Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-07 / 82. szám
2006. ÁPRILIS 7., PÉNTEK 10 GAZDASÁGI TÜKÖR Magyarországon kevés az internet-hozzáférés az EURÓPAI UNIÓ 25 tagországában Litvánia és Csehország után Magyarországon volt a legalacsonyabb a háztartások internet-hozzáférése tavaly az első negyedévben az Ecostat adatai szerint. A vállalatok internetkapcsolódását tekintve sem állunk jobban, ebben a tekintetben csak Lettországot sikerült megelőzni. Újabb írásbeli figyelmeztetés az európai bizottság írásban figyelmeztetett hat tagállamot, köztük Magyarországot az éghajlatváltozással foglalkozó kiotói egyezmény megszegéséért. Az érintett kormányok nem tájékoztatták Brüsszelt az alkalmazott politikai döntésekről, és nem ismertették az üvegházhatást előidéző gázok jövőbeni kibocsátásával kapcsolatos értékeléseket sem. Nyolcmilliós bírság gyógyszerreklámért A gazdasági versenyhivatal a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak találta az Abbott Laboratories Magyarország Kft. egyes gyógyszerreklámjait. Ezért 8 millió forint megfizetésére kötelezte a társaságot. A Hírsávot a támogatja. )M <\0/i A BUX-index 2006. április 6-án 15.30, a New York-i 6 ' ' -fi13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT Egyre kevesebb már a könyvmoly kutatás Egy átlagos magyar mindössze 7-8 könyvet vesz a kezébe évente Az elmúlt három évben visszaesett a könyvolvasó felnőttek aránya, és nőtt az egyáltalán nem olvasóké - derül ki a Tárki most nyilvánosságra hozott felméréséből. Beke Károly A legnépszerűbbek ma az ismeretterjesztő kiadványok, de a könyvesboltok szerint mindezek mellett már feljövőben van a szépirodalom is Az elmúlt három évben 27-ről 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem olvasnak - áll a Tárki összevetésében. A nem olvasás minden társadalmi csoport esetében megfigyelhető, de legszembetűnőbb a középkorúak (40-59 évesek) esetében. „Igazából mi sem tudjuk a pontos okait a visszaesésnek. Az egyik lehetséges tényező az lehet, hogy 2005-ben az év más időszakában végeztük a felmérést, mint három évvel korábban” - mondta el lapunknak Bernát Anikó, a Tárki munkatársa. A felmérésből az derül ki, hogy a sosem olvasók fele azért nem vesz a kezébe könyvet, mert nincs rá ideje, a válaszolók közel ötödé pedig bevallotta, hogy nem szeret olvasni. Az emberek tizede a tévé és a mozi mellett nem igényli az olvasást. A felmérés egyik megrendelője a Libri, az ország egyik vezető könyvkereskedője volt. A cég nem számít jelentős visszaesésre, inkább a piac átrendeződését tartja valószínűnek. „Nagyobb könyváruházaink évről évre egyre népszerűbbek, a kisebb utcai boltokat pedig specifikus kínálattal kell vonzóvá tenni a vásárlók számára” - mondta el Horváth Gabriella, a Libri szóvivője a lehetséges megoldásról. A cég hálózatában nem figyelhető meg a kutatók által tapasztalt csökkenés, évente mintegy 20 százalékkal nőtt üzleteik éves forgalma. A mostani felmérésből az is kiderül, hogy az elmúlt huszonöt évben 1989-ben olvastak a legtöbbet a magyarok, s még a kilencvenes években is elég magas szinten stabilizálódott azoknak a száma, akik könyvet vettek a kezükbe. Tavalyra az 1981-es szintre esett vissza a könyvolvasás. Ma egy felnőtt magyar átlagosan 7-8 könyvet olvas el évente, a felnőtt la- kosság 15 százaléka te k i nWBtíAe nds ze- m"> ulvösóttiik. ok .n , lagosan havi egy könyvet olvasnak el. A hajlandóság függ az iskolázottságtól és az életkortól is: az idősek és a magasabb végzettségűek többet olvasnak. A könyvolvasók 38 százaléka gyakran vesz a kezébe szépirodalmat, 31 százalékuk a szórakoztató irodalmat, 30 százalékuk pedig a tényirodalmat kedveli. A magyar felnőttek legritkábban idegen nyelvű könyveket, művészeti köteteket, illetve ifjúsági és gyermekkönyveket olvasnak. A Libri szóvivője szerint cégüknél az ismeretterjesztő könyvek a legnépszerűbbek, de feljövőben van a szépirodalom is. „Szinte minden évben van egy-két sláger, jelenleg Harry Potter mellett még tart A Da Vinci-kód immár másfél éves sikertörténete”- mondta Horváth Gabriella a jelenleg legnépszerűbb könyvekről. Csökkent a könyvet vásárlók aránya is: ez három év alatt majdnem tíz százalékot esett vissza. A kevesebb vevő azonban többet költött, azaz a könyvpiac tovább erősödött. „Ez nem az infláció miatt van, hanem mert a könyvek áfája 12 százalékról 5 százalékra mérséklődött” - közölte Bernát Anikó. Aktuális toplista (Libri): HlllU lUUllla 1. Kertész Imre: K. Dosszié 2. Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai 3. Méhes.György: _______uMoJya 4. Dan Brown: A megtévesztés foka 5. Dan Brown: A Da Vinci-kód 6. J. K. Rowling: Harry Potter és a félvér herceg 7. C. S. Lewis: Narnia krónikái 1. A varázsló unokaöccse 8. Mireille Gulllano: A francia nők nem híznak 9. Paulo Coelho: Veronika meg akar halni A könyvolvasás gyakoriságának változása 1981-2005 KÖZÖn A FELNŐn MAGYAR TÁRSADALMON BELÜL (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS) 1981 1989 2000 2002 2005 Rendszeresen 25 35 31 32 24 Alkalomszerűen vagy ritkábban 37 41 43 41 34 Soha 39 24 27 27 42 FORRÁS: TÁRKI ■ Utoljára 1981-ben olPortugáliában másfélszer magasabbak a keresetek A nyugat-európai országokban az áüagos bérszínvonal továbbra is sokszorosan meghaladja az új EU-tagországokban jellemző mértéket, Kelet-Európábán pedig az itteninek is csak a töredékét teszik ki a fizetések - erősíti meg az európai munkaadói szövetség (FedEE) legfrissebb, a február eleji állapotokat tükröző elemzése. A lista élén álló skandináv államokban és Svájcban a magyarországinál legalább hat- szor-nyolcszor magasabb a bér- színvonal, de a nagyobb nyugateurópai országok esetében is négy-ötszörös a szorzó. Az EU régi tagállamai közül a legszegényebbnek számító Portugáliában kereken másfélszer magasabb az átlagbér, mint hazánkban. Az érem másik oldala az, hogy Szlovákiában vagy a balti országokban a magyarországinál is negyedével-felével alacsonyabbak a fizetések, nem beszélve a balkáni országokról vagy a szovjet utódállamokról. A legszegényebb állam, Moldova átlagos munkavállalója századannyit ér, mint dán kollégája. Robin Chater, a FedEE igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bruttó összegeket módosítják a különböző pótlékok, illetve az egyes országok eltérő adórendszere. Az árszínvonalak közötti különbségek is óriásiak, ezért nem lehet egy az egyben összevetni a kézhez kapott öszszegek vásárlóerejét (erről nem közölt adatokat a FedEE). Az AC Nielsen szintén most kiadott felméréséből kiderül, hogy a magyar munkavállalók nem csak a fizetéseket tekintve állnak sokkal rosszabbul nyugat-európai társaiknál, hanem a munkaterhelés alapján is. A magyarok 41 százaléka érzi úgy, hogy túl sokat dolgozik, és csak 53 százalék tartja megfelelőnek a munkaterhelést. A magyaroknak mindössze egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy túl kevésnek érzi a munkával töltött időt; ez az arány a lengyeleknél 8, a németeknél 12 százalék. «V. G. nemakar kétpártrendszert, szavazzon az MDF Felnőtt politikát Felnőtt embereknek www.mdf.hu
