. Az ér­zés annál erősebb, minél több hasonló élményben volt része az illetőnek élete során. (Keserű gyerekkor, csalódások stb.) Ré­gebbi tapasztalatait vetíti rá ba­rátjára. Ebben a helyzetben cél­ravezető viselkedés, ha hagyunk időt, hogy szétválasszuk egy­mástól a magunkról és a másik­ról szóló indulatokat. Ha letisztul a negatív élmény, higgadtan kö­zeledhetünk barátunkhoz. Mert amíg e lelki folya­mat nem zajlott le, hiába próbálunk bé- külni. Abból gör­csös kapaszkodás, vádaskodás lesz, s még jobban összeveszünk. „Ismerős persze a régi mon­dás, miszerint haraggal nem sza­bad elaludni. Ha két ember sze­reti egymást, az összeveszés fe­szültséget okoz, ami sok energiát visz el” - ismeri el Sasvári Rita. De el kell fogadnunk a tényt: egy kapcsolatban nemcsak a jó léte­zik. Nem lehetünk mindig türel­mesek és megértők. Egyszerűen azért, mert emberek vagyunk, és nem földre szállt angyalok. A leg­szebb kapcsolatban is ott mun­kálhat néha a harag, az indulat. A konfliktusokat persze meg le­het oldani. De ha azt reméljük, hogy egy nagy közös mennyor­szág lesz minden együttlét, csa­lódni fogunk. Hogy ki emelje fel először a te­lefont? Tulajdonképpen mind­egy. Egy kapcsolat nem domi­nanciaharc. A fenti történet leg­főbb üzenete sem az, hogy ki nyert és ki maradt alul. Hanem hogy ami megvan és fontos, arra érdemes vigyázni, n Rados V. ■ Apró összezör­dülések minden kapcsolatban előfordulnak. Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái KEDD DIVAT SZERDA AUTÓ & MOTOR CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK ► SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Súlyos aggodalmak a rendetlen lakás miatt a nők ügy érzik, ha tiszta az otthonuk, a saját életük felett is nagyobb kontrollal bírnak - állítja egy brit ta­nulmány. A hölgyek fele depressziósnak érezte ma­gát, ha megítélése szerint távozásakor lakását rendet­lenül, koszosán hagyta. Ugyanakkor a résztvevők kevesebb mint fele tartotta magát tisztaságmániásnak. Engedélyezné az óvszert a Vatikán? hamarosan új dokumen­tumban foglalkozik a Vati­kán a fertőző betegségek­ben szenvedő emberek óv­szerhasználatával. Elkép­zelhető, hogy a katolikus egyház módosítja korábbi álláspontját, amely szerint az önmegtartóztatás a leg­jobb módja az AIDS elkerü­lésének. Maga XVI. Bene­dek pápa kérte fel a Vati­kán egészségügyi tanácsát, hogy tanulmányozza a fer­tőző betegségekben szenve­dő emberek óvszerhaszná­latának kérdését. A játék eszköz az önkifejezésre A gyerekek számára a játék önmaguk megvalósítása. Száz évvel ezelőtt Maria Montessori jutott arra a megállapításra, miután megfigyelte a gyermekek tevékenységét, tanulását és fejlődését, hogy a gyerek számára a játék az önkifeje­zés eszköze. Ez a tevékeny­ség nagyban hozzájárul személyiségfejlődésükhöz. Angelina Jolié nem megy férjhez Az új álompár - esküvő nélkül sohasem megy feleségül Brad Pitthez Angelina Jolié. A színésznő ugyanis nem tudta feldolgozni azt a trau­mát, amikor kisgyerekként édesapja, Jón Voight kisé­tált az életéből. „Az első két házasságom jó móka volt, egyiket sem gondoltam ko­molyan. Most, hogy gyer­meket hordok a szívem alatt, mindenki azt várja, hogy menjek hozzá Brad- hez. Én azonban nem le­szek otthon ülő családanya” - mondta egy magazinnak. @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.heggel.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom