Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-25 / 48. szám

KULTÚRA SZÓRAKOZÁS ÉLETMÓD Tom Cruise már alig várja a Fehér tenyeret Nem akármilyen világ­sztár neve köthető Haj­dú Szabolcs új, Fehér tenyér című filmjéhez. A 37. Magyar Filmszemlén nagy sikerrel vetített alkotás egyik főszereplője a rendező öccse, Hajdú Zoltán Miklós „Uldi" - ő hívta fel a mozira tom cruise figyelmét, uldi (képünkön jobbról), aki ko­rábban versenyszerűen tor­názott, most pedig a világhí­rű Las Vegas-i Cirque du Soleil egyik vezető művésze, az egyik előadás után barát­kozott össze a filmsztárral. Uldi teljesen véletlenül a Fe­hér tenyér emblémájával el­látott pólóban érkezett egy edzésre. Tom Cruise figyel­mét nem kerülte el a kréta­poros kéznyomot formázó lógó, így hamarosan tudo­mást szerzett a filmről is. Na­gyon tetszett neki az ötlet, ko­molyan érdeklődni kezdett a mozi iránt. Még a premierre is meghívatta magát. Végül nem tudott eljönni. Azt azon­ban megígértette Uldival, hogy az alkotók elküldik szá­mára a film kópiáját Másolás és letöltés: mi legális? lopás A szerzői jogot sértik az internetes kalózok A téma manapság egyre inkább aktuális, hiszen a legfrissebb ze­nét és filmet még a megjelenés előtt le lehet tölteni, ami jogi kérdéseket vet fel. Bozsó Anikó Elgondolkozott-e már azon, hogy tör­vényt sért akkor, amikor internetről le­tölti új, kedvenc zenei lemezének anya­gát, vagy a legújabb mozisikert? A jelenleg hatályban levő magyar tör­vények szerint mind a számítógépes programok, mind az audiovizuális mű­vek szerzői jog alá tartoznak. Ennek alapján a szerző engedélye nélkül a sok­szorosítás és terjesztés a mű jogsértésé­nek minősül. Felvetődik a kérdés, hogy ha magam­nak, saját használatra másolok otthon CD-t, törvényt sértek-e? A törvény egyes esetekben lehetővé teszi, hogy a magán- személy magáncélra szerzői jog által vé­dett művekről másolatot készíthessen. A kivétel vonatkozik például a zenei anyagokra, filmekre, ha azokat nem védi másolásvédelem, de nem vonatko­zik a szoftverekre. így a zenék és fil­mek letöltése (másolása) nem minősül jogellenesnek, míg a szoftverek máso­lása igen. Érdekes megkérdezni a mai fiatalokat arról, hogy mit gondolnak az internetes letöltésekről, kipróbálták-e már. r. Bettina <22 éves) Szol­nok: - Az egyik haverom csinálja a másolást. Min­den héten egyszer felmegy Pestre, és lehozza a leg újabbakat. Nem mindig tud profi minőséget hozni, főleg az új filmeknél, mert azok kamerások Bármit megszerez, sokszor még a premier előtt. A Harr)' Pot­ter legújabb részét még nem vetítették a szolnoki mozikban, amikor én ott­hon a kedvenc fotelomban ülve már láttam. Nem íté­lem el, hogy ezt csinálja, mert sokkal szívesebben fi­zetek neki ötszáz forintot, mint a mozinak egy ezrest. Az kész rablás - mondja Betti. K. KRISZTIÁN (17 ÉVES) Szolnok: - Ha új filmet vagy bármilyen zenét sze­retnék, leadom a listát az osztálytársamnak, és egy héten belül megszerzi. Ha neki valamiért nem megy, akkor egy másik haverom tölti le. Igazán semmilyen akadály sincs, egy gyors internet kell hozzá, egy CD- és egy DVD-másoló és mehet az üzlet. Több haverom in­gyen leszedett az internet­ről egy file-megosztó programot. Sokan van­nak a hálón, akik a „C” meghajtójukat megoszt­ják, így bizonyos elemek onnan is megszerezhe­tők. Valójában fillérekbe kerül a legújabb mozi­film. A gyors internet alap, mert így is egy éj­szakába kerülhet, mire egy nagyobb film átjön, a