Új Néplap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-09 / 58. szám
4 2006. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK MŰVÉSZBEJÁRÓ Proust: Az eltűnt idő nyomában bemutató A Szigligeti Színházban különleges élmény vár a nézőkre Ritka, kifinomult élvezetet ígérő színházi esemény készül a Szigligeti Színház színpadán. Egy lángelme, Marcel Proust, hétkötetes regényfolyamban kereste és találta meg az elveszett időt. Matuz János Korunk legjobb drámaírója, Harold Pinter kétórányi időbe sűrítette Marcel Proust regényét. A színpadi változatban három generáción kísérhetjük nyomon az idő romboló természetét, és e rombolásról mit sem tudunk, hiszen hétköznapjainkban a jelenben élünk. A darabot szikora János állítja színpadra.- Milyen viszony fűz a regényhez? — Nagyon intim. Egyetemista koromban a Logodi utca egyik ódon, penész- szagú házában laktam a kedvesemmel. A ház tele volt szellemekkel. Az alattunk levő lakásban lakott Babits, fölöttünk Bibó, és néhány házzal lejjebb Kosztolányi. Sok olyan lakója volt a háznak, akik még ismerték őket. Itt kezdtem olvasni a Proust-regényfolyam első kötetét, miközben titkos szerelembe estem egy színésznővel. Ebben a különös környezetben és a különös helyzetben úgy éreztem, hogy a regény minden sorából titkos üzenet árad felém: ma is vissza tudom keresni azokat a ceruzával aláhúzott sorokat, amelyekhez később, érzelmi életem küzdelmes időszakaiban vissza-visszalapoztam. Nyarak jöttek, és minden nyarat elfoglalt egy-egy újabb kötet, s velük párhuzamosan új kapcsolatok, házasságok, szerelmek...- Gondoltad-e, hogy valaha színdarab készül a regényből, és ehhez az adaptációhoz neked kő zöd lesz? — Eszembe sem jutott, pedig nagyon gyakran foglalkozási ártalommal olvasok, vagyis tesztelem, hogy látom-e azt, amit olvasok. Ezt nem láttam, ezért el sem tudtam képzelni, hogy ehhez nekem a színpadon bármi közöm lehet. Sőt, amikor hírét Az emlékezés képei: Gubík Ági (balra), mellette Petrldisz Hrisztosz, Seress Zoltán. Az asztalnál az író, Marcel Proust: Alföldi Róbert. vettem, hogy a regényből Angliában színpadi változat készült, először az jutott eszembe: lehetetlen, ez valami tévedés lesz.- Szerinted Pintért mi érdekelhette, amikor belevágott „a lehetetlenbe”?- Az Idő. Nemcsak a szó filozófiai, fizikai vagyfirodalmi érr telmében, hanem szakmai értelmében is. Az, hogy mi sűríthető egyetlen percbe, egyetlen emberi gesztusba. És valószínűnek tartom, hogy kíváncsi volt arra is, hogy vajon azt a hihetétlen extenzív gondolati és érzéki mennyiséget, amit Proust felhalmozott a regényeiben, vajon lehetséges-e másfélkét órába sűríteni.- Összegzésnek érzed?- Igen, bár ezt nem szeretném tudatosítani magamban. Minél inkább gondolok rá, annál inkább érzékelem a súlyát, és ez az érzés görcsössé tesz. Kétségtelen viszont, hogy ez a munka mozgósítja bennem mindazt a tudást, amit emberi kapcsolataimból, az életből felhalmoztam, Maradt a lecsupaszított színházi tér, s benne a forgószínpad, ami időt őröl és emberi sorsokat forgat. és igényli mindazt a szakmai készséget is, ami képessé tehet arra, hogy erről a színpadon érvényesen beszélhessek. Az a ritka pillanat jött el, amikor nem zavar a tetszeni vágyás: igen, miután az ember megízlelte a színházi sikert, további sikerre vágyik, tetszeni szeretne. Ebben a mostani esetben, a tetszeni vágyás nem doppingoló tényező. Az őszinteség és az igazság hajt.-Három éve görgeted magad előtt ezt a produkciót: minden évben meghirdettük — minden évben elmaradt Hasznát érzed a várakozásnak?