Új Néplap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-04 / 54. szám

2006. MÁRCIUS 4., SZOMBAT KULTÚRA 13 .............. KIÁ LLÍTÁS Tavaszváró hangulat A művésznő és a kiállításon is szereplő egyik alkotása Köteles Léna textilmű­vész kiállítása a megyei könyvtár művészeti sza­lonjában tekinhető meg. Az észt függetlenség napja al­kalmából megrendezett kiállí­tást dr. Bereczki András, az Észt Köztársaság tiszteletbeli főkonzulja nyitotta meg. Az észtek legfontosabb ünne­pén egy olyan művésznő lehe­letvékony vászonra festett képe­it csodálhatjuk meg, aki Lenin- grádban született, Észtország­ban élte le eddigi életének felét, választott hazája pedig Magyar- ország, hiszen magyar férfihoz ment feleségül, s jelenleg is itt él. A három nemzet, a három földrajzi hely, a három kultúra hatása hűen tükröződik a fest­ményeken. Egy kísérletezések­ben örömét lelő, egzotikus sze­mélyiséget ismerhetünk meg, aki egyben arra is törekszik, hogy megnyissa az emberek szemét, szívét új látványok befo­gadására, önmagáért a művé­szetért. Az alkotó hitvallása sze­rint „A művészet, ha nem önma­gáért beszél, nem sokat ér.” Kö­teles Léna északi hangulatokat árasztó színvilága, a természet textilre vetített léleklenyomata. Hideg fényekkel telített ké­pek ezek, mégis - talán a mű­vésznő személyes lényének kisugárzása miatt - melegség­gel, derűvel, világossággal töl­tenek el bennünket ezeken a hosszúnak tűnő szürke, téli hétköznapokon. A széphez, a tartalmashoz kötődést, tiszte­letet fejeznek ki. Ha tehát va­laki megkönnyebbült, mély sóhajra vágyik a tavasz köze­ledtével, annak érdemes be­térnie erre a nem mindennapi kiállításra. ■ Tímár Ildikó JENE! GYULA fekete-fehér sorok Tabák Lajos képére vashordó, abroncsok harmadolják, mintha lejtőn gurulna és a svájci­sapkás, atlétatrikós munkás próbálná visszatartani, de szó nincs lejtőről, a fényképész megdöntötte kicsit a gépet, a munkáson nincs kesztyű, nincs súlyfólösleg. talán cukorgyári hordót görget, talán olajost, mögötte másikak, ha valaki először mozgat súlyos vashordókat, hólyagos lesz, kisebesedik a tenyere, ha mindig ezt csinálja, megvastagszik kezén a bőr. másként ér tárgyhoz, nőhöz, gyerekhez. Lapunk is köszönti a fotóművészt, aki e héten töltötte be 102. évét INTERJÚ Szélesre tárt kapuk Jelentős tudományos munka a múzeumban Vajon belegondolunk—e, amikor egy nép­rajzi, régészeti vagy éppen képzőművésze­ti kiállítást szemlélünk, hogy mennyi ku­tatás, gyűjtés, rendszerezés — mennyi szakmai munka van mögötte? Dr. Horváth László megyei múzeumigazgatóval a tudo­mányos tevékenységről beszélgettünk. Jenei Gyula- A múzeumok feladata összegyűjteni, rendszerezni és bemutatni kulturális örök­ségünk szellemi és tárgyi anyagát — mond­ja az igazgató —, vagyis alaptevékenysé­günkből következik, hogy kutatóhelyként működünk. A megye múzeumaiban 18 munkatársunknak van tudományos foko­zata, közülük többen főiskolákon, egyete­meken tanítanak. Rendszeresen és sokfelé publikálnak, s évente tízen felül van az ál­talunk megjelentetett szakmai kiadvá­nyok, könyvek száma.-A kiadványokhoz, de a kutatásokhoz is, például a régészetiekhez, sok pénz kell.