Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-31 / 26. szám
MEGYEI TÜKÖR MS I 5 2006. JANUÁR 31, KEDD Együtt három nemzedék. Középen a leningradi ostromot túlélt, ma Szolnokon lakó nagymama, Szancova Ida Dlmítrievna. Jobbra a lánya, Léna Szancova festőművész, balról Slndel Nikolett az unoka, negyedikes gimnazista. Előttem ül egy látszatra átlagos asszony: Szancova Ida Dimitrievna, két, ma már felnőtt ember édesanyja. Ráadásul az unokáin kívül már dédunokák is sorjáznak. Már hat éve a lányánál, unokájánál lakik, Szolnokon. 1928-ban Leningrádban született, és átélte a német csapatok 900 napos blokádját és az ezzel járó szörnyűségeket. D. Szabó Miklós Ida 1928-ban nem afféle munkás-paraszt családba született, hiszen tanult emberek voltak az ősei, még polgármester is akadt a családban. A kislány úgy élt, mint a többi osztálytársa. Izgult az órákon, várta a szüneteket, és hetedikesként fél szemmel már a fiúkat is nézte. 1941-ben híre ment, közelednek a német csapatok a Néva- parti nagyváros felé. Decemberre elérték, körbezárták, és egyre kevesebb élelem jutott a városlakóknak. Akkor a kisasz- szony hetedikes volt. Az édesapja dolgozott, az anyuci a háztartást vezette, és nevelte szemük fényét: egy szem lányukat. A család sajnos hamar megismerkedett a háború igazi arcával. Nagyon hideg volt ’41 telén, a Finn-öböl, majd Szibéria felől -40 C-fokos szelek érkeztek Észak Velencéjébe. Messze hordó ütegek lőtték a várost, de elfoglalni az idegen csapatok nem tudták. Az emberek fogytak: kit az éhség, kit a hideg, kit a betegség, kit a háború vitt el. Amikor már nem volt tüzelő, a bútorokat kezdték elégetni. — A szüleim a javamra lemondtak a napi 125 gramm kenyérről, a két szem krumpliról, így gyorsan ágynak estek. Hajnali háromkor keltem, sorba álltam az üzlet előtt, hogy jusson kenyér. Vizet is én hordtam a Néváról. 1942 áprilisában édesapám már nem tudott felkelni, és 9-én meghalt. Rá egy hétre így szólt hozzám csupa csont anyukám: — Kislányom, menj el a rokonokhoz, ne legyél velem. Tudd meg, nagyon szeretlek - ezek voltak az utolsó szavai. Ő is meghalt 19-én, fehér lepedőbe varrták, és öt nap múlva jöttek érte. Annyi volt a halott az utcákon, tereken, hogy akár a fahasábokat, gúlákba rakták őket. Közben kósza hírek keltek szárnyra: állítólag voltak, akik emberhúst árultak, ettek, mert nem volt mit fogyasztani. A város pedig élte az életét: még színházi előadásokat is tartottak. Csontsoványan köszöntött rá a blokád 900. napja, a felszabadítás. Kereste a szüleit, de azt a tömegsírt soha nem találta, amelyben örök álmukat alusszák.- A lakásunkat elveszítettük, én a szüléimét is. Annyit fáztam a 900 nap alatt, hogy egy meleg vidékre, Üzbegisz- tánba költöztem. Dolgozott több helyen, 1950-ben férjhez ment, a fia az idősebb, ő kinn él Oroszországban. Hozzá már gyerekek, unokák is tartoznak. A lánya, Léna elvégezte a szentpétervári építészegyetemet. Egy magyar férfihoz ment feleségül, és Szolnokra t költöztek, 1987-ben megszüle- § tett a kislányuk, Nikolett. Ők az- 1 óta elváltak: Niki és az anyuká- I ja, Léna Szolnokon él. Léna ta- 1 nít is, meg ismert festő is: tájképeket, csendéleteket, aktokat fest. Niki többek szerint Szolnok (egyik) legcsinosabb kisasszonya: éveket töltött balettintézetben, jelenleg a Széchenyi gimi végzőse, „mellesleg” kitűnő tanuló, és jogásznak készül. Hat év óta velük lakik a le- ningrádi, most már szentpétervári mama is. Szinte mindent ért magyarul, bár beszélni nehezebb - állítja. Egyébként köszöni szépen, jól van. Eljár a boltba, vásárol, nézi a tévét, várja a gyerekeket, unokákat. Innen is, Oroszországból is. És drukkol: ne legyen több háború, és olyan gyerek, mint ő, aki 13 évesen elveszítette a családját. Ha meg temetőben jár és ismeretlen katona sírjára lel, letesz rá egy szál virágot. Nem másért, mert eszébe jut édesanyja, édesapja. „Az orosz és a német családok is áldozatok”- akkor sem az egyszerű németekre haragudtam, hanem a fasizmusra, ami meg akarta semmisíteni az országot, az embereket Hiszen nem csak az orosz, de a német családok is áldozatok, itt is, ott is sok millió árva maradt az esztelen vérengzés után - mondja Szancom Ida Dimitrievna. A szülők: az édesapa és édesanya meghaltak az ostrom Idején ■ Hajnali háromkor keltem, sorba álltam az üzlet előtt, hogy jusson kenyér. Főleg olvasni szeretünk, és fontos a zene is A magyarok elsősorban az olvasást tartják a megfelelő tevékenységnek szabadidejük eltöltésére. Baranyi György A GfK Hungária Piackutató Intézet Nemzeti Médiaanalíziséből kiderül, hogy a nagyvárosokon kívül alig játszanak szerepet kulturális programok a szabadidő eltöltésében. Annak is utánajártak, hogy a válaszadók milyen gyakran hódolnak egy- egy tipikus szabadidős tevékenységnek. A legkevésbé népszerű szabadidős elfoglaltságnak a sportesemények látogatása bizonyult, az összes válaszadó 