Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

R M mm

4 ON-LINE INTERJÚ

2006. FEBRUÁR 22., SZERDA

NHNMNMM HM MIMII— I

1 kolibri: - Doktor úr! Arra lennék kíváncsi, melyek a tünetei egy madárinfluenzás madárnak?

■ Péter István: - Váratlanul, egyik napról a másikra az állományban nagy számú megbetegedés és elhullás történik. Mivel a vírus a bélben szaporodik, ezért elsősorban emésztőszervi, hasmenéses tünetek jelentkezhetnek, de jellegzetesek a felső légúti tünetek, tüsszögés, az orr melléküregeinek gyulladása, kötőhártya-gyulladás, ennek következtében könnyezés. Agyvelőgyulladásos kórforma esetén idegrendszeri tünetek jelentkeznek: a fej rendellenes tartása, nyakcsavargatás figyelhető meg. Ezek a tünetek a fertőződés után nagyon hamar, 1-3 napos lappangási idő után jelentkeznek.

M csőrike: — Kedves dr. Péter István! Hallottam arról, hogy a madárinfluenzát a madárürülék is terjeszti. Ezek szerint, ha itt, Szolnokon például az Árkádok felé járok, ahol a talajt vastagon fedi a galambürülék, akkor van félnivalóm? És ha netán elkapnék ilyen, emberre is veszélyes fertőzést, milyen tünetek alapján veszem észre magamon, hogy megbetegedtem, s hová, milyen orvoshoz forduljak?

■ P. L: — Igaz, hogy a madár- influenza vírusa nagy mennyiségben található meg a beteg madarak bélsarában, és az ember akkor fertőződik, amennyiben ilyen felporzó madárürüléket, amely a vírust tartalmazza, hosszabb ideig és nagyobb mennyiségben belélegzi. Tekintettel arra, hogy a madárürülékben a vírus ilyen mérvű feldú- sulására csak ott van lehetőség, ahol nagy számú állat betegszik meg, és a beteg állatok között az emberek - állatgondozók - huzamosabb időt töltenek el, ezért az ember fertőződésére csak hevenyen beteg nagy számú állat közelében van lehetőség. Ahogy ezt láthattuk a távol-keleti, esetleg a törökországi esetek kapcsán. Mivel az utcai galambürülék nem ilyen körülmények között képződik, ezért ennek a fertőzési kockázata jelentéktelen, gyakorlatilag nulla. Ilyen körülmények között valószínűleg nem fogja a fertőzést elkapni. Az emberi tünetekről irodalmi adatok vannak, amelyekről humán orvos kollégáktól, azon belül is a fertőző betegSlágertéma a madárinfluenza

dr. Péter istván A megyei főállatorvos megnyugtatja a kedélyeket.

A szakemberek figyelik a vándormadarak vonulását is.

ségekkel foglalkozó orvosoktól lehet érdeklődni. Az állategészségügy és a közegészségügy a betegség kapcsán szoros napi információs kapcsolatot tart fönn, ezért a betegség közegészségügyi kockázatával az állategészségügyi információkon keresztül közegészségügyi szakemberek is tisztában vannak.

■ barbibaba: — A kutyák, macskák megfertőződhetnek-e a madárinfluenza vírusával, illetve továbbadhatják-e az embereknek, ha megeszik a fertőzött madarak tetemeit?

■ P. I.: - A madárinfluenza H5Nl-es törzsének megjelenését az emlősfajok közül kizárólag emberben írták le, ezért a társ emlős állatokkal való közvetítésnek nincs meg a kockázata.

■ kisgazda: - Mennyi idő telik el a fertőzéstől az első tünetek megjelenéséig a csirkénél, a pulykánál, a kacsánál és a libánál?

W P. L: — Egy-három nap.

■ marineni: - Azt

kérdezném, hogy a tojás lehet-e fertőzött a vírussal? Vannak ételek, amelyekhez nyers tojás kell, azokat most felejtsük el?

■ P. L: - Nyugodtan fo- gyaszthat nyers tojást, tekintettel arra, hogy Európában háziszárnyasokon a betegséget még nem ál- lapították meg. A tojás olyan állományokból származik, amelyek a takarmányozástól egészen a tojás asztalra kerüléséig állat-egészségügyi ellenőrzés alatt állnak.

■ Cs. László: - Kisunokám nemrég kapott hatodik születésnapjára egy kanárit. Nagyon szereti, de mi félünk, mert hallottunk a madárinfluenzáról. Jelenthet-e veszélyt ránk ez a díszmadár?

■ P. L: - A díszmadarat, gondolom, zárt körülmények között, lakásban tartják, így a kanári fertőződésének

nincs meg az esélye, nyugodtan gondozzák tovább a kismadarat.