- A pénz mindig kevés, pontosabban úgy elegendő, hogy csak akkor indítunk be egy programot, ha elő tudjuk teremteni rá az anyagiakat. Sokat pályázunk, és meglehető­sen eredményesen, de ez a rendszer azt is zeummal is. A „Kézművesség határok nél­kül” című kiállításunkat tavaly bemutattuk Szabadkán és Rozsnyón, most januárban pedig Kézdivásárhelyen. S az utaztatásnak nincs vége, mert ezt az anyagot Branden­burgba és Bajorországba is elvisszük. — A muzeológusok munkájának egyik fon­tos mérője a közönség. Hogy hányán kíván­csiak a kiállításaikra, rendezvényeikre. —A jó múzeum ma már nem elefántcsont- torony. Egyszerre felel meg a szakma, a tu­domány követelményeinek és a nagyközön­ség elvárásainak. Évek óta törekszünk arra, hogy szélesre tárva kapuinkat, minél több látogatót becsábítsunk. Ez tavaly olyan jól sikerült, hogy nehéz lesz felülmúlnunk. Csak a szolnoki Damjanich Múzeum kiállí­tóhelyein hatvanezer érdeklődő fordult meg. Próbáljuk kiszolgálni a különböző korosztá­lyokat, olyannyira, hogy a gyerekeknek még játszóházat is szervezünk, ahol, mondjuk, a kézművesség alapjaival ismerkedhetnek. — Tavaly a Damjanich másodjára is el­nyerte „Az év múzeuma ” kitüntető címet. Ezt a díjat alapításakor elsőként, 1996-ban már megkapta a szolnoki múzeum. — Azért nagy öröm ez számunkra, mert az ország 950 muzeális intézménye közül min­dig sokan pályáznak erre a múzeumi szak­ma által titkos szavazással megítélt díjra. piti Ásatás Túrkeve-Terehalmon. A Damjanich Múzeum kiállítóhelyein hatvanezer érdeklődő fordult meg. jelenti, hogy nem feltétlenül a szakmai am­bíciók alapján kap egy-egy kutatás elsősé­get, hanem hogy sikerül-e rá pénzt szerez­nünk. Kitűnő kapcsolatot ápolunk egyete­mekkel, sőt a debrecenivel, miskolcival együttműködési megállapodásunk is van.- A tudomány nem szereti a határokat.- Vannak külföldi testvérmúzeumaink például Finnországban, de szoros munka- kapcsolatban állunk egy sor romániai mú­Tárca- Idén milyen nagyobb rendezvényekre ké­szülnek?- Három nagykonferenciát szerve­zünk, Szolnokon lesz a Pulszky Társaság közgyűlése, aztán egy háromnapos ta­nácskozáson ötvenhat lesz a téma, egy másikat pedig természettudománnyal foglalkozó kollégáknak készítünk elő. S ősztől az új helyre költöző tiszaföldvári múzeumunk is látogatható lesz. A tanya a falu szélén, a gulyás­legelőn túl épült. Fehér, meszelt falai messzire világítottak. Ud­varán gémeskút árválkodott. Körülötte tyúkok kapirgáltak, termetes kakas felügyelt rájuk. Három komondor őrizte a kis birtokot, és legtöbbször azért acsarkodtak, mert a nyakukba akasztott kölönc minduntalan a lábuk közé akadt, és akadályoz­ta a futásukat. A kerítést sat­nyán nőtt bodzabokrok helyette­sítették. Öregember hajléka volt, aki két feleségét már elte­mette. Most a menyével szorgos­kodtak a tanya körüli földeken. A férfi sovány volt, amolyan el­pusztíthatatlan, földnyűvő, akit az évszázadok termeltek ki a magyar pusztákon. Julis, a meny termetes, robo­toló fajta, keze alatt égett a munka. Jól összeillettek. Húsz hold bérleményük is volt, és reménykedtek, hogy a háború megint hazaengedi a fiút, a férjet, hogy rendbe tegyék a búzaföldet. Igaz, már hetek óta nem jött tábori lap, csak any- nyit tudtak, hogy valahol az olasz fronton védi a hazáját. Reménykedve, sok munkával teltek a napjaik. A postás délután érkezett. Most nem dobogott be az udvar­ra, a tanya előtt szállt le a fbvá- ról. Lassan ballagott be, a ku­tyák farkcsóválva üdvözölték. Az öreg is előkerült, és elébe ment az érkezőnek, aki csak nyújtotta a borítékot, és annyit mormogott: „A jó Isten adjon örök nyugodalmat a megboldo­gultnak, Imre bátyám!” Azután megfordult, és leesett vállakkal kifelé indult, mintha minden lé­pés fájdalmat okozna.. Julis is előjött a házból, és ke­zét á kötényébe törölgetve az öreg felé indult. Az meg állt, ke­zében a levéllel, és csak bámul­ta meredten. A menye kitépte a ILYÉSJÁNOS Aratás kezéből, belenézett, majd arcát a papírba temetve berohant a házba. Az első sikoltásra a kakas ijedten felkapta a fejét. A tyúkok abbahagyták a szedegetést és