Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-25 / 96. szám
10 TÜKÖR 2006. ÁPRILIS 25., KEDD \ í# X- ssgäftsggggg kerékpáros-balesetek A pécsi gyermekklinikáról indul az „Egy sisak - egy élet” mozgalom - A biciklisbalesetek miatti súlyos sérülések többsége elkerülhető volna GYERMEKHALÁL A BRINGA NYERGÉBEN Magyarországon évente 2500 gyermek sérül vagy hal meg súlyos közlekedési balesetben. Nagy részük biciklizés közben. E miatt indít országos mozgalmat dr. Pintér András pécsi sebészprofesszor, az Európai Gyermeksebészek Társaságának elnöke. Kozma Ferenc Itt a tavasz, a bicikliző gyermekek hada lepi ei a parkok, utak környékét. A korszerű mountain bike nyergében keverve ugratnak, korláton egyensúlyoznak, lépcsőszélen suhannak. Átvágnak a csúcsforgalmú utakon, a gépjárművek között. Biztonságuk megannyi kérdőjelével nem számolnak. És a tragédia hirtelen jön. Dr. Pintér András, a PTE Gyermekklinikájának sebészprofesszora elgondolkoztató dolgot mond: több ezer általános iskolás bevonásával végzett felméréseik alapján kiderült, hogy száz magyar gyerek közül mindössze négy (!) visel rendszeresen védősisakot. Miért nem? Mert nem sikk. A legtöbb ifjú nevetségesnek, kényelmetlennek, felesleges tehernek találja. Úgy gondolják, hogy tudnak magukra vigyázni. Ám ez nem így van. Magyarország nemzetközi összehasonlításban vezető helyen áll a halálos biciklis sérülésekben. A halál leggyakoribb oka a súlyos fejsérülés. De ha nem is kap halálos ütést a fej, az egyéb sérülésekkel összehasonlítva a fejsérülések különösen súlyosak, többnyire maradandó károsodással járnak. Ebből a felismerésből kiindulva a pécsi gyermekklinika sebészeti osztálya a Brendon Babaáruházak támogatásával egy országos akciót indít, melynek keretén belül minden biciklis fejsérülés miatt klinikai vagy kórházi felvételt igénylő gyermek hazamenetelekor egy bukósisakot kap ajándékba. Akciójukkal fel szeretnék hívni a szülők figyelmét a sisakviselés életfontosságú jelentőségére. Az „Egy sisak - egy élet” nevű programmal egyben szeretnének ösztönözni más kórházakat, cégeket, vállalatokat is, hogy vegyenek részt programjukban. Pintér András úgy véli, országos fellépés szükséges ahhoz, hogy a gyermekek körében egyre szaporodó súlyos fejsérüléseket sikerüljön csökkenteni, megelőzni. Nem csak a Jól fogó, biztonságos fék, a figyelem, hanem a fejvédő is életmentő lehet természetesen a hobbibiciklistáknál is Életre szóló nyomorúság a következmény A felmérések szerint a kerékpáros sérülések 64 százaléka súlyos fejsérülés a magyar gyermekek körében. Ez az adat nyugati szomszédainkhoz viszonyítva nagyon magas. Ausztriában a gyermekek 42 százaléka visel védősisakot rendszeresen, és már ettől csupán feleannyi fejsérüléses kis beteg kerül kórházba, mint nálunk. Az osztrák gyerekek 93 százaléka tartja fontosnak a sisakviselést. A sérülés következménye többnyire egy életre szóló nyomorúság, olykor az elkerülhetetlen halál. A testi és a szellemi rokkantság, a mozgáskorlátozottság vagy a rendszeresen visszatérő fejfájás is gyakori velejárója a kerékpáros-baleseteknek.. Halálos biciklisbalesetek egymillió lakosra nézve 2003-ban A rendőrség a mozgalom mellett A halálos biciklis sérülések mintegy hetvenöt százaléka, míg a súlyosabb-könnyebb agyi sérülések nyolcvanöt százaléka elkerülhető lenne védősisak viselésével! Ezért dr. Cserép Attila pécsi rendőrkapitány messzemenően üdvözölte a pécsi professzor kezdeményezését. Mint mondotta, kollégáival igyekeznek minél több módon és formában népszerűsíteni a kerékpárosok számára szükséges védőeszközök