- A halogatásnak a praktikus okokon túl volt egy belső, kimondatlan oka is: szerintem nem álltam rá készen.. Három évvel ezelőtt biztosan nem lettem volna képes arra, hogy eny- nyi személyeset mozgósítsak magamban. És van itt még valami: amikor elszántam magam, hogy a darabot megrendezzem, tudtam, hogy Marcel szerepét Alföldi Robi játssza majd. Szerintem nemcsak nekem, hanem neki is jót tett az eltelt három év. Ma már nem lenne olyan jó Mozart az Amadeusban, mint volt három vagy négy éve, mint ahogy nem érinthette volna meg akkor ennyire Marcel szerepe. Az ő emberi érettsége is elérkezett egy olyan pontra, ami nélkül Marcel szerintem elképzelhetetlen. — Vizuális fantáziád van. Emlékszel még, mi volt az első kép, ami a leendő színpadi munkával kapcsolatban eszedbe jutott?- A forgószínpad. Ritkán használom, noha nagyon szeretem. De először például azt gondoltam, hogy a forgószínpadot majd körbeülik a nézők, mint egy nagy arénában. Aztán jött egy periódus, a tavalyi, amikor biztos voltam benne, hogy filmvetítésekkel, rövid klipekkel tagolom majd az előadást — így, utólag, nagyon boldog vagyok, hogy nem így történt... végül elfogytak a külsődleges eszközök - maradt a lecsupaszított színházi tér, s benne a forgószínpad, ami időt őröl és emberi sorsokat forgat. A magyar divatszakma mára világhírű reprezentánsa, Zoób Kati álmodta és valósította meg a darab jelmezeit- Melyik a szentebb őrület? A színház vagy a divat?- A színház világából indultam, és tulajdonképpen sértődöttségből lettem divattervező. Persze ma ! már hálás va- [ gyök mind- I azoknak, akik megsértettek, mert hihetetlen ajándék, hogy divattervezőként kiteljesedett az életem. Egy ilyen színházi munka pedig maga az újjászületés.- Pedig te filmes világból érkeztél, ott nemigen volt divatos a divat.- Szerettem azt a tévés-filmes- színházas világot, mert a bennem levő sokfajta képességet ott jól kamatoztathattam. Úgy lubickoltam abban a világban, mint tóban az aranyhal. Bizonyos mértékig először kudarcként éltem meg a divatot, mert féltem, hogy A 2005/2006-os évad hatodik — bérleten kívüli — nagyszínházi bemutatója 2006. március lOán, este 7 órakor Harold Pinter-Di Trevis: AZ ELTŰNT IDŐ NYOMÁBAN ott erre a sokféleségre nincs szükség. Azóta érzem igazán jól magam, amióta újra többféle dolgot csinálhatok: a divat jó alap, ezen a talajon szilárdan állva ma már szabadon kalandozom a színháztól a belsőépítészetig.-Mi számodra a szakma csúcsa?- Például ez, amit itt Szolnokon csinálok. Egyfajta kiüresedés miatt fordultam el a filmes-színházas világtól, és azt hittem, visz- szaút már nincs, és nem is lehet A színházi ruha messziről és csak kívülről szép. Egy haute couture-ruha viszont kívül-belül álomszép. Most Szikora Jánostól megkaptam azt a lehetőséget, hogy úgy jöhetek vissza a színházba, hogy amit csinálok, az divatnak is igazi és színháznak is az... Ilyen csodálatos feladatot talán életében csak egyszer kaphat az ember. Bevallom, félve érkeztünk. Tartottunk attól, hogy a mi csapatunk itt valami fenn- költ, távoli világnak tűnik majd, de ahogy itt befogadtak, és ahogy itt szeretnek bennünket... közösen dolgozunk, és a munkánk egy nagy egész kis része.- Mennyire kicsi az a rész? Hány méter anyag?- Be kell vallanom töredelmesen, nem tudom. De nem tudtam ellenállni: van olyan szoknya, ami 26 méternyi anyagból készült. Éreztem, hogy majd mindent beleteszek, de hogy ennyire, arra én sem számítottam.- Nosztalgia? Comeback?- Népi. ...a la recherche du temps perdu. A darabhoz erős jellem kell Alföldi ismét Szolnokon! Danis Lídia, aki talán még ismeretlen a szolnoki közönség számára, az Eltűnt idő nyomában című darabban mutatkozik be a Szigligeti Színházban. Rimóczi Ágnes A fiatal művésznővel a darab próbája után, a színházi büfében találkoztunk és ültünk le beszélgetni.- Szolnoki próbák, budapesti előadások. Mennyire megterhelő és fárasztó ez Önnek?- Nem tagadom, kimerült vagyok! Különösen azok a napok viseltek meg, amikor az itteni próbák után visszautaztam Budapestre, ahol esténként játszottam. Most azonban a premierig már itt leszek Szolnokon, így sokkal egyszerűbben megvalósítható a felkészülés. Szükség is van a nyugodtságra, hisz ez a darab erős jellemet igényel.- Számíthatott a színésztársak segítségére ebben a „kemény" idő szakban?- Persze! Rengeteget segítettek a többiek. Végig mellettem állt Alföldi Róbert, akivel nagyszerű érzés egy színpadon játszani. S a legnagyszerűbb dolog volt megtapasztalni azt, ahogy Szikora János rendez: egyszerre jeleníti meg a képzőművészetet és a színészetet, s ez egyszerű finomságot sugároz, én pedig nagyon szeretem a finom dolgokat. Egyszóval jól érzem itt magam.- Ezek szerint ha lesz még lehetősége, szívesen játszik majd máskor is szolnoki színpadon? — Óriási örömmel! Tetszik az itteni színházi élet, sajnálom, hogy a várost nem sikerült eddig megismernem, igyekszem bepótolni. Persze ehhez alaposan be kell osztanom az időmet, hisz a fővárosban is van dolgom, több darabban játszom.- Ennyi munka mellet marad szabadidő?- Igen, szerencsére legtöbbször úgy alakul (vagyis alakítom) az életem, hogy a kikapcsolódás is beleférjen. Kellenek a hétköznapi impulzusok, hisz egy színésznek többek között ezekből épül fel a munkája is. Alföldi Róbert az egyik legkeresettebb rendező, színész és műsorvezető, de szívesen lép fel a szolnoki színpadon. Fodor Beáta A nagy sikerű Amadeus után Alföldi Róbert újra Szolnokon játszik, Az eltűnt idő nyomában című színműben az író Marcel Proust szerepében. Szerepéről és a darabról kérdeztük, de ő csak annyit mondott, a hét részből álló regényfolyam két órába sűrített hangulat. A hosszú próba után sem tűnt fáradtnak, mintha az állandó pörgés adna neki energiát.- Ami érdekel, az nem fáraszt. Egyébként is személyiség kérdése, ki mire képes. Amit elvállalok, azt komolyan is gondolom, ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy nem tetszhet mindenkinek. Az elmúlt időben ez a színház gondolt rám úgy, mint színészre. Ezért különösen örülök. Ez nem panasz, ugyanis van munkám, de jó a színpadon állni.- Több oldaláról megismerhettük már, nemcsak színészként, hanem rendezőként, műsorvezetőként is bizonyított. A napokban nevezték ki a Bárka Színház igazgatójává.- Nem a hatalomvágy hajt. A színészet miatt vállaltam el. Nem kívánok másik oldalra állni igazgatóként sem. — Úgy nyilatkozott, hogy a színháza „alföldis” lesz. — Alföldis, persze. A minőségre törekszem, nem kívánok blöffölni, az nem jön be hosszú távon. Remélem, minden előadás figyelemre méltó lesz.- Hogyan tervezi a nyarat? Pihenéssel telik? — Ellenkezőleg, rengeteg munkám van, színre viszem Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. Az Új Színházban Shakespeare: Rómeó és Júlia bemutatójára, a Nemzeti Színházban a Tartuffe-re készülünk. Én rendezem Bartis Attila regényéből a Nyugalom című mozifilmet, ennek jelenleg az előkészítése folyik. Talán augusztusban kezdjük el forgatni. Az oldal a színház és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a színház viseli.