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem megy el szurkolni. Szintén nem túl népszerű a számítógép mint szabadidős alternatíva. A megkérdezettek 59 százaléka, ha nem muszáj, nem számítógépezik. Az olvasás a legelterjedtebb szabadidős tevékenység. A könyvolvasási szokások tekintetében figyelemre méltó, hogy a nők 20 százaléka, míg Nem járunk szórakozni A válaszadók mindössze öt százaléka jár legalább hetente szórakozni, viszont kiugróan magas - hatvannégy százalékos - azok aránya, akik soha nem mennek diszkóba vagy egyéb szórakozóhelyre. HA SZÓBAHOZÁSRA VÁGYIK, MELY TÉMÁK ÉRDEKLIK? (%) MAGYAAOR. NV-EURÓPA 1 Gyakoriati tanácsok 32 38 Zene 37 38 Sport 27 • 33 Történelem 38 34 Kultúra 39 43 Sztárok élete 32 18 Divat 15 19 FORRÁS: GFK - ÉLETSTÍLUS-KUTATÁS 2005 a férfiak 13 százaléka vesz kézbe hetente többször könyvet. Még magasabb ez az arány az újságolvasóknál: a válaszadók 69 százaléka hetente többször olvas újságot. A felsőfokú végzettségűek között alig akad olyan, aki soha nem olvasna valamit, a csak nyolc általánossal rendelkezők közül viszont 39 százalék azok aránya, akik soha nem vesznek kézbe könyvet, s 11 százaléknyian nem olvasnak újságot sem. Rendkívül népszerű szórakozási formának számít a moziba járás. A szabadidő eltöltésében igen nagy szerepe van a televíziózásnak. A magyarok 30 százaléka látja úgy, hogy tévé nélkül nem lenne teljes az élete. Szintén fontos része életünknek a zene. A megkérdezettek 14 százaléka vallotta azt, hogy szinte egész nap zenét hallgat. A magyar zenehallgatók 56 százaléka elsősorban a hagyományos slágerzenét kedveli, ezt követi a legfrissebb magyar popzene 29 százalékkal és az angol nyelvű aktuális popslágerek 18 százalékkal. SZOLNOKI BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ Szolnok belvárosának megújítása a szolnokiaknak évtizedek óta, rendszeresen megfogalmazott elvárása. 1991-ig a város központján áthaladó 4- es főközlekedési út kiemelkedő forgalmi és környezeti terhelést jelentett a város számára. Szolnok nagy múltú főtere a Kossuth tér emiatt egy funkcióvesztett területté vált az utóbbi évtizedekben. Természetesen voltak a központot érintő változások: elkészült a múzeum épület teljes felújítása, a Verseghy könyvtár is méltó helyen fogadja az olvasókat, és megépült a 4-es főút elkerülő szakasza, amely új lehetőségeket hozott a város szívét jelentő főtér kialakításában. 2003-2004 években a város elkészítette a főtér és a hozzá kapcsolódó utak, épületek együttesét érintő város rehabilitációs programját, mely új arculatot, barátságosabb, szebb városképet, új városközpontot teremthet. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata ezzel a céllal, és élve az első Nemzeti Fejlesztési Terv adta lehetőséggel pályázatot nyújtott be az Európa Uniós támogatású Regionális Operatív Program (ROP) 2.2.1. „Városi Területek Rehabilitációja” elnevezésű programra, 2004. szeptemberében. A Szolnok belvárosát megújító program egymilliárd százhárom millió hétszázezer forint, melyből a város a fenti pályázaton kilencszázhetvenhat millió hétszázezer forintot nyert el, egy a tavalyi esztendőben megszületett döntés értelmében. A Szolnok városi pályázata következő fő részekből áll .1. Közlekedési rend megváltoztatása - útfelújítások, útépítések, közlekedési csomópontok kialakítása 2. Belvárosi térfigyelő rendszer kiépítése 3. Városháza külső homlokzatának felújítása, akadály-mentesítés 4. 1. sz. Irodaház (Kossuth tér) épület külső homlokzatának felújítása, akadály- mentesítés 5. A Kossuth tér átépítése A település rehabilitációs program hivatalos céljai: • Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének elősegítése és a meglévő funkciók megerősítése romló állapotú, funkcióját vesztő, hátrányos helyzetű csoportok által lakott városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében. • Leromló városi területek integrált megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat. • Innovatív város-rehabilitációs gyakorlat elterjesztésének elősegítése. A projekt 2006. január 2-án a közbeszerzési eljárások előkészítésével megkezdődött. A beruházás végső befejezési határideje: 2007. november 30. A támogatási szerződésben is rögzített ütemterv alapján a beruházás a közbeszerzési eljárások lezárását követően az útépítésekkel, a forgalmirend-vál- tozások előkészítésével fog kezdődni. Nagyon fontosnak tartja Szolnok Város Önkormányzata, hogy a lakosság folyamatos és pontos tájékoztatást kapjon a beruházás előrehaladásáról. A projekt állásáról illetve a várható munkálatokról, valamint a következő Időszakban tervezett feladatokról az Új Néplap hasábjain keresztül havonta, rendszeresen tájékoztatjuk Szolnok város lakosságát A projekt megvalósításáról további információk találhatók 2006. február 15-től a www.szolnok.hu weboldalon. (X) Radócz Zoltán alpolgármester GyerekkéuLélte túl Leningrad ostromát