használatát. A Baranya Megyei Baleset-megelőzési Bizottság egyébként már nagyon sokszor foglalkozott a témával. Egyértelmű álláspontjuk szerint semmiképp sem ártana a fejvédőt kötelezővé tenni. Hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közlekedési balesetek során többnyire a fejsérülések miatt válik tragikussá az esemény. A Hetényi Géza Kórház szívesen csatlakozik- NAGYSZERŰ kezdeményezésnek tartom a pécsiek baleset-megel& ző kampányát - mondta el lapunk kérdésére válaszolva dr. Bak- sai István, a szolnoki Hetényi Géza megyei kórház főigazgató-főorvosa. - Adott esetben természetesen mi is nagyon szívesen csatlakozunk ehhez az akcióhoz, hiszen szívszorítóan sok gyermekbalesettel találkozunk a munkánk során. Remélhetőleg térségünkben is akad majd olyan alapítvány vagy cég, amely a baranyaiakhoz hasonlóan segítséget nyújt majd mindehhez. SZS Elsőként pillantotta meg a híd maradványait múltidéző A felfedezett szolnoki török kori átkelőről még makettet is készítettek Ahogy mondani szokás, véletlenek összejátszása kapcsán került közvetlen kapcsolatba az örökségvédelemmel Lakatos László, egy ingatlanforgalmazási vállalat ügyvezetője. Bozsó Anikó A történet három évvel ezelőtt kezdődött, amikor László észrevett néhány fekete csonkot Szolnoknál a Tiszában. Kiderült, facölöpökről volt szó, melyek hazánk legelső, török kori Tisza-hídjának maradványai.- Igazából ennyi volt az érdemem a felfedezésben, így nem is értem igazán, miért illet ilyen megtiszteltetés, mint a Schön- visner István-emlékérem - meséli László, aki ez év elején a hídkutatás anyagi támogatásáért a magyar kultúra napján már átvehette egy szolnoki civil szervezet, a Rotary Club által adományozott Mecénás Díjat. Az emlékérem a régészeti örökség védelme érdekében kimagasló tevékenységet folytató, szakmán kívüli személy részére adományozható.- A régi híd maradványai a mai közúti Tisza-hídtól 70 méterre keletre helyezkednek el. Mikor ezt megtaláltam, szóltam dr. Kertész Róbertnek, a szolnoki Damjanich János Múzeum régészének, aki Morgós András, Védetté nyilvánítanák A távolabbi tervekben szerepel az is, hogy kezdeményezték e terület védetté nyilvánítását, melynek lebonyolítása még folyamatban van. Búvárrégészeti módszerek bevonásával folytatják a hídma- radványok feltérképezését a mederben. a Nemzeti Múzeum osztályvezetője, jelenlegi főrestaurátorának kíséretében ki is ment a helyszínre felmérni a leletet. Később mintákat gyűjtöttek. Ezeket kormeghatározás céljából szállították a debreceni MTA Atommagkutató Intézetébe radiokarbon kormeghatározás céljából. E vizsgálatnak jelentősek a költségei, melyet Lakatos László magára vállalt. Emellett dendrókronológiai, évgyűrűs vizsgálatokat is végeztek a fadarabokon. —A kutatásokat egy négytagú csapat végezte végső soron. A vezetőjük Kertész Róbert volt. Segítséget nyújtott még Morgós András, a Nemzeti Múzeum főrestaurátora is és az MTA Atommagkutató Intézetének Környezetanalitikai laborvezetője, Szántó Zsuzsanna. Az átkelőről elkészítettek egy makettet is, melyet Nagy Dénes építőmérnök alkotott meg. így inkább őket illeti elismerés. Januárban a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett ki állításon mutathatták be eredményeiket, valamint április elején kaptak meghívást egy oxfordi radiokarbon konferenciára, ahol előadást tartottak e témában. A lelet megtalálója, Lakatos László | További, megrendelésre kapható | védőfelszerelések: j Kesztyű (protektoros ujjpercvédővel) 3000 forinttól 15 000 forintig j Vállvédő 4000 forinttól 15 000 forintig | Gerincvédő kb. 30 000 forint