■ pintyőke: - Mikor indokolt adott térségben a szárnyasállomány teljes likvidálása, s ha ez bekövetkezik, ki téríti meg a gazdák és a baromfitartó vidéki emberek kárát?

■ P. L: — Amennyiben bármilyen házimadár-ál- lományban bekövetkezik a baromfiinfluenza fertőzésének gyanúja, és azt laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják, minden egyes állományt ki kell irtani, száz- százalékos állami kártalanítás mellett. Erről az állat- egészség- ügyi törvény rendelkezik.

Péter István, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás vezetője válaszolt szerkesztőségünkben az érdeklődők kérdéseire

■ kitty: - Pár hét múlva kezdődik a vándormadarak vonulási szezonja. A megyében több olyan hely van, például Tisza- tó, Hortobágy, ahol tömegével jelennek meg a délről északra vonuló madarak, amelyek potenciális veszély jelentenek. Habár jellemzően nem hattyút fogyasztunk, hanem csirkét meg pulykát, nem kellene majd fokozattan ellenőrizni

komoly potenciális veszélyt jelentenek.

■ hoTio-ho: — Ehetünk-e abból a halból, amelyik a vízimadarak fertőző ürülékét elfogyasztja? Nyáron pedig füröd- hetünk-e nyugodt szívvel olyan tóban, folyóban, amelybe a fertőzött madarak belepiszkí- tanak? Egyáltalán, a halak hordozhatják a vírust?

■ P. L - A halak a vírust nem hordozzák. A halak fogyasztása

Kedvenceikért aggódnak a galambászok

■ Blahó Ferenc, a Magyar Postagalambsport Szövetség R-l egyesületének titkára: - Szolnok 50, megyeszerte mintegy 300 postagalambásza (akik összesen 30 ezer galambot tartanak) figyeli nem kis aggodalommal a madárinfluenza terjedését. Kérdéseink ezzel kapcsolatban a következők:

1. Galambmegbetegedésről nem hallottunk. Genetikai adottságai miatt talán a galamb valamilyen mértékű védettséggel rendelkezik a betegséggel szemben? 2. Ha nem rendelkezik valamilyen védettséggel, mi, galambászok hogyan tudjuk megvédeni állományunkat? 3. Jelenleg versenyengedélyünk van 2006-ra, külföldre, belföldre egyaránt. Ön hogyan látja: a betegség eddigi hazai terjedésének üteme alapján lehetséges lesz megtartani az idei versenyeket, netán galambjaink léte is veszélyben van?

P. L: -1,A galambnak a vírussal szemben nagyon rjagy a faji rezisztenciája, galamb megbetegedését még nem írták le, ettől függetlenül a galamb lehet látens, azaz rejtett vírushordozó.

2. A galambokat is zártan kell tartani, de legalább zártan etetni, itatni. 3. A galambok létét nem látom veszélyben, viszont a 2006-ra tervezett versenyek megtartásának lehetősége kérdésessé válhat. Ez feltétlenül függ a járvány terjedésének fő meghatározóitól, ami a vadmadárállományokban ölthet járványos jelleget.

ezeket a térségeket? Hogyan tudják figyelemmel kísérni madarak tízezreinek a vonulását, van erre elég emberük?

■ P. L: — A madárvonulásokat a Természetvédelmi Hivatal szakemberei követik figyelemmel, és erről tájékoztatják az állat-egészségügyi hatóságot. Tehát van információnk a madárvonulási irányokról, és a lakosság, a Természetvédelmi Hivatal és a vadászszervezetek bejelentései alapján tudjuk begyűjteni a madártetemeket, és elvégezni a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat. Természetesen a vándormadarak igen

teljes egészében veszélytelen, különösen ha tisztában vagyunk azzal, hogy a vírus 60 C-fokon elpusztul. A nyári szabad vizes fürdőzéssel szemben nem látom, hogy lenne bármilyen aggály, hozzátéve, hogy az előzőekben már leírtuk, a vírus az embert belélegzés útján betegíti meg. A víz közvetítette fertőzést vízimadarak között a Távol-Keleten írták le, ahol az elárasztott rizsföldeken milliószám úsznak víziszárnyasok. Arra még nem volt semmiféle megfigyelés, hogy az ember a víz közvetítésével fertőződhetett volna meg.

i

i

i

i

I

\.

I

\.

a

i

I

!

i

i

l

i

V

\

I

I

a

i

i

i

'!

Európában eddig javarészt hattyúkban mutatták ki a madárinfluenza vírusát, közte az emberre is veszélyes A törökszentmiklósi Lasa Agrokémia Kft. biocsirketelepén már hónapok óta fokozottan betartják az

H5Nl-es vírustörzset. Ez utóbbi jelenlétét immár hazánkban is megerősítették a vizsgálatok. egészségügyi előírásokat. így többek között fertőtlenítik a telepre beérkező járműveket is.

i

t

i

É