zenei CD-k letöltésé­hez viszont csak pár perc kell. Tudom, hogy aki üzletszerűen csinál­ja, törvényt sért. Az osz­tálytársaim azonban csak a lemez árát kérik el, nyereségük nincs rajta. Én meg jobban kijövök a zseb'pmzem- ből, mert egy mozijegy árán négy komplett CD-t vagy két filmet is meg tudok szerezni. A moziban persze élvez­hetőbb, van hangula­ta, de drága. A hollywoodi stúdiók százmillió dolláros veszteségeket szenvednek el a filmkalózkodás miatt. A sikeresebb filmek,' úgy, mint a Zorró álarca is, célpontjaik lehetnek az internetes letöltéseknek. Bluest játszik a Megasztár közönségkedvence majdnem teljesen akuszti­kus hangzást hozott létre. — Honnan jött a zenekar neve? — kérdeztük Boogie-tól. — Egy régi, 1935-ös blues- nóta címe volt eredetileg. Már számtalanszor feldolgozták az évek alatt, én viszont csak a címét kölcsönöztem. —Mesélj egy kicsit a csapat többi tagjáról. Kik ők? — Csupán hárman va­gyunk. Kárpáti Zoltán dobol, míg Mazura János bará­tom tubán ját­szik. Jánosról tudni kell, hogy ő az egyetlen, aki zene- akadémiát végzett, így ő aka­démiai tubaművész és diplo­más hangmérnök is. A zene­karunk mellett hangmérnök­ként is dolgozik.- Milyen sűrűn léptek fel?- Vannak időszakok, ami­kor szinte minden napra van egy fellépésünk. A február igen zsúfoltra sikerült. — Tartod-e a kapcsolatot a megasztáros énekesekkel? — Néha felhívom őket, vagy hallom a dalaikat a rá­dióban. Bella Levente gitárját például nemrég vettem meg. — A zsűri tagjaival milyen maradt a kapcsolatod? — Velük nincs igazi „bra- tyizás” részemről. Egyedül Pierrot-nak vittem el a CD-t. — Mik a terveid a jövőre nézve? Eset- egy új lemez?- Szeretnék egy új lemezt felvenni, teljesen új zenei stí­lusban, új hangszereléssel. Saját dalok lesznek rajta, persze magyarul. Ehhez kell majd Levente gitárja. Más jellegű hangzást biztosít majd, mint a fémtestű gitá­rom.- Hogy érzed, fejlődtél-e a Megasztár alatt és azóta?- Mindenképpen fejőd- tem, sokat tanultam. Ha az ember valamiben fejlődést tud felmutatni, akkor az le­gyen ugrásszerű és látvá­nyos, de úgy, hogy közben őrizze meg saját egyénisé­gét. Az egyik legsikeresebb egykori megasztáros, Gál Csaba Boogie (balról) és bandája, a Someday Baby. Már tizenöt éve, hogy kézbe vette Boogie a gitárt. A Megasztárban is­mertté és közönségked­venccé vált Gál Csaba Boogie-zenekara, a So­meday Baby a napok­ban Szolnokon is be­mutatkozott első leme­zével, melynek címe Bonus Tracks. A 2001-ben alakult zenekar nemrég készítette el első CD- jét. Az albumon többnyire eredetileg a ’20-as és ’30-as évek bakelitlemezeiről szár­mazó bluesdalok hallhatók. Mindemellett a csapat oda nem illő, mai elemekkel iz­galmasabbá tette a ze­nét, ezzel egy nem­zetközileg is újszerű és mégis Marcel Proust, az eltűnt idő, a divat és mi... A nagy sikerű Amadeus után ALFÖLDI RÓBERT újra Szolno­kon játszik. Proust: Az eltűnt idő nyomában című regény- ciklusából a Nobel-díjas Ha­rold Pinter által készített szín­padi változat a Szigligeti Szín­ház műsorán március 10-től látható. A darab rendezője Szi­kom János. A valóságos forgó­színpadon egyszerre élhetjük át a múltat, a jelent és a jövőt Három generáción kísérhet­jük nyomon az Idő romboló természetét, és e rombolásról mit sem tudunk, hiszen hét­köznapjainkban a jelenben élünk. A színrevitel egyik ér­dekessége, hogy a magyar di­vatszakma világhírű képvise­lője, Zoób Kati álmodja meg a jelmezeket. ; T <• i

Next

/
Oldalképek
Tartalom