mozdulatlanul vártak. Azután, hogy a különös zaj megismétlő­dött, a kakas jelt adott, és foly­tatták a keresgélést Az öreg a szín alatt ült a tuskón, mint akit kőbe faragtak. Este szótlanul ültek a kony­hában, ahol két gyertya fénye vonta homályba a sarkokat. Azután, hogy a gyertyák végig­égtek, Julis fogta az egyik cson­kot és bement a szobába. Csak feltörő zokogása hallatszott. Az öreg a konyhában aludt a di- kón. Sokáig nézte a már pislá­koló gyertya fényét, azután, amikor kialudt, megeredtek a könnyei, testét hangtalan zoko­gás rázta. Telt-múlt az idő. A búza szé­pen növekedett, azután meg­szakadt a töve. Kasza alá érett. Egy reggelen az öreg a kaszá­ját kezdte kalapálni az udvaron. A csattogásra felfigyelve Julis lépett hozzá.- Kedves apám, csak nem ka­szálni akar?- Levágjuk - felelte az öreg. - Kell a kenyér. Pitymallatkor fogtak hozzá. Az öreg tempósan haladt. Julis a köteleket sodorta mögötte a még nedves hajlékony szárak­ból. A kelő nap fénye elömlött a tájon. Azután, ahogy följebb emelkedett, egyre forróbb lett a levegő. Julis aggódva nézte apósa átizzadt ingét. Ő meg csak lépdelt, és lendülete nyo­mán szép egyenletes rendek támadtak. Ám hirtelen meg- tántorodott. A kaszát még el­lökte, mielőtt tótágast állt és megfordult vele a határ. Keze a mellét markolta, a szívét mint­ha kegyetlen marok szorította volna. Már nem látta, hogy a menye sikoltva letérdel mellé. Nem hallotta a pacsirta trillá­ját, és azt sem látta, amint do­bott kő módjára lebukott és el­tűnt egy sarjadó lucernaföld zöldjében. Programajánló | HÉTFŐ Bráda Tibor festőművész || kiállítását tekinthetik meg || az érdeklődők a berekfür- dői Bőd László Művelődési S| Ház Sebők Margit Galériá- l| jában. fi KEDD Korda György és Balázs || Klári koncertjét hallgathat- p ják meg az érdeklődők p 19.30 órai kezdettel. Hely- p színe a jászberényi Déryné p Művelődési Központ Lehel Klubja. H SZERDA A hónap műtárgya kiállítás p keretében látható egy első Ú, világháborús katonaláda, fi ami Tiszaszőlős településről j§| származik. A kiállítás már- || idus 31-ig látogatható. Hely- || színe a tiszafüredi Kis Pál & Múzeum. * * * Filharmóniai hangverseny §| lesz középiskolásoknak a 0 mezőtúri Petőfi Úti Színház- p teremben. A program dél || előtt tíz perccel kezdődik. |É I CSÜTÖRTÖK A tiszaszentimrei művelő- pl dési házban megnyílik M Macskássy Izolda festőmű- M vész kiállítása 17 órakor. Az 0 érdeklődők a művésznő se- 0 lyemre festett olajképeit te- p kinthetik meg. * * * m A Tündérmese című zenes- táncos mesejátékot láthatják Ü 15 órai kezdettel a martfűi p színházban a Budapest p§ Táncegyüttes előadásában, p A „Csiri-biri” bérlet harma- dik darabjaként látható. Je- gyek a helyszínen válthatók, (y PÉNTEK A szolnoki Verseghy Ferenc p Megyei Könyvtárban látha- ú tó Köteles Léna textilművész |g kiállítása. Az alkotások || megtekinthetők március 18- $f óig. i SZOMBAT Megrendezik Szolnok és környékének első ezoteri­kus jellegű boszorkánynap­ját, boszorkánybállal egybe­kötve. Helyszíne a szolnoki Ibiza Klub a Tiszaliget bejá­ratánál. i DIENES ESHER VERSEI: Légy áldott Járok fekete lomb között, szívembe átok költözött, számig ér mindig a sírás. |§ Elmegy a test a porhoz hiába tiltják. Elmegy a test a porhoz kapkodunk fűhöz-fához, ki halottaimból visszahívtál, 0 legyél mindétig áldott. Mihez képest 1 i Ráhajlok, Isten, egyfiadra, 0 ha már szögekbe léptem, jp pimasz, ruhátlan arccal megcsókolom a térded. Ne kérdezd tőlem, ki vagyok? || Haljak meg, hogyha élek! $§ Elhagyott minden oltalom, p hát mihez képest féljek